logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Ő kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat

Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A 67 éves svéd tudósnak a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért, a gyeniszovai ember azonosításáért és a paleogenomika tudományterületének megalapításáért ítélték oda az elismerést.

Azzal, hogy felfedezte, milyen genetikai eltérések különböztetik meg a ma élő embereket a kihalt emberféléktől, alapot nyújtott annak feltárásához, mi tesz bennünket, embereket ennyire egyedivé” – méltatta munkásságát a bizottság.

Mint Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára a bejelentést követően elmondta, Svante Pääbót annyira meglepte a díj híre, hogy elakadt a szava. „Megkérdezte, hogy elmondhatja-e valakinek, elmondhatja-e a feleségének, és én azt mondtam, hogy persze. Hihetetlenül örült a díjnak” – mondta Thomas Perlmann, aki Lipcsében érte utol telefonon a svéd kutatót.

Pääbo munkásságával átalakította az ember eredetének kutatását,

mivel az általa kifejlesztett megközelítések lehetővé tették régészeti és paleontológiai maradványok DNS-szekvenciáinak, vagyis a DNS-ben lévő bázisok sorrendjének a vizsgálatát.

Bár neandervölgyi csontokat már a 19. század közepén felfedeztek, a tudósok csak DNS-ük megismerésével tudták teljesen felfedni az ember és a kihalt rokon fajok közötti kapcsolatokat.

Pääbo legfontosabb eredményeinek egyike egy teljes neandervölgyi genom szekvenálása volt, amelynek eredményeit 2010-ben publikálta. A nevéhez fűződik egy korábban ismeretlen emberelőd, a gyeniszovai ember felfedezése is egy Szibériában talált 40 ezer éves kisujjcsont-töredék genetikai vizsgálatával.

Pääbonak azt is sikerült megállapítania, hogy a neandervölgyiek és a gyeniszovaiak, valamint a Homo sapiens között az egymás mellett élésük idején génátvitel is történt. Az európai és ázsiai származású mai emberek genomjának mintegy 1-4 százaléka származik a neandervölgyiektől, Délkelet-Ázsia egyes részein pedig az embereknek akár 6 százaléknyi gyeniszovai DNS-ük is lehet.

Ennek a génátvitelnek ma is jelentősége van:

befolyásolja például, hogy milyen immunválaszt adunk a fertőzésekre, így a koronavírusra is.

Svante Pääbo 1955-ben született Stockholmban, apja Sune Bergström Nobel-díjas biokémikus volt. 1986-ban doktorált az Uppsalai Egyetemen, majd posztdoktori ösztöndíjasként a Zürichi Egyetemen és a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményében folytatta tanulmányait. 1990-ben lett a Müncheni Egyetem professzora.

Az 1990-es évek végén a németországi Lipcsében megalapította a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetet, ahol jelenleg is dolgozik. Emellett egy japán posztgraduális felsőoktatási intézmény, az Okinavai Tudományos és Műszaki Intézet professzora is egyben.

A kitüntetett 10 millió svéd koronát (375 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Viola Bence: Svante Pääbo DNS-kulcsot adott a bennünk élő neandervölgyihez

Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ben kimutatható a neandervölgyi örökség – mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

A magyar paleoantropológus, aki közeli kapcsolatban áll Svante Pääbóval, elmondta, hogy a svéd kutató azzal alapozta meg a paleogenomika tudományterületét, hogy ősi maradványokból ki tudta vonni a genetikai anyagot.

Felidézte, hogy a 67 éves svéd tudós harminc éven át dolgozott a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásán.

Először múmiából vont ki DNS-t a nyolcvanas években, majd elsőként sikerült egy fosszíliából szekvenálnia a neandervölgyi ember DNS-ét.

A magyar szakember, aki a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben együtt dolgozott Svante Pääbóval, elmondta, hogy a vizsgálatok elején még csak nagyon kis mennyiségű mitokondriális DNS-t sikerült kivonni a csontokból, ez a mennyiség a módszer fejlődésével egyre nőtt és manapság már sok neandervölgyinek a komplett genomját ismerik.

A nehézséget eleinte a szekvenálásra szánt anyag előkészítése okozta. „Kivonni a csontból a DNS-t és aztán azt úgy tartani, hogy tiszta maradjon sok évig tartó munka eredménye volt, Svante nélkül ez nem ment volna, és a paleogenomika tudománya sem létezne” – mutatott rá.

Az ősi maradványokból kivont minták genetikai összehasonlításával manapság már azt is meg lehet állapítani, hogy milyen kapcsolat van a mai ember (Homo sapiens) és a neandervölgyi ember között” – hangsúlyozta Viola Bence. Mint hozzátette, a mai ember Afrikából származik, és mintegy ötvenezer évvel ezelőtt keveredett a neandervölgyiekkel.

Már tudjuk, hogy a neandervölgyi ember nemcsak kihalt, hanem előtte keveredett a mai emberrel valahol Ázsiában, aztán bejött Európába, és ezért mindenki, aki európai eredetű, körülbelül 1-1,5 százalék neandervölgyi DNS-t is hordoz” – magyarázta Viola Bence.

A professzor beszélt arról is, hogy

mivel a neandervölgyi ember csak 5-600 ezer éve vált el tőlünk, nagyon hasznos az örökítőanyagainak az összehasonlítása az orvostudományi kutatásokban is.

Egyes betegségek ugyanis már a neandervölgyi ember genomjában is megjelentek. Vannak például olyan genetikai variánsok, amelyek a neandervölgyi emberben elég gyakoriak, és a skizofréniával függenek össze. Ezt már magyar kutatók is vizsgálták – tette hozzá.

Svante Pääbo módszere segít megérteni, hogy mi az, ami különleges bennünk mai emberekben, mi az amiben mások vagyunk a neandervölgyiektől” – hangsúlyozta Viola Bence.

A magyar tudós kitért arra is, hogy a Nobel-díjas tudóssal a Max Planck Intézet munkatársaként több közös kutatásban is részt vettek. Egyik legfontosabb eredményük a gyeniszovai ember felfedezése volt.

A nemzetközi kutatócsoport egy a gyenyiszovai barlangban talált köbülbelül 40 ezer éves ujjcsont mitokondriális DNS-ének elemzése, valamint egy örlőfog anatómiai elemzése alapján jutott arra, hogy egy addig ismeretlen emberfajt találtak, amely együtt élhetett a neandervölgyi és a modern emberekkel – idézte fel.

Mint mondta, a gyeniszovai ember genetikailag és morfológiailag jól elhatárolható a neandervölgyi embertől. A legérdekesebb sajátossága, hogy rendkívül nagy fogai voltak, kétszer akkorák, mint a mai emberé. Az „új” ősember részletes elemzése még folyamatban van, a munka azonban, mivel a legfontosabb lelőhely az Oroszországban van, „kicsit komplikálttá vált” a háború miatt – jegyezte meg Viola Bence.

Az ősi DNS keresztapjaként, a terület úttörőjeként méltatták tudóstársai Svante Pääbot

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat Svante Pääbo svéd tudósnak ítélték oda az evolúciós genetika területén elért eredményeiért. A Nobel-bizottság döntését számos tudóstársa üdvözölte, a terület úttörőjeként, az ősi DNS keresztapjaként méltatva a díjazottat.

Svante Pääbo a kilencvenes évek vége óta dolgozik a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben, és jelenleg is annak igazgatója. Az intézetet működtető Max Planck Társaság a Twitteren köszöntötte a díjazottat: „Nincsenek szavak! Boldogok vagyunk! Alig hisszük el” – írták.

A svédországi Uppsalai Egyetem is gratulált egykori diákjának.

Anders Hagfeldt rektor kiemelte, hogy Pääbo úttörő kutatásainak köszönhetően sikerült feltérképezni a neandervölgyiek genetikai állományát, amit korábban nem tartottak lehetségesnek.

Ezért nagyon jó döntés volt, hogy Pääbonak ítélték oda a Nobel-díjat – jelentette ki Hagfeldt, megjegyezve, hogy Pääbo kutatásai az ember eredetének feltérképezéséről rendkívül izgalmasak.

Svante Pääbo számunkra az ősi DNS ‘keresztapja” – méltatta a díjazottat Ron Pinhasi, a Bécsi Egyetem evolúciós antropológiai tanszékének munkatársa, aki már többször dolgozott együtt a tudóssal.

Pinhasi hangsúlyozta, hogy „teljesen megérdemelten” kapja meg a Nobel-díjat a svéd a tudós, hiszen ő tette a kutatási területet azzá, amivé vált. Világos elképzelése volt, amelytől még a kudarcok sem tántorították el – tette hozzá.

David Reich, a Harvard Orvostudományi Karának genetikusa szintén örömét fejezte ki, hogy a Nobel-bizottság az ősi DNS kutatási területét díjazta.

Annak felismerésével, hogy a DNS több tízezer évig is megmaradhat, majd azzal, hogy kidolgozták a kinyerésének módját, Pääbo és kutatócsoportja teljesen új utat teremtett a múltunkkal kapcsolatos kérdések megválaszolásához – mondta Reich, hozzátéve, hogy az ő munkájuk alapozta meg azt, hogy az elmúlt évtizedekben robbanásszerű növekedésnek indultak az ősi DNS-vizsgálatok.

Teljesen átformálta az emberi variációról és az emberi történelemről alkotott képünket” – hangsúlyozta Reich, kiemelve hogy Pääbo volt a legkiemelkedőbb úttörője ennek a területnek.

A 67 éves Svante Pääbo, aki Németországban, a Müncheni Egyetemen és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben végezte kutatásait, az 1982-ben orvosi Nobel-díjjal kitüntetett Sune Bergstrom fia.

A Nobel Alapítvány szerint ez a nyolcadik alkalom, hogy egy Nobel-díjas gyermeke is Nobel-díjat kapott. Egyszer pedig az is előfordult már, hogy apa és fia megosztva kapta a díjat: 1915-ben William Henry Bragg és fia, William Laurence Bragg nyerte el a fizikai díjat.

A Nobel-díjak bejelentésének hetét az orvosi-élettani Nobel-díj bejelentése nyitotta meg hétfőn. A sor kedden a fizikai Nobel-díjjal folytatódik, szerdán a kémiai, csütörtökön pedig az irodalmi díjat ismertetik. A Nobel-békedíjat pénteken, a közgazdasági Nobel-emlékdíjat pedig október 10-én hirdetik ki.

Svante Pääbo: „Az édesanyám volt a legnagyobb hatással az életemre”

Az idei orvosi-élettani Nobel-díj kitüntetettje, Svante Pääbo svéd tudós közvetlenül a Nobel-díj bejelentése után telefonon adott interjút Adam Smithnek, a Nobel Prize Outreach tudományos igazgatójának. Mint mondta, tudós édesanyja volt a legnagyobb hatással az életére, tőle kapta a legtöbb biztatást.

Pääbo, aki az evolúciós genetika területén elért eredményeiért nyerte el a Nobel-díjat, a beszélgetés elején elárulta, hogy amikor reggel Svédországból hívták, először azt gondolta, talán a fűnyíró romlott el ottani nyaralójában, azért keresik.

Németországban, ahol él, a mai nap a német újraegyesítés napja, tehát munkaszünet van, ezért nincs bent a kutatóintézetben, ahol dolgozik, csak később ünnepel majd kollégáival

– fűzte hozzá.

A kutatásai révén kiderült, hogy „nagyon szoros rokonságban állunk ezekkel a korai homininekkel, amelyek 50-60 ezer évvel ezelőtt egészen közvetlenül hozzájárultak a DNS-ükkel a legtöbb Afrikán kívüli, mai ember őseihez”, és ez sok mindent befolyásol a mai fiziológiánkban.

A kérdésre, hogy mi adta neki az önbizalmat és a bátorságot a lehetetlennek tűnő feladathoz, felidézte, hogy kutatásai még a nyolcvanas években kezdődtek, és lépésről lépésre haladtak előre.

Évtizedekig küzdött a DNS kinyerésének technológiai problémáival, míg végre sikerült a neandervölgyiek DNS-ét kinyerni.

Arról is beszélt, hogy legnagyobb hatással az életére az édesanyja – az észt kémikus Karin Pääbo – volt, aki felnevelte és kicsit elszomorítja, hogy ezt a napot már nem élhette meg. Édesanyja nagyon szerette a tudományt, nagyon ösztönözte és bátorította az évek során – mondta.

Nobel-díjas édesapja – Sune Bergström biokémikus – is nagy érdeklődéssel figyelte munkáját, de vele nem volt olyan szoros a kapcsolata, mint anyjával. Ugyanakkor tőle kapta azt az útravalót, hogy a Nobel-díjasok is egyszerű emberek és ez segített az önbizalma megerősítésében.

Ajánljuk még