Huszadik alkalommal adták át idén a kivételes tehetségű magyar kutatónőknek járó, hatmillió forint összdíjazású elismerését a Magyar Tudományos Akadémián csütörtök délután – közölték a szervezők az MTI-vel.

Az évforduló alkalmából az anyag- és élettudományok mellett új kategóriaként jelent meg a formális tudományok területe, így háromra bővült a nyertesek száma. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján.

Spohn Réka biológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa azt kutatja, hogyan válnak a baktériumok ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben. A baktériumok bármilyen környezeti változáshoz nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni, nem jelentenek kivételt ez alól az antibiotikumos kezelések sem.

A kutató

jelenleg a mindennapi életben főleg tartósítószerként előforduló biocidek és antibiotikumok kapcsolatát vizsgálja a rezisztencia kialakulásában és átadásában.

Feltételezések szerint az emberi szervezetbe kerülő biocidek segítik a baktériumokat abban, hogy ellenállóvá váljanak akár az antibiotikumokkal szemben is.

A biológus célja, hogy kutatási eredményeivel olyan készítmények fejlesztését tudja segíteni, amelyek gyorsabban és hatékonyabban gyógyítják a bakteriális fertőzéseket.

Bajusz-Rácz Anita a Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársaként számítógépes modellezéssel képes rövid idő alatt akár több millió lehetséges hatóanyag gyógyszerbiztonsági tulajdonságait előre jelezni, és így kizárni azokat, amelyek biztosan nem lesznek használhatók a gyógyszerfejlesztés során.

Amíg egy molekula hagyományos laboratóriumi körülmények közötti vizsgálata napokig is eltarthat, a vegyész mesterséges intelligencián alapuló számításos modelljeivel akár perceken belül érkezhetnek eredmények.

Ezek az új algoritmusok képesek lehetnek a mellékhatások, valamint a szervezettel való kölcsönhatás főbb lépéseinek előrejelzésére egy gyógyszer bevételétől egészen a szervezetből való teljes kiürülésig.

Így segítségükkel meghatározható, hogy a vizsgált hatóanyag alkalmas-e a gyógyításban való alkalmazásra.

Hetényi Anasztázia, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet egyetemi docense és munkatársai egy olyan speciális hordozóanyagot fejlesztettek ki, amely képes az emlősök sejtmembránjain átjutni, és a sejtbe juttatni a hatóanyagot. A kutató és csapata a kifejlesztett módszert olyan biológiai hatóanyagokkal szeretnék kipróbálni, amelyekkel az élő sejteken belül képesek betegséget okozó folyamatokat azonosítani és befolyásolni.

Az elmúlt húsz évben ötvennégy magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban,

így a vállalat eddig több mint 74 millió forintot osztott szét a magyar női tudósok között. A két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést, valamint a díj olyan kutatókat és kutatócsoportokat hozott össze, akik később közös projekteken dolgoztak együtt. Az ösztöndíj csak magyar női kutatókat támogat, és az ország bármely pontjáról lehet rá pályázni. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

A díj 20 éves évfordulója alkalmából egy podcast is elindult, ahol a hallgatók az elmúlt két évtized öt díjazottjával és történetükkel ismerkedhetnek meg.

Kiemelt képünk: Bajusz-Rácz Anita vegyész, a Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa (j) átveszi a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjat Réthelyi Miklóstól, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökétől és Brigitte Strellertől, a L’Oréal regionális ügyvezető igazgatójától a Magyar Tudományos Akadémián 2022. szeptember 29-én. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)