logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Elképesztő mértéket ölt az élelmiszer-pazarlás az EU-ban

| Szerző: hirado.hu
Egy friss tanulmány szerint az Európai Unióban nagyobb mértékű az élelmiszer-pazarlás, mint az import. Brüsszel azonban a mezőgazdasági üzemekben keletkező pazarlás szabályozásával és visszaszorításával megállíthatná az élelmiszerár-inflációt.

A jelentést készítő Feedback EU klímakutató civil szervezet becslései szerint az EU-ban évente mintegy 153 millió tonna élelmiszert pazarolnak el, amely kétszerese a korábbi várakozásoknak, és 15 millió tonnával több mint amennyit importálnak – számolt be a Guardian.

Frank Mechielsen, a tanulmányt készítő szervezet igazgatója elmondta: „A magas élelmiszerárak és a megélhetési válság idején botrányos, hogy az Európai Unió több élelmiszert dob ki a kukába, mint amennyit importál. Az uniónak most lehetősége van rá, hogy jogilag kötelező érvényű célok kitűzésével 2030-ig felére csökkentse az élelmiszer-pazarlást a gazdaságtól az asztalig, ezzel kezelve az éghajlatváltozást és javítva az élelmezésbiztonságot”.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint – részben az ukrajnai háború miatt – augusztusban az élelmiszerárak 8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

A búza, a kukorica és a szójabab ára idén még a 2008-as gazdasági világválság csúcspontján felállított rekordokat is túllépte.

Abdolreza Abbassian gabonapiaci elemző, a FAO korábbi vezető közgazdásza szerint az olcsó élelmiszerek kora lejárt, így az árak valószínűleg még a háború befejezése után is magasan maradnak. Véleménye szerint az energia- és műtrágyapiac helyzete, illetve a szállítási bizonytalanságok miatt az embereknek meg kell barátkozniuk ezzel a gondolattal.

Kapcsolódó tartalom

Olivier De Schutter, a Fenntartható élelmezési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakértői testület (IPES) társelnöke, valamint az ENSZ rendkívüli szegénységgel és az emberi jogokkal foglalkozó különmegbízottja szerint a probléma az, hogy az agrár-élelmiszeripar az elmúlt évtizedekben a pazarlást pénzügyileg előnyösebbnek találta a hatékonyságnál.

Az élelmiszerlánc mindkét végén költséges a pazarlás csökkentése, valamint nyereséges több élelmiszert eladni az embereknek, mint amennyire szükségük van

– fogalmazott. Hozzátette, a gyártók a szavatossági időt is úgy határozzák meg, hogy az embereket többet vásároljanak, mint amennyit ténylegesen el tudnak fogyasztani.

Becslések szerint az unió éves élelmiszertermelésének 20 százaléka kárba vész. Ez 143 milliárd euró (57 ezer milliárd forint) többletköltséget jelent a vállalkozásoknak és háztartásoknak. Az élelmiszerpazarlás Európa teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 6 százalékáért felelős. A Feedback EU felhívását az élelmiszer-pazarlás csökkentésére 43 zöld civil szervezet támogatta.

A Guardian azt írja, az EU várhatóan még az idén jogilag kötelező érvényű célkitűzéseket terjeszt elő az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében, ami azt irányozná elő, hogy 2030-ra felére csökkenjen az élelmiszerhulladék mennyisége.

A kiemelt kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

Ajánljuk még