logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

75 éve született a legpusztítóbb kézifegyver – 10+1 érdekes tény a Kalasnyikov gépkarabélyról

| Szerző: hirado.hu
Hazájának védelmére szánta, első számú gyilkos eszköz lett belőle: a saját magát egyszerű embernek tartó Mihail Kalasnyikov a hírhedt AK-47 gépkarabély megtervezésekor még elképzelni sem tudta, hogy néhány évvel később már nem lesz olyan fegyveres konfliktus a bolygón, ahol nem a róla elnevezett kézifegyveré lenne a főszerep.
1997. február 20-án Moszkvában készült kép Mihail Kalasnyikov orosz altábornagyról, fegyverkonstruktõrrõl, aki a róla elnevezett AK-47-es gépkarabély feltalálásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen mutatja találmányát. Kalasnyikov 2013. december 23-án, 95. életévében elhunyt. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)

 

Az orosz egyszerűség jegyében megalkotott fegyver a világban rohamléptékben elterjedve még a legnagyobb rivális Egyesült Államok társadalmát is „meghódította”, napjainkban pedig már egyszerre adja a háború és a védelem szimbólumát.

Az évtizedek alatt Kalasnyikovval kioltott emberéletek pontos számáról csak találgatni lehet, ugyanakkor nem jár messze a valóságtól a megállapítás, aligha lehet még egy kézifegyver a történelemben, amely több áldozatot szedett volna az AK-47-nél.

Mihail Kalasnyikov életútja találmányához hasonlóan szintén nem átlagos, az egykor üldözött kulákgyerek a sztálini rendszer legmélyebb bugyrából indulva tehetségének köszönhetően emelkedett a Szovjetunió, majd Oroszország nemzeti hősévé. 75 évvel ezelőtt, 1947. július 6-án készült el az első Kalasnyikov gépkarabély sorozatgyártásra, a „születésnap” alkalmából 10+1 érdekes tényt szedtünk össze a világ leghírhedtebb kézifegyveréről.

1. Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov 1919. november 10-én született az oroszországi Kurja településen, egy 19 gyermekes mezőgazdász család 17. gyermekeként látta meg a napvilágot. Élete első huszonkét éve semmilyen tekintetben sem nevezhető könnyűnek, gyermek- és fiatalkora egyaránt tragédiáktól hemzsegett. A család 19 gyermekéből csupán nyolcan maradtak életben, édesapját pedig 11 éves korában vesztette el. Ugyanebben az évben a családot kuláknak minősítették, és az 1000 kilométerre lévő Tomszki területre száműzték. Később hamis papírokkal sikerült visszatérnie szülőfalujába, ám lelepleződése után menekülnie kellett, a kazahsztáni Mataj településen talált menedéket, ahol leltározóként dolgozott. 1938-ban besorozták a Vörös Hadseregbe, apró termete miatt a páncélosokhoz került, ami további sorsát is meghatározta.

2.1941-ben a keze súlyosan megsérült, amikor egy ütközet során T-34-es tankját kilőtték. Hat hónapig kényszerült gyógykezelésre, a legenda szerint ez idő alatt, kórházi ágyán feküdve készítette el első gépkarabély-tervét, amihez addigi háborús tapasztalatai adtak ötletet. Kalasnyikov célja volt egy olyan géppisztoly megalkotása, amivel az akkoriban már elavultnak számító puska helyébe lépve a szovjet hadsereg csökkenteni tudja harctéri hátrányát a németekkel szemben.

Bár a Kalasnyikov által tervezett gépkarabélyt ekkor még nem rendszeresítették, tehetségére felfigyelve a katonai szolgálatból visszahívva lehetővé tették számára, hogy fegyvereket tervezzen.

Moszkva, 2011. november 7. Egy T-34 típusú harckocsi halad a moszkvai Vörös téren rendezett történelmi katonai parádén. A parádéval arról az 1941. november 7-i díszszemléről emlékeznek meg, amelynek résztvevői az ünnepségről azonnal a frontra indultak a náci német hadsereg elleni háborúban. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

3. A hivatalos nevén Avtomat Kalasnyikova 47, közismert nevén AK-47-es gépkarabélyt 1949-ben rendszeresítették a Szovjet Vörös Hadseregben, majd a Szovjetunióval szövetséges országok haderőiben. A fegyver egyszerűsége, valamint egyszerre pontos és nagy tűzereje mellett igénytelenségével is előnyt vívott ki magának a hagyományos géppisztolyokkal szemben: amíg hasonló fegyvertípusok szélsőséges időjárási körülmények között általában használhatatlanná váltak, addig egy AK-47-es rendkívül nagy hőségben és hidegben is megbízhatónak bizonyult.

Érdekesség, hogy a Kalasnyikov által tervezett fegyver laikus szemmel nézve erősen hasonlít a német feltaláló, Hugo Schmeisser által megalkotott STG 44 nevű első gépkarabélyhoz.

A Sturmgewehr 44 (rövidítve: StG44) vagy más típusjelzéssel MP44 a köztes lőszert tüzelő modern automata karabélyok (gépkarabélyok) egyike, amelyet a második világháború alatt Németországban fejlesztettek ki. Forrás: Wikipédia

Bár kétségtelen tény, az STG 44 hatással volt a leendő AK-47 tervezésére, ugyanakkor teljes egészében lemásolt technikáról korántsem beszélhetünk. A két fegyver különbözőségét egy 2017-ben kirobbant botrány is bizonyítja, amikor Mihail Kalasnyikov moszkvai emlékművét felavatták. Napokkal az átadás után derült ki ugyanis, hogy az egyik domborművön az AK-47-es helyett a német STG 44 gépkarabély tervrajzát mintázták meg, ami nagy felháborodást okozott. Az incidens ugyanakkor egy régóta zajló vitára pontot téve végleg bebizonyította: Kalasnyikov nem a német Hugo Schmeisser terveit „koppintotta”, hanem egy más szerkezetű fegyvert tervezett.

A díszőrség tagjai megkoszorúzzák Mihail Kalasnyikov orosz altábornagynak, fegyverkonstruktőrnek, az AK-47-es Kalasnyikov gépkarabély feltalálójának a szobrát a Moszkva belvárosában tartott szoboravató ünnepségen 2017. szeptember 19-én, a fegyverkészítők oroszországi napján. A szobrot az orosz Szalavat Scserbakov készítette. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

4. Hatékonysága miatt rendkívül gyorsan vált a géppisztolyok között a „legnépszerűbbé”, a Vörös Hadseregben való rendszerezésével egy időben gyakorlatilag az egész világon elterjedt, napjainkig legalább 80–100 millió darabot gyártottak belőle,

jelenleg 50 hadsereg hivatalos fegyvereként még mindig a legnépszerűbb kézifegyvernek számít, gyakran nevezve a „kézifegyverek Coca-Colájának”.

Abu Fida, a Szabad Szíriai Hadsereg nevû felkelőszervezet harcosa falra akasztott AK-47-es Kalasnyikov géppisztolyok mellett tévét néz a szervezet egyik létesítményében, az észak-szíriai Merában 2012. május 28-án. (MTI/EPA/Vedat Xhymshiti)

 

5. Egyes értesülések szerint a fegyver már az 50-es évek elején zajló koreai háborúban, és az 1953-as kelet-berlini felkelésben is feltűnhetett. Ezek a feltételezések ezidáig nem nyertek megerősítést, az azonban az állítás valóságtartalmától függetlenül biztos, ekkor a fegyver még inkább számított tesztelés alatt álló prototípusnak, mintsem tömegesen alkalmazott haditechinkának. A Kalasnyikov fegyveres konfliktusban való első éles bevetésére Magyarországon az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében részt vett szovjet csapatoknál került sor, bár mindezt a Szovjetunió hivatalosan soha nem ismerte el. A fegyvert az országba érkező szovjet haderő elit csapatai használták, a magyar felkelők azonban számos esetben zsákmányoltak tőlük AK-47-eseket. Így a szovjet megszállók mellett a magyar szabadságharcosok is elsőként fogtak a kezükben Kalasnyikovot egy fegyveres konfliktus során. Első hivatalos bevetésére a Vietnami háború idején került sor, amikor a Szovjetunióból szállított Kalasnyikov az észak-vietnami hadsereg első számú kézifegyverének számított.

Magyarországon a Kalasnyikovot a hatvanas évek elején vezették be a hadseregben, a fegyver hazai variánsa az AMD-65 gépkarabély.

Magyarország, 1962. szeptember 21. A Fegyveres Erők Napja előtti hadgyakorlat. Fotó: MTI/Friedmann Endre

6. A Kalasnyikov „népszerűségének” okán az évtizedek alatt a világ ikonikus lőfegyverévé nőtte ki magát, neve eredeti funkcióján túllépve egyszerre a háború és a védelem szimbóluma, az utóbbi fogalmat a fegyver több ország címerében is megtestesíti. Mozambik, Zimbabwe és Kelet-Timor országok ugyanis nemzeti jelképükben adtak helyet a legendás puska sziluettjének, valamint az Iráni forradalmi gárda és a libanoni Hezbollah címerében is szerepel.

A Hezbollah támogatói a Hezbollah zászlóit lengetik Bejrút egyik külvárosában, 2022. május 10-én. Fotó: EPA/WAEL HAMZEH

7. Érdekesség, hogy tömeges előállítása ellenére a Szovjetunió „elfelejtette” szabadalommal levédetni, amelyre csak a jelcini Oroszország szánta el magát 1997-ben. Így ma a világban gyártott Kalasnyikovok mindössze egytizede készül a „törvényes” márkatulajdonos, a Kalasnyikov-konszern izsevszki gyárában, a forgalomban lévő Kalasnyikov, illetve Kalasnyikov-származékok többségét Kínában állítják elő, Afganisztánban pedig kisüzemi, falusi fegyverkovács-szintű gyártásra is akad példa.

8. Habár a sztálini rendszer gyermekkorában őt és családját kuláknak minősítve igyekezett kirekeszteni a társadalomból, az AK-47 feltalálása után a rendszer érthető módon fogadta vissza a kegyeibe, az elkövetkező évtizedekben pedig számos elismerésben részesült. Még törzsőrmesterként kapta meg a Sztálin-díjat, majd a Lenin-díjat, háromszor a Lenin-rendet, a szocialista munka kétszeres hőse kitüntetést, a hadseregből pedig ezredesként vonult nyugállományba. 75. születésnapján Borisz Jelcin akkori orosz elnök személyesen nevezte ki vezérőrnaggyá, 1999-ben pedig altábornagy lett. 94 éves korában szülőfalujában nyitották meg a róla elnevezett múzeumot, ami a fegyver története mellett Kalasnyikov életútját is bemutatja. Az ünnepelt több személyes tárgyát is a múzeumnak ajándékozta, többek között a neves amerikai Harvard Egyetemtől kapott tiszteletbeli professzori talárját, valamint azt a levelet is, amelyben Hugo Chávez Venezuelai elnök felmagasztalta az AK gépkarabélyt.

Moszkva, 2007. július 6. Mihail KALASNYIKOV orosz fegyverkonstruktõr, vezérõrnagy találmányával, az AK-47-es géppisztollyal a fegyver feltalálásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, a moszkvai Hadtörténeti Múzeumban 2007. július 6-án. (MTI/EPA/SZERGEJ CSIRIKOV)

 

9. Jóllehet Mihail Kalasnyikov az általa tervezett fegyverrel világhírnévre tett szert,

mindez nem jelentett számára számottevő egzisztenciális előrelépést, ugyanakkor ezt egyáltalán nem is bánta, saját bevallása szerint az anyagi javak soha nem vonzották.

Moszkva, 2013. december 27. Katonai tiszteletadással búcsúztatják Mihail Kalasnyikov orosz altábornagyot, fegyverkonstruktõrt, a róla elnevezett AK-47-es gépkarabély feltalálóját a Moszkva környéki Mityiscsi település közelében lévõ orosz szövetségi katonai temetõben 2013. december 27-én. Kalasnyikov 2013. december 23-án, 95. életévében hunyt el. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)

A tervezés után járó szabadalmi díjról az akkori Szovjetunióban szó sem lehetett, önmagát és családját szerény fizetéséből tartotta fenn, nyugdíjba vonulása után pedig még 80 éves korán túl is egy kétszobás lakásban élt. Unokája, Igor ugyanakkor a fegyver világhíres márkanevéből már nagyon is profitált: 2003-ban Németországban vállalkozást indított, amely többek között Kalasnyikov vodkát, Kalasnyikov AK-74 nevű vadászkést és esernyőket gyárt és forgalmaz.

10. Mihail Kalasnyikov büszke volt találmányára, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a nevével jelzett fegyver az elmúlt 50 év valamennyi háborújában és fegyveres konfliktusában jelen volt. Több ízben is a világ értésére adta, hogy a kézifegyvert hazája védelmére szánta, nem arra, hogy nemzetközi konfliktusok erőszakos rendezésére használják. Halála előtt nem sokkal az orosz ortodox egyház fejének küldött levelében arról vallott: lelkiismeret-furdalás kínozza az általa kifejlesztett eszközzel megölt áldozatok miatt. Hosszú betegeskedést követően, életének 95. évében, 2013. december 25-én hunyt el Izsevszkben. 2017-ben avatták fel 7,5 méter magas, egész alakos szobrát Moszkvában, születésének centenáriuma alkalmából pedig az orosz posta bélyeget bocsátott ki.

10+1. 

Az AK-47 gépkarabély a Szovjetunióval 1945 után hidegháborút vívó, legfőbb riválisnak számító Egyesült Államokban is rendkívül nagy népszerűségre tett szert. Egyszerű kezelhetősége, valamint átlag feletti ár-érték aránya miatt a komoly fegyverkultúrával rendelkező amerikai társadalomban is igen hamar elterjedt, nem hivatalos úton pedig a hadseregben is felbukkant: a vietnami háború alatt tömegesen fordult elő, hogy amerikai katonák saját kézifegyvereiket cserélték le zsákmányolt Kalasnyikovokra. Az AK-47 társadalomra és hadseregre gyakorolt hatása az amerikai popkultúrát sem hagyta érintetlenül, gyakorlatilag valamennyi újkori akciófilm nélkülözhetetlen kellékévé vált. 2013-ban a Kalasnyikov nemzetközi kampányának Steven Seagal amerikai akciófilmszínész lett volna a reklámarca, erre azonban az időközben elhidegülő orosz–amerikai diplomáciai viszony miatt nem kerülhetett sor.

Borítókép: Mihail Kalasnyikov temetése. Az általa tervezett, róla elnevezett AK-47-es gépkarabélyból leadott díszlövésekkel, katonai tiszteletadással búcsúztatják Mihail Kalasnyikov orosz altábornagyot, fegyverkonstruktőrt a Moszkva környéki Mityiscsi település közelében lévő orosz szövetségi katonai temetőben 2013. december 27-én. Kalasnyikov 2013. december 23-án, 95. életévében hunyt el. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)

Ajánljuk még