logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Nem várt dologra hívta fel a figyelmet a tongai vulkánkitörés

| Szerző: hirado.hu
Modern világunk működésében a telekommunikáció alapvető fontosságú, s a forgalom igen jelentős részben a tengerek mélyén lévő kábeleken keresztül halad. A természeti katasztrófák azonban ezeket sem kímélik.

A tongai vulkánkitörés feltárta a globális távközlési rendszerünk sebezhetőségét.

A sors iróniája, hogy a világ első globális médiaszenzációja, a frissen lefektetett mélytengeri távírókábeleknek köszönhetően pont a Krakatau 1883-as kitörése volt. A hírhedt 1883-as kitörés a hirosimai atombomba energiájának az ötezerszeresével, mintegy száz megatonnával robbantotta darabjaira a hegyet, több mint 25 köbkilométernyi sziklát és hamut lökött ki a vulkánból, és a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta: a robbanás zajára a 3100 kilométerre lévő ausztráliai Perthben az emberek felriadtak álmukból, sőt a mintegy 4800 kilométerre lévő Rodriguez-szigeten, Mauritius közelében a fültanúk azt hitték, puskalövést hallanak. A légköri lökéshullám hétszer kerülte meg a Földet, és még öt nappal később is érezhető volt.

Most egy másik vulkánkitörés újra erre a kábelekre irányítja a figyelmünket. A tongai tengeri vulkánkitörés arra figyelmeztet, hogy milyen nagyon sérülékeny az a rendszer, amelynek a mindennapi életünk jelentős részét köszönhetjük. Dale Dominey-Howes, a Sydney-i Egyetem professzora a The Conversation hasábjain írt a tengeri kábelekről és a sérülékenységükről – írja a NatGeo.

A képre kattintva teljes méretben megtekintheti a tenger alatti kábelek globális hálózatát (Fotó: Submarinecablemap)

A világ adatforgalmának 95 százaléka a tenger alatti kábeleken zajlik, az a hatalmas adattömeg is ott áramlik, amely például a tőzsdék működéséhez, a vállalatirányításhoz és millió más, a mindennapi életünk alakulása szempontjából fontos dologhoz kötődik. Ma már például a gyógyszereinket se tudjuk kiváltani, ha nincs internetkapcsolat a patikában, de egy bolti pénztárnál se tudjuk használni a bankkártyánkat enélkül.

Az alábbi videó a tenger alatti kábelek hihetetlen elterjedését mutatja be a bolygón – 1989 óta több mint 885 000 kilométernyi kábelt fektettek le.

A kábelek jó része ráadásul olyan helyszíneken található, ahol különösen veszélyeztetettek, szűk tengeri folyosókon halad át rengeteg kábel, s ezek a helyek bárminemű természeti katasztrófában érintettek lehetnek egy tenger alatti lejtőomlástól kezdve a vulkánkitörésekig. Ilyen veszélyes helyek például a Szunda-szoros (ahol a már említett Krakatau is állt), Guam, a Szuezi-csatorna vagy épp a Hawaii-szigetek környéke – ezek mind számos természeti katasztrófának kitett helyszínek.

A tongai kitörés miatti tenger alatti kábelhiba nem az első, és nem is az utolsó olyan eset, amely egy természeti katasztrófához kötődik.

Kapcsolódó tartalom

Tongát csak az elmúlt évtizeden kötötték rá erre a globális hálózatra, a szigetek azóta szinte teljesen erre a stabil hálózatra hagyatkoztak a kommunikációjukban a műholdas kommunikáció vagy más hasonló módozat helyett. Bár a tongai kitörés és cunami után még rengeteg a kérdőjel, hogy pontosan miként is zajlottak az események, de ezek során valami miatt megszakadt az a 872 kilométer hosszú kábel, amely Tongát a világgal összekötötte.

Ennek az első és az emberek számára legfontosabb következménye az lett, hogy nem tudnak kapcsolatba lépni a rokonaikkal a lakosok, nem tudnak egymással egyeztetni a hatóságok, a katasztrófaelhárítást és -felmérést koordináló szervezetek vagy épp a segélyszervezetek. Egy ilyen kábelhiba pont annak a katasztrófának az elhárítását teszi lehetetlenné vagy nehezíti meg akár végzetesen is, amely a hibát okozta.

Így javítanak meg egy sérült tenger alatti kábelt, szerencsés esetben. Máskor búvárok munkája is szükséges lehet (Fotó: Wikipédia)

A tenger alatti kábelek veszélyei

A tongai példa csak bizonyíték egy 2009-es tanulmányban leírtakra, amelyben a hálózat sérülékenységére hívta fel a figyelmet a kutató és kollégája. A megszakadó kábelek javítása heteket vagy még több időt is igénybe vehet attól függően, milyen mélyen fut a kábel és mennyire könnyen elérhető. A kutató fontosnak tartana egy olyan globális felmérést, amelyben a kábelrendszert teljességében átvizsgálják abból a szempontból, hogy hol miféle természeti katasztrófa jelenti a legnagyobb veszélyt, majd ki kellene dolgozni azt, hogy miként kerülhetők el a kábelszakadások. Az is fontos lenne, ha egy közösség nem csak egyetlen kommunikációs csatornát használna, így a most Tonga szigeteit sújtó kommunikációs katasztrófahelyzet nem ismétlődhetne meg.

Ajánljuk még