A NASA Curiosity marsjárója által gyűjtött kőzetporminták alapos elemzése utána tudósok bejelentették, hogy a minták közül több is gazdag olyan típusú szénben, amely a Földön biológiai folyamatokkal hozható összefüggésbe – írta a NASA.
A felfedezés ugyanakkor nem utal feltétlenül ősi életre a Marson, a tudósok még nem találtak meggyőző ősi vagy jelenlegi biológiát kétségtelenül alátámasztó bizonyítékokat.
„Olyan dolgokat találtunk, amik hihetetlenül érdekesek, de több bizonyítékra van szükségünk ahhoz, hogy azt mondhassuk, életet azonosítottunk” – mondta Paul Mahaffy működő Sample Analysis at Mars (SAM) kémiai laboratórium vezető kutatója. A tavaly év végén nyugdíjba vonult kutató hozzátette, hogy azt vizsgálták, hogy mi más okozhatta a megtalált szénmaradványokat.
A Curiosity tudósai január 18-án megjelent eredményeikről szóló jelentésben több magyarázatot is kínálnak a szén jelenlétére.
Azonban kihangsúlyozták, hogy a hipotéziseket a földi szénjelekből állították fel, a két bolygó viszont nagyon különbözik egymástól, ezért végleges következtetéseket nem vonhatnak le.
A biológiai magyarázatot a földi élet ihlette. A felszínen élő ősi baktériumok egyedi szénnyomot hoznak létre, amikor metánt bocsátanak a légkörbe, ahol az ultraibolya fény nagyobb, összetettebb molekulákká alakította át a gázt. Ezek az új molekulák lezúdulhattak a felszínre, és megmaradhattak a Mars kőzetében, egyedi szénnyomukkal együtt.
A jelentésben két másik hipotézist is felvázoltak a szakértők. Az egyik szerint a szénnyomok az ultraibolya fény és a marsi légkörben lévő szén-dioxid kölcsönhatásából keletkezhettek, és új, szén-tartalmú molekulákat hoztak létre, amelyek leülepedtek a felszínre.
A másik feltételezés szerint a szén egy több százmillió évvel ezelőtti ritka eseményből maradhatott hátra, amikor a Naprendszer áthaladt egy óriási molekulafelhőn, amely gazdag volt abban a szénben, amit a gyűjtött mintákban felfedeztek.
„Mindhárom magyarázat illik az adatokra. Egyszerűen csak még több információra van szükségünk ahhoz, hogy egy-egy hipotézist kizárhassunk” – mondta Christopher House a szén vizsgálatának vezető kutatója.
Kapcsolódó tartalom
Az ősi kőzetek vizsgálatakor a különböző szénizotópok arányának vizsgálata segíthet a tudósoknak megmondani, hogy milyen típusú életet találhattak és az milyen környezetben élt. Ha a 12-es tömegszámú szénizotóp nagyobb mennyiségben van jelen, mint a 13-as, más bizonyítékokkal együtt sugallhatja azt, hogy élettel kapcsolatos kémiai jeleket találtak.
A kutatók felfedezték, hogy a minták közel felében meglepően nagy mennyiségű 12-es szénizotóp található ahhoz képest, amit a marsi légkörben és meteoritokban mértek.
„A Marson észlelt szénjelek a Földön biológiai folyamatokat jelentenének. Azt viszont meg kell értenünk, hogy ugyanaz a magyarázat nem biztos, hogy működik a Mars esetében is, mert a két bolygó nagyon különböző”
– magyarázta a kutató.
A Mars azért különleges, mert a szénizotópok más keverékével indulhatott, mint a Föld 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A Mars kisebb, hűvösebb, gyengébb a gravitációja és más gázok találhatóak a légkörében, ráadásul a Marson a szén ciklikusan, az élet megléte nélkül is keringhet.
Andrew Steele, a Curiosity kutatója elmondta, hogy a tudósok csak most kezdik megérteni, hogyan zajlik a szén körforgása a Marson, most vizsgálják az izotóparányokat és azokat a nem biológiai tevékenységeket, amik ezekhez az izotóp-arányokhoz vezethetnek.
„A Marson működő szénciklus meghatározása kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük a teljes folyamatot” – tette hozzá.
A Curiosity marsjáró 2012-ben érkezett meg a vörös bolygóra, ez volt az első marsjáró, ami a felszíni szénizotópok vizsgálatára alkalmas eszközökkel rendelkezett.
Latest from Mars. Taken on the 14th by NASA’s curiosity rover pic.twitter.com/tnlX3KhL18
— Latest in space (@latestinspace) January 17, 2022
A tudóscsoport folytatja a szénizotópok mérését, hogy lássák, más területekről is kapnak-e hasonló jeleket. A kutatók szerint tanulmányuk útmutatást ad arra vonatkozóan is, hogy a NASA Perseverance nevű marsjárójának milyen típusú mintákat érdemes gyűjtenie.
Címlapfotó: A a Curiosity (Kiváncsiság) önjáró marsjáró (Fotó: MTI/EPA/NASA/JPL-Caltech/MSSS)