Sikerrel járt a NASA Mars 2020 küldetése
Új korszak kezdődött februárban a Mars-kutatásban, ugyanis a NASA forradalmi eszköze, a marsjáró megkezdte kutatómunkáját a vörös bolygón. Közel sem volt magától értetődő ez a siker. 1960 óta 70 űreszköz kísérelte meg elérni a Marsot, és közülük csak 35 járt sikerrel.
A Perseverence egyik történelmi „tettére” egészen szeptemberig kellett várni, ugyanis a marsjárónak ekkor sikerült begyűjtötte első marsi kőzetmintáját. A pillanatot történelminek nevezték a NASA szakemberei, mivel ez az első kőzetminta, amelyet idegen bolygón gyűjtöttek, és arra szántak, hogy a Földre juttassák. A kutatás célja az ősi élet jeleinek kutatása a Mars földrajzának alaposabb megismerése céljából.
A marsjáró újabb történelmi jelentőségű felfedezését októberben tette, amikor is újabb bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy egykor volt víz a vörös bolygón. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal marsjárója által készített felvételek első tudományos elemzése megerősítette, hogy a Jezero-kráter helyén egykor egy nyugodt tó volt, amelyet egy kis folyó táplált, mintegy 3,7 milliárd évvel ezelőtt.
Elképesztő marsi naplementét is lencsevégre kapott kamerájával a Perseverance marsjáró. A régi horrorfilmbe illő fotót a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) tette közzé a Perseverance Twitter-oldalán a következő szöveggel: „A sok munka mellett érdemes az égre is feltekinteni.”
Take a moment to marvel at this: I captured my first view of a Martian sunset with my Mastcam-Z. It’s easy to be go-go-go all the time, but it’s also important to look up. pic.twitter.com/rMT7ovFwv6
— NASA’s Perseverance Mars Rover (@NASAPersevere) November 19, 2021
A Perseverance köszönhetően pedig azt is megtudhattuk, milyen hangja van a marsi szelnék, ugyanis a marsjáró egyik küldetése során rögzítette az erőteljes légmozgás hangját.
Hearing wind blowing on Mars feels so surreal. @elonmusk pic.twitter.com/qq3k2t9PUm
— Pranay Pathole (@PPathole) November 28, 2021
A marsi szelek kialakulását számos tényező befolyásolja, többek között az évszakos hőmérséklet-változások, a globális légköri áramlási minták és a domborzat. Mivel a légkör nagyon vékony, a homok és a por mozgatásához nagy szélsebességre van szükség.
Átvették az okleveleket az első magyar „űrkatonák”
Az év elején, márciusban befejeződött a Debreceni Egyetemen a Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe című tanfolyam, az ezt elsőként elvégző magyar katonáknak Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára adta át az oklevelet az egyetem aulájában.
A tíz honvédtiszt olyan oklevelet kapott, amely feljogosítja őket arra, hogy az űrhadviselésben Magyarországot képviseljék – mondta Németh Szilárd.
Októberben pedig már jelentkezni lehetett a Hunor (Hungarian to Orbit) nemzeti űrhajós programra, amelynek célja, hogy egy magyar űrhajósnak 30–60 naposra tervezett misszió során az évtized közepén űrrepülésben vehessen részt, hogy világszínvonalú magyar innovációkat teszteljen és egyedülálló kísérleteket folytasson a Nemzetközi Űrállomáson.
Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok, az első magyar űrhajós elmondta, hogy a misszió remélhetőleg egy hónapig, de akár negyedévig is tarthat.
A nemzeti űrhajós programra 2022. január 31-ig lehet jelentkezni.
Útnak indult Lucy a Jupiter felé
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) októberben indította útra a Lucy űrszondát, amely csaknem hat év repülés után éri el a Jupiter bolygót kísérő aszteroidákat, de 6,5 milliárd kilométeres útja során is rekordszámú aszteroidát fog tanulmányozni.
Early Saturday morning, NASA launched a spacecraft named Lucy on a mission to study asteroids and find clues about our solar system. pic.twitter.com/GXfiFfBQUT
— TODAY (@TODAYshow) October 16, 2021
A 981 millió dollár (305 milliárd forint) összköltségű űrmisszió célja, hogy új információt gyűjtsön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti formálódásáról.
William Shatner: Én vagyok Kirk kapitány, és halálra rémít, hogy az űrbe megyek
William Shatner színész októberben Jeff Bezos űrhajóján elhagyta a Földet, hiszen egy tíz perces űrutazáson vett részt. Ezzel az „kirucanással” a 90 éves Shatner lett a legidősebb ember, akit valaha is fellőttek az űrbe.
A kanadai színészt a legtöbben az első Star Trek-sorozatból ismerik, amiben ő játszotta James T. Kirk kapitányt, aki legénységével, köztük a sci-fi történetek egyik legjellegzetesebb figurájával, Spockkal együtt az Enterprise csillaghajón utazva fedezik fel a galaxist.
Filmet forgattak a világűrben
Októberben visszatért a Földre a világ első forgatócsoportja, amely játékfilmen dolgozott a világűrben. Julija Pereszild színésznő és Klim Sipenko rendező-producer, valamint Oleg Novickij űrhajós a Szojuz MS-18 űrhajó leszállóegységében érkezett vissza a Nemzetközi Űrállomásról.
A Kihívás munkacímmel forgatott filmben a háromezer jelentkező közül kiválasztott, észt származású Pereszild egy orvost alakít, akinek sürgősen űrhajóra kell szállnia, hogy sebészi beavatkozással megmentse egy űrhajós életét, akit Novickij személyesített meg.
A cselekményben két másik hivatásos kozmonautának, a filmesekkel együtt október 5-én felbocsátott Anton Skaplerovnak és az akkor már Novickijjel együtt az állomáson keringő Pjotr Dubrovnak is jutott szerep.
Az űrdráma a Roszkozmosz űrvállalat, a Pervij Kanal tévécsatorna és a Yellow, Black and White stúdió koprodukciójában készül.
Azért lőttek fel egy űrszondát, hogy aszteroidától védje a Földet
Először bocsátott fel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egy olyan űrszondát, amely szándékosan neki fog csapódni egy aszteroidának, hogy a Földdel való esetleges összeütközés elkerülése céljából megváltoztassa annak pályáját.
A DART (Double Asteroid Redirection Test) nevű űrszondát november közepén indítottak útjára a kaliforniai Vanderberg űrbázisról a SpaceX magán űripari cég Falcon-9 rakétájával.
Nasa launches test mission of spacecraft designed to smash into asteroids and stop them from hitting Earthhttps://t.co/E5i0PST2AW pic.twitter.com/vxBJSllwAd
— BBC News (World) (@BBCWorld) November 24, 2021
A kisautó-méretű szonda 2022 szeptemberében, 11 millió kilométer megtétele után szándékosan össze fog ütközni a Dimorphos nevű aszteroidával, a földközeli Didymos aszteroida körül keringő, 160 méter átmérőjű holddal, hogy a szakértők az űrben tesztelhessék a világ első bolygóvédelmi rendszerét, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet.
A szonda 24 ezer kilométeres sebességgel fog nekirepülni a „holdacskának”, eléggé nagy erővel ahhoz, hogy változtasson annak pályáján. Kutatók azt remélik, hogy az ütközés következményeként 10 perccel lerövidül az idő, amely alatt a Dimorphos megkerüli a Didymost, de már 73 másodperces változást is sikernek tartanának. Egy több millió kilométerre lévő égitest esetében már egy kis lökés is elég lehet ahhoz, hogy annak röppályáját biztonságossá változtassák.
Ez lesz az első alkalom, hogy az ember mérhető módon változást okoz a Naprendszer egy égitestjének dinamikájában.
Holdon működő atomerőművet telepítene Amerika, a NASA már akcióba lépett
Maghasadásos atomerőművet szeretne telepíteni az amerikai kormány a Holdra a NASA közreműködésével – jelentették meg novemberben.
A cél a jövőbeli Holdon történő kutatásokhoz szükséges energiaforrás létesítése.
Az atomreaktort egy külsős cég alkotná meg a Földön, üzemelésének helyszíne viszont a Hold lenne.
A NASA úgy véli, hogy az ötlet viszonylag könnyen megvalósítható, emellett igencsak hasznos, ugyanis az égitesten zajló további küldetésekhez elengedhetetlen egy olyan stabil energiaforrás, amelyhez nem a Nap szolgáltatja az energiát, hanem önmaga állítja elő.
Az amerikai űrkutatási hivatal már novemberben elkezdte keresni a lehetséges kivitelezőket.
Lenyűgöző felvételt tett közzé a Crew Dragon asztronautája
Elon Musk idén sem tétlenkedett, novemberben például négy asztronautával fedélzetén a Crew Dragon Endurance űrhajóját kilőtték a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
A négy fős legénység 199 napot töltött az űrben, ezzel pedig rekordot állított fel az amerikai űrhajózás történetében. Hazaérkezésük után az
Shane Kimbrough küldetésparancsnok lélegzetelállító képsorokat tett közzé az aurora australisról, vagyis a (déli) sarki fényről.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Ez körülbelül 1000 kép, amely az aurora australis mozgását örökíti meg, ahogy átrepülünk a jelenségen” – írta közösségi média felületén.