A kövület – az Arthropleura nevű lény maradványa – a karbon időszakból származik. Az állat körülbelül 326 millió évvel ezelőtt, több mint 100 millió évvel a dinoszauruszok kora előtt élhetett. A leletből kiderül, hogy az Arthropleura minden idők legnagyobb ismert gerinctelen állata volt, nagyobb, mint az ősi tengeri skorpió, amely a korábbi rekorder volt – áll a Cambridge-i Egyetem közleményében.

A Northumberland tengerparton talált példány külső váza több szegmensből áll, amelyek alakja nagyjából hasonló a mai, „modern” ezerlábúakhoz. Ez az eddigi legnagyobb és legősibb Arthropleura-fosszília, ezt megelőzően csupán két hasonló leletet találtak – mindkettő Németországból származik, és mindkettő jóval kisebb, mint az új példány.  A becslések alapján az állat 2,7 méter hosszú és 50 kilogrammos lehetett.

Amikor az óriás ízeltlábú élt – 326 millió évvel ezelőtt –, Anglia északkeleti részén sokkal trópusibb éghajlat uralkodott, mint manapság. Ahhoz, hogy ilyen nagyra nőjön, az Arthropleura nevű lénynek tápanyagban gazdag növényi étrendet kellett fogyasztania, de akár ragadozó is lehetett, amely más gerinctelenekkel vagy kisméretű kétéltűekkel táplálkozhatott.

Egy szerencsés véletlen

A tudósok eredményeikről a Journal of the Geological Society című tudományos lapban számoltak be.

A példányt 2018 januárjában fedezte fel egy, a cambridge-i egyetem volt PhD-s hallgatója, de a vizsgálatát bemutató publikáció csak most jelent meg. A fosszília egy homokkőtömbben volt több millió éven keresztül, azonban egy szikláról lezuhanva – a northumberlandi Howick-öböl strandjára – kettétört, és felfedte a maradványt.

„Ez egy teljesen véletlen felfedezés volt” – jegyezte meg Neil Davies, a Cambridge-i Földtudományi Tanszék munkatársa. „Ahogy a szikla lezuhant, szétrepedt, és tökéletesen feltárta a kövületet, amelyet egy volt hallgatónk véletlenül vett észre, amikor elsétált mellette.”

„Hihetetlenül izgalmas lelet volt, de a kövület akkora, hogy négyen kellettünk ahhoz, hogy felcipeljük a sziklafalon”

– mondta Davies.

A maradványt visszavitték Cambridge-be, hogy részletesen megvizsgálhassák. Összehasonlították az összes korábbi feljegyzéssel, és új információkat tártak fel az állat élőhelyéről és evolúciójáról. Ezek a lények mintegy 45 millió éven át élhettek az Egyenlítő térségében, mielőtt kihaltak. Ez vélhetően vagy a globális felmelegedés miatt következett be, melynek hatására számukra túl szárazzá vált a klíma, vagy a táplálkozás szempontjából konkurenciát jelentő hüllők megjelenése miatt.

A lelet jövőre a cambridge-i Sedgwick Múzeumban lesz látható.