A civilizációs ártalmak által befolyásolt népbetegségek közül a legtöbb maradandó károsodást a stroke okozza. A stroke jelentése nem más, mint agyi érkatasztrófa.
A stroke akkor alakul ki, amikor az agy valamely területén a vérellátás olyan szinten leromlik, hogy ez a környező sejtek pusztulásához vezet, ezzel hosszú távú, sőt, maradandó agykárosodást is okozhat, ami felnőttkori rokkantsággal járhat, egyes szervek (mozgásszervek, beszéd) funkcióvesztését okozhatja.
A kényelmesebb életmód is hozzájárul népbetegségek kialakulásához, amelyek listáján a szívinfarktust követően az agyi infarktus, a stroke okozza a legtöbb halálesetet és ez vezeti a tartós rokkantságot okozó megbetegedések listáját.
A stroke jellegzetes tulajdonsága, hogy hirtelen alakul ki, tünetei egyik pillanatról a másikra csapnak le a betegség áldozatára, innen erednek a stroke népies elnevezései is, a szélütés vagy a gutaütés.
Életkortól függetlenül bárkinél megjelenhet, de körülbelül az 50. életév betöltését követően emelkedik meg a stroke-os esetek száma.
Számos, életmóddal összefüggő rizikófaktor növeli a stroke kialakulásának veszélyét, így például az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás.
Akinek az egyenes ági rokonai között volt már stroke-ot elszenvedett személy, annak szintén ajánlott nagyobb figyelmet fordítania a megelőzésre.
A stroke kockázatát befolyásoló tényezők:
- magas vérnyomás,
- dohányzás,
- cukorbetegség,
- szívritmus zavarok, szívbetegségek,
- kóros vérzsírok,
- mozgásszegény életmód, elhízás.
A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek
átmeneti beszéd- vagy látászavart, végtagzsibbadást
– ez többnyire pár perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti agyi keringészavar vagy TIA, a szélütés előszobája.
A stroke sok esetben megelőzhető lenne, amennyiben az említett tünetek észlelésekor a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, és megfelelő beavatkozás történne.
A képre vagy ide kattintva nagyobb méretben is megtekintheti az infografikát. (Forrás: hirado.hu)A stroke tünetei lehetnek:
- féloldali végtaggyengeség,
- féloldali bénulás,
- hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés,
- mozgási zavarok,
- átmeneti látásvesztés az egyik szemen,
- kettős látás,
- látótérkiesés,
- beszédértési zavarok,
- szóformálási nehézségek,
- zavartság,
- szédülés,
- erős fejfájás,
- hirtelen fellépő eszméletvesztés.
A legtöbb tünetet maga a beteg is észreveszi, de van olyan eset, amikor a környezetnek kell odafigyelnie. Ha ugyanis a stroke-ban a jobb agyfélteke egy bizonyos része érintett, akkor eltűnik az érintett személyek úgynevezett betegségbelátása, vagyis egyszerűen nem veszik észre magukon a súlyos tüneteket, akár például a féloldali bénulást.
Hogyan ellenőrizhetjük le, hogy valóban stroke-ról van-e szó?
Az MBE-módszert bárki elvégezheti az érintetten.
1. M betű: Kérjük meg az érintetett, hogy mosolyogjon ránk. Ha ez akarata ellenére sem megy akkor, azonnal hívjuk a mentőket!
2. B betű: Kérjük meg az illetőt, hogy beszéljen, és meséljen valamiről, legalább egy–két mondatban. Ha baj van a fogalmazásával, és nehezére esik összetenni egy-egy mondatot, vagy képtelen rá az amúgy folyékonyan és gond nélkül beszélő személy esetében, akkor stroke-ja van.
3. E betű: Kérjük meg, hogy emelje fel mindkét kezét! Ha ezzel gondja van, és nem megy neki, akkor stroke-ja van.
+1 A nyelv vizsgálata: Kérjük meg arra, hogy nyújtsa ki a nyelvét. Ha nyelve egyik vagy másik irányba áll, vagy olyan mintha ki lenne csavarodva, azonnal hívjuk a mentőket.
A stroke teljes gyógyítására csak egy nagyon szűk, néhány órás időszakban van lehetőség. Sajnos a legtöbb esetben nem ismerik fel időben az emberek, ugyanis a betegség kialakulása az esetek 80 százalékában – amikor az érelzáródás történik – nem jár fájdalommal, mint például a szívinfarktus. A tüneteket, például a zsibbadást sokan azzal magyarázzák, hogy elaludták az érintett testrészüket.
A stroke betegségek ötöde egyébként úgynevezett ébredési stroke, azaz a reggeli felkeléskor észlelik a tüneteket, ami azért nehéz helyzet, mert nem tudni, hogy az éjszaka során mikor alakult ki az agyi vérellátás zavara.
Az első gyanús jelnél mentőt kell hívni a stroke betegekhez,
hogy legyen esély a maradandó károsodás elkerülésére.
A tünetek kezdetétől számított négy–öt órán belül különleges vérrögoldó kezeléssel a végleges bénulás, károsodás az esetek egy részében még visszafordítható.
A köznyelvben az agyvérzést és a stroke-ot sokszor azonos jelentéstartalommal ruházzák fel, azonban nem pontosan ugyanazt jelenti a két betegségmegnevezés. A stroke egy gyűjtőkifejezés, ugyanis az agyi érkatasztrófa számos módon megnyilvánulhat. Gyakoribb esetben a stroke vértelen, nem jár bevérzéssel, máskor egy elpattant ér vérömlenyt okozhat az agyban – ezt az állapotot nevezzük agyvérzésnek.
A címlapfotó illusztráció.