Aznap, 1981. május 13-án, a kora délutáni órákban – a későbbi golyóálló pápamobil helyett – II. János Pál egy nyitott terepjárón hajtatott körbe a Szent Péter téren, hogy megáldja az audienciára összesereglő közel húszezer hívőt. Senkinek nem tűnt fel a fiatal török férfi szürke zakóban, a tömegben tökéletesen elvegyülve néhány méteres közelségbe került a nyitott pápamobilhoz.

Fiatal török férfi szürke zakóban

Már épp kanyarodott volna vissza a tömeg mellett lépésben haladó fehér dzsip, amikor Ali Agca közvetlen közelről, többször a szentatyára lőtt.

II. János Pál pápát titkára tartja karjaiban, segíti, miután a katolikus egyházfőre 1981-ben rálőttek a Szent Péter téren (Forrás: Wikipédia)

„Kissé távolabb a bőrdzsekis Oral Celik egy revolvert és egy támadó gránátot rejteget. A terrorista úgy tervezi, hogy ezt elhajítva pánikot kelt a merénylet után, és így menekül el a térről tettestársával” – idézi fel a történteket a Zarándok.ma.

Az első két pisztolylövés tehát 17 óra 17 (más források szerint 19) perckor teljesen váratlanul dördült el. A merénylet során négyszer lőtt rá a támadó a szentatyára. A lövést követően

„ijedt galambcsapatok rebbennek fel. A fehér ruhás férfi összerogyik”.

„Láttam, hogy a szentatyát eltalálták” – mondja el később Dziwisz atya, a pápa magántitkára, aki ugyancsak a pápamobilban tartózkodik. „Megingott, de semmilyen vérnyom vagy sebesülésnyom nem volt látható. Ekkor megkérdeztem tőle: «Hol…?», és ő így válaszolt: «A hasamban.» Aztán az kérdeztem: «Fáj?» Így válaszolt: «Igen.»

Mind a négy lövedék eltalálta a pápát, egy a gyomrát, egy 1 milliméterrel a szíve mellett, egy pedig a jobb mutatóujját és a jobb karját. A szentatya mögött állván karjaimmal tartottam őt, nehogy elessen. Félig ült, félig nekem támaszkodott, úgy tartotta magát az autóban. A pápa a hasán, a jobb könyökén és a bal keze mutatóujján sebesült meg. Nagy volt a vérvesztesége.”

Az apáca lélekjelenléte

Az utóbbi két golyó két civilt is megsebesített, a Buffalóból származó Ann Odre a mellkasán, Rose Hill pedig a jobb karján sebesült meg, de mindketten túlélték.

A tömegben teljes a rémület és az elképedtség. „Eltalálták!” – hallja Joseph Vandrisse francia vatikáni tudósító, aki szokás szerint a pápai általános kihallgatást jött közvetíteni. Egy svájci gárdista megerősíti a számára: rálőttek a szentatyára.

„A téren teljes a zűrzavar. Egy apáca

ráveti magát Mehmet Ali Agcára, hogy feltartóztassa egy biztonsági tiszt segítségével.

Oral Celiket elfogja a pánik, miután egy lövést leadott, és nem dobja el a kézigránátot. A pápai Fiat szélsebesen elindul az összezavarodott biztonsági szolgálat irányításával” – teszi hozzá a Zarándok.ma.

A pápát mentőautóval szállították a római Gemelli-kórházba, ahol több mint öt órás műtéten esett át, és állapota kritikus, de stabil – szóltak a korabeli tudósítások.

Wadowice, 2014. április 14. A néhai II. János Pál pápa dél-lengyelországi, wadowicei szülőházában kialakított múzeumban 2014. március 22-én készült kép arról a 9 mm-es Browning H.P. Parabellum típusú pisztolyról, amellyel Ali Agca török terrorista 1981. május 13-án a római Szent Péter téren merényletet követett el ellene. A 2005-ben elhunyt katolikus egyházfő személyes tárgyaiból, fényképeiből és bútoraiból kiállítás nyílt II. János Pál születésétől a haláláig címmel (Fotó: MTI/EPA/Jacek Bednarczyk)

Fatimai csoda Rómában

A műtőben a csüggedtség lassacskán átadja helyét a reménynek, amikor a sebészek megállapítják, hogy egyetlen létfontosságú szerv sem sérült. Igaz, hogy 22 centis bélszakaszt eltávolítanak, de a pápa, úgy tűnik, túl van a nehezén. „Ez valóságos csoda” – jelenti ki Dziwisz atya később.

„Valaki keze húzta meg a ravaszt – mondja később a felépült pápa –, és valaki másiké irányította a golyót.”

A lengyel pápa meg volt győződve arról, hogy a Szűzanya védte meg ezen a napon, amely pontosan annak az évfordulója, hogy Mária első ízben megjelent Fatimában a pásztorgyermekek előtt. Négy nappal a merénylet után a szentatya a kórházi ágyáról mond köszönetet, és áldja meg mindazokat, akik imádkoztak érte. „Neked, Mária, csak azt ismétlem: Totus tuus ego sum, teljes lényemmel a tiéd vagyok” – mondta, hálával eltelten.

2003. február 24-én közreadott kép egy bélyegről, amely a II. János Pál pápa ellen 1981-ben megkísérelt merényletet örökíti meg (Fotó: MTI/EPA/ANSA)

A pápa három hetet töltött kórházban, mielőtt teljesen felépülve elbocsátották. A kórházból június 3-án engedték ki, de egy héttel később sürgősséggel visszavitték, mivel egy citomegalovírus támadta meg a vérátömlesztés során. Otthonába csak augusztus 14-én térhetett vissza.

Nem a véletlen műve

A hír bombaként robbant a világ valamennyi szerkesztőségében.

„A katolikus egyházfőt több lövés érte, vállán, illetve hastájon. Állapota meglehetősen súlyos, de élete – a vatikáni rádió szerint – nincs veszélyben”, számolt be a merényletet követően a Magyar Nemzet című napilap. Agcát azonnal elfogták, és az olasz bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.

Bár a merénylet mögött az azóta megjelent tényfeltáró cikkek többezres, talán többtízezres tömegének egybehangzó gyanúja, mi több, rendre jól dokumentált állítása szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt – mivel Moszkva tartott a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól –, a mai napig homály fedi Agca megbízóinak kilétét.

Nem a véletlen műve, hogy éppen a hazájában Karol Józef Wojtyla néven ismert, 1978. október 16-án pápává választott II. János Pál volt az az egyházfő, aki kivívta a szovjet birodalom oly mérvű haragját, hogy éppen ő lett az a pápa, aki ellen merényletet szervezhetett a brezsnyevi diktatúra.

Akik megroppantották a berlini falat

II. János Pál pápa Ronald Reagan amerikai elnökkel és Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel tagja volt annak a híres triónak, amely

kulcsszerepet játszott a kommunizmus összeomlásában és abban, hogy a kelet-közép-európai államok ezáltal megszabaduljanak a szovjet katonai megszállástól.

Mint arról korábban a hirado.hu is beszámolt, e három személy következetes antikommunizmusa, a demokrácia alapértékei melletti elkötelezettsége és a kereszténység, valamint az emberi szabadság alapértékei melletti kiállása nagyban hozzájárult, hogy az 1980-as években Brezsnyev és az őt később követő, egykori KGB-vezér, Andropov halála után a szovjet rezsim eresztékeiben roppant meg, majd megindult e diktatúrák végső összeomlása.

A kommunista Lengyelországban felnőtt és ott püspökké, majd bíborossá szentelt II. János Pál pápa morális erőt és reményt adott a kelet-európai népeknek, különösen azzal, hogy támogatta a lengyel Szolidaritás mozgalmat. A mélyen katolikus, konzervatív-keresztény gyökerű, Lengyelországban közel tízmilliós tagsággal rendelkező szabad szakszervezet és mozgalom olyan társadalmi erőt képviselt, amelyet a szovjet típusú diktatúrák összeomlásáig már nem tudtak semlegesíteni.

Mindeközben II. János Pál lengyelországi látogatásai és beszédei is megingatták a kommunista ideológia legitimitását. Ronald Reagan, az USA elnökeként pedig a gonosz birodalmának nevezte a Szovjetuniót, és gazdasági-fegyverkezési versennyel kényszerítette térdre a szovjet rendszert, míg Margaret Thatcher határozott antikommunista politikát folytatott, és „erős brit hangként” támogatta Reagan politikáját.

A magyar szálak

Minden bizonnyal – mint arról többek között a Pesti Srácok című lap is beszámolt – a KGB „küldte” a Szent Péter térre Agcát, akit a bolgár állambiztonság szervezett be.

„A török bűnbanda később Bulgáriából Magyarországra menekült, itt építették tovább bűnözői és csempészhálózatukat. Nem meglepő, Carlos, a legismertebb terrorista is itt éldegélt, itt fogadta az állambiztonság jóváhagyásával a különböző vörös terroristákat, ügynököket, az IRA és az ETA embereit. Jellemző, hogy a pápa elleni merénylet egyik háttérembere ma is Magyarországon él” – írta 2020-ban a lap.

„Akkoriban a kommunista propaganda minden erejével a szélsőjobboldalra akarta kenni a pápa elleni merényletet, hiszen Agca a Szürke Farkasokhoz tartozott. Az állambiztonsági újságíró-hálózat kiválogatott emberei írhattak a terroristacsoportról, mint

az ÁVH-s tisztből lett hírszerző, a Népszabadságnak dolgozó Vajda Péter, a katonai hírszerzéshez tartozó »Közel-Kelet-szakértő«, Ónody György, a szintén az MVNK–2-őt erősítő Matolcsy Károly vagy a Vörös Hadsereg egykori kémje, Gárdos Miklós”

– részletezte a lap az ügy magyar szálait.

„Emin Degernek, a török katonai igazságügyi szolgálat ezredesének nemrég meggyőző módon sikerült dokumentálnia a fasiszta Szürke Farkasok és a hadseregben működő illegális szervezet, az ellengerillák kapcsolatát, s hogy mindkét organizáció szoros szálakkal kötődik a CIA-hoz. A Kádár-rendszer alkonyán még csak le sem tartóztatták a magyar hatóságok azt a Budapesten éldegélő, többszörös gyilkos török maffiavezért, akinek a Szürke Farkasok nevű terrorszervezethez is köze lehetett. Inkább figyelmeztették, hogy időben hagyja el az országot, mert az Interpol keresi. A török férfi évekig innen irányította a fél világot behálózó fegyver-, drog- és emberkereskedő hálózatát, egyik fő embere kezelte a II. János Pál pápa elleni merénylet vérdíját. Utóbbi is Magyarországon élt, de az egész világot megrázó gyilkossági kísérlet ügyében hiába kérték az olasz nyomozók a magyarok segítségét” – olvashattuk többek között a Pesti Srácok tényfeltáró sorozatában.

A bolgár–szovjet szál létezését több érdekes „véletlen” egybeesés, Ali Agca eredeti – később visszavont – vallomása is megerősíti, illetve azok a feltételezések, amelyeket az olasz és a nyugati sajtó már eddig is többször megszellőztetett. Ezek szerint a fiatal Ali Agcát még annak a terrorista Carlosnak a csoportja képezte ki Szíriában, aki nálunk, Budapesten is „menedéket kapott” az előző rendszerben – tette hozzá a Magyar Nemzet a volt kelet-európai titkosszolgálatok olaszországi ténykedését vizsgáló, úgynevezett Mitrohin-bizottság jelentése nagy port felvert közzétételének időszakában.

Nem kért bocsánatot

A pápa élete folyamán – három alkalommal is – megbocsátott merénylőjének. Carlo Azeglio Ciampi olasz elnök pedig II. János Pál kérésére 2000 júniusában megkegyelmezett Agcának, akit Törökországba toloncoltak.

2006. január 12-i kép, amelyen Mehmet Ali Agca, a II. János Pál pápa ellen 1981-ben merényletet elkövető török terrorista látható a Kartal börtönből való kiszabadulásakor (Fotó: MTI/EPA)

Ott viszont Agca ismételten börtönbe került Abdi Ipekci újságíró 1979-es meggyilkolásáért, és 2010-ben szabadult. Agca, aki még ma is él, azóta sem kért bocsánatot az általa elkövetett súlyos merényletért.

Kiemelt kép: Róma, 2005. április 4. Archív kép a kórházi ágyon fekvő II. János Pál pápáról néhány nappal azután, hogy Mehmet Ali Agca, a Szürke Farkasok nevű török szélsőjobboldali csoport egyik tagja 1981. május 13-án rálőtt és megsebesítette a római Szent Péter téren. II. János Pál pápa 2005. április 2-án szívelégtelenség következtében elhunyt Vatikánvárosban. A kereszténység történetének első lengyel pápája 1978. október 16-a óta állt a római katolikus egyház élén (Fotó: MTI/EPA)