Krisztus korához közelebb keletkezhettek a holt-tengeri tekercsek, amelyek majdnem 80 éve tartják lázban a hívőket és a tudományos világot

| Szerző: Blazsek Olivér
A mesterséges intelligencia forradalmi felhasználásának köszönhetően sikerült most megállapítani, hogy a Biblia-kutatásban megkerülhetetlennek tekintett holt-tengeri tekercsek sokkal korábban keletkeztek, mint azt korábban gondolták a tudósok – írja az Israel Hayom.

A holt-tengeri tekercsek – amelyet beduin pásztorok fedeztek fel az 1940-es évek második felében a júdeai sivatagban elhelyezkedő kumráni barlangokban – keletkezésének idejét nagyon sokáig a Kr.e. II. század végére és III. század elejére datálták a tudósok. Azonban, a Groningen-i Egyetem kutatói egy saját fejlesztésű, mesterséges intelligencia-alapú Énok-modell segítségével most többet tudhatnak meg az egyes tekercsek keletkezésének helyéről, idejéről, de még a szövegek szerzőiről is.

A modellbe 62 digitális képet töltöttek fel 24 radiokarbonos kormeghatározással kategorizált kézirat tintanyomairól, valamint a hozzájuk tartozó C-14-es szénizotópok dátumairól, ennek segítségével jutottak arra, hogy a kéziratok keletkezése közelebb lehet az időszámításunk kezdetéhez.

„Olyan, mint egy időgép. Gyakorlatilag kezet foghatunk ezekkel a kétezer évvel ezelőtt élt emberekkel és mostantól jobban tudjuk őket elhelyezni térben és időben”

– mondta a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány egyik szerzője, aki arról is beszélt: az új technológiai megoldás segítségével több különböző – hasmóneus és a Krisztus születése és működése körüli időkben uralkodott heródesi dinasztiából származó – írásmódot is azonosítottak most ami szerintük kitágítja a legkorábbi tekercsek keletkezésének idejét jóval korábbra, mint eddig gondolták.

A kutatást üdvözölte a tudományos közösség, azonban további szempontokra is felhívták a figyelmet, amelyekre oda kell majd figyelni a továbbiakban. „Az eredmények azt mutatják, hogy a kumráni barlangokban talált kéziratokat nem a felfedezés helyén írhatták, mivel azt csak később lakták be” – mondta a tanulmány eredményei alapján a londoni King’s College egyik kutatója.

„Összességében ez egy fontos és üdvözlendő tanulmány, amely jelentős új eszközt biztosíthat számunkra a szövegek datálásához”

– így kommentálta a tanulmány eredményeit Dr. Matthew Collins, a Chesteri Egyetem munkatársa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a radiokarbonos kormeghatározás csak a pergamen korát világítja meg, nem pedig az írás időpontját, tehát további kutatások szükségesek, hogy meg lehessen állapítani a tekercsek pontos keletkezését.

Kiemelt kép: A kumráni barlangokban talált holt-tengeri tekercsek egyik példánya (Fotó: Getty Images)

Ajánljuk még