Sztáray Péter a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, a Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen kiemelte: a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása óta még jobban aktivizálódott a nemzetközi szervezetekben az Izrael-ellenes retorikát képviselő országok és szereplők tevékenysége.

Magyarország azonban ellenáll a szankciós javaslatoknak, jogi eljárásoknak, tanácsadói véleményeknek, elfogatóparancsoknak és bárminek, ami Izrael helyzetét tovább nehezítené – tette hozzá.

Az államtitkár szerint ezek az Izrael elleni diplomáciai és jogi támadások megnyitják az ajtót az antiszemitizmus és a fizikai támadások előtt. A Hamász terrortámadása után Európán és Észak-Amerikán végigsöprő antiszemita incidensek bizonyítják, hogy fokozni kell az antiszemitizmus, a rasszizmus és a gyűlölet ellenni erőfeszítéseket. A magyar kormány erre munkára tett ígéretet.
Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, és ezt a közösséget a „magyar és az európai kultúra szerves részének tekintjük” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „büszkék vagyunk” közös múltunkra, hagyományainkra.

Azt is mondta, a kormány alkotmányos és erkölcsi kötelessége garantálni a zsidó közösség biztonságát. A biztonságos környezet megteremtéséghez pedig konkrét intézkedésekre is szükség van: erős politikai vezetésre, összehangolt és átfogó politikára és jogi eszközökre. Emellett a kormány fontosnak és az antiszemitizmus megfékezéséhez szükségesnek tartja az oktatást, a zsidó-keresztény kultúra megőrzését, a vallás szabad gyakorlásának biztosítását és a zsidó közösségek felvirágoztatását.

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke köszöntőjében arról beszélt: a holokauszt nemcsak százezrek életének kioltásáról, nemcsak a túlélők feldolgozhatatlan gyászáról, a generációkon át öröklődő traumáról szól, hanem arról a jövőről is, amelyet elvettek. „Egy egész nemzet közös jövőjéről, a hiányról, amely máig is érezhető” – fogalmazott.

Az emberi élet szent és pótolhatatlan, a vészkorszak tragédiája azonban több mint az életek kioltása. A közösség megsemmisítésével együtt eltűnt egy virágzó zsidó szellemi és vallási élet is – mondta Szólt arról, milyen sokat köszönhet a magyar kultúra, tudomány, sport és gazdaság a magyar zsidóságnak, és mégis – tette hozzá – még mindig sokakban nem tudatosult, milyen súlyos veszteség érte a holokauszttal nemcsak a zsidóságot, hanem az egész magyar nemzetet. A mai nemzedék igazi kötelességének nevezte az önvizsgálatot, „mert a múlt tanulságai csak akkor válnak élővé, ha képesek vagyunk levonni belőlük a felelősség erkölcsi következményeit”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nyolc évtized telt el a tragédia óta, és már nincsenek köztünk azok, akik elkövették a borzalmakat, hangsúlyozva, hogy egyetlen ma élő ember sem felelős ősei bűneiért. „De minden ma élő magyar felelős azért, hogy ezek a rémtettek soha ne ismétlődhessenek meg” – fűzte hozzá.

Budapest, 2025. április 16. Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára és Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke (b-j) a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Holokauszt Emlékközpontban 2025. április 16-án. MTI/Illyés Tibor

A megemlékezés végén a résztvevők elimádkozták a kaddist, majd mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál. A megemlékezésen részt vett mások mellett Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, a zsidó közösségek és a testvéregyházak képviselői, köztük Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija és Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke, valamint a diplomáciai testület több tagja.

Felavatták Bernovits Vilma embermentő emlékművét Ferencvárosban

Karácsony Gergely budapesti főpolgármater az egybegyűltek előtt úgy fogalmazott: „Régi adósságunkat törlesztjük ma azzal, hogy mostantól köztéri emlékmű ápolja Bernovits Vilma emlékét. Egyikét azoknak a hősöknek, akik a vészkorszakban életüket adták azért, hogy mások életét megmenthessék.”

Bernovits Vilmát Salkaházi Sárával és több társával együtt, a közeli Bokréta utcából, a Szociális Testvérek Társaságának épületéből hurcolták el és lőtték a jeges Dunába 1944 decemberében – emlékeztetett. A főpolgármester hangsúlyozta: Bernovits Vilmának azért kellett meghalnia, mert „ember maradt az embertelenségben”.

Budapest, 2025. április 16. Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond Bernovits Vilma keresztény hitoktató, embermentő, mártír és hős emlékművének felavatásán a Gizella sétányon, a Petőfi híd pesti hídfőjénél a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, 2025. április 16-án. MTI/Lakatos Péter

Ez az embertelenség sebet, máig vérző sebet ejtett rajtunk. Ahogyan nemzetünkön nem gyógyuló sebet ejtett a holokauszt, úgy ejt sebet a Boráros téri partfalon Bernovits Vilma emlékműve, és ahogyan a kezeletlen vas emléktábla idővel rozsdával festi meg a partfalat, okkal jut eszünkbe Radnóti megrendítő sora, mert ez itt valóban a „házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom” – mondta Karácsony Gergely. Kiemelte: az emlékmű nemcsak emlékeztet, hanem maga is emlékezik. Az emlékeztetést aktív cselekvéssé változtatja. Ez a dolgunk nekünk is, ma, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, de minden más napon is, amíg világ a világ – tette hozzá.

A főpolgármester hangsúlyozta: az emlékezés azzal kezdődik, hogy szembenézünk a valósággal.

„A holokausztot fájóan nagyrészt magyarok tették a magyarokkal, a magyar állam tette magyar állampolgárokkal, és igen, volt benne szerepe a fővárosi önkormányzat jogelődjének is. Ezekért a bűnökért én itt, most bocsánatot kérek mindenkitől”

– fogalmazott Karácsony Gergely, aki szerint itt lenne az ideje, hogy a magyar állam is vállalja a maga felelősségét, mert – mint fogalmazott – „a másokra mutogatás, a saját vétkeink relativizálása egyszerre jelenti a gyilkosok felmentését és az embermentők lekicsinylését”.

Az esemény sajtótájékoztatóján Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester arról beszélt: Bernovits Vilma menedéket nyújtott annak, akinek tudott, és akinek nem, annak a menekülést biztosító papírokat és ételt csempészett, adott esetben saját magától megvonva. A szociális testvérek a legnehezebb helyzetben lévőknek akartak segíteni, egyúttal szembeszállni a legaljasabb szándékokkal, „ujjat akartak húzni a gonosszal, mert jobban féltették mindannyiunk közös szívverését, mint a sajátjukat” – mondta.

„Ha olyan világban és olyan országban élnénk, amilyenben szeretnénk, akkor Bernovits Vilmáról már nyolc évtizede lennének elnevezve egyesületek, utcák, iskolák, díjak. Életéről és haláláról könyvek, filmek, történelemórák szólnának. Nemzeti emlékezetünkben a legnagyobb példaképek között szerepelne. Ez még holnapra sem valósul meg, de mától legalább egy emlékművel tisztelgünk előtte” – tette hozzá.

Ungváry Rudolf író elmondta, hogy Bernovits Vilmának 1944-ben – néhány tucat társával együtt – sikerült nagyjából ezer zsidónak nyilvánított magyar életét megmentenie.

A beszédeket követően koszorúkat helyeztek el az emlékműknél. A „Stigma – Bernovits Vilma emlékére” című alkotást (amely cikkünk kiemelt képében is látható) a Boráros térnél, a Gizella sétány dunai partfalában alakíttatta ki a ferencvárosi önkormányzat.

Az emlékmű minimális beavatkozással illeszkedik a térbe: egy új bronzkorlát jelzi az emlékezés helyét, míg a partfal peremébe egy vastömb került A tömb felületén megjelenő felirat Bernovits Vilma életének és áldozatának állít emléket. „A koncepció különlegessége, hogy az idő múlásával a kezeletlen vas folyamatosan korrodálódik, így a nemesfém felirat egyre hangsúlyosabbá válik. Ez a természetes folyamat a felejtés és az emlékezés kettősségét jelképezi: míg a rozsda az idő múlását idézi, addig a felirat egyre jobban kiemelkedik, mintha maga az emlékezés szólna egyre hangosabban”– olvasható a ferencvárosi önkormányzat honlapján, az emlékműről szóló beszámolóban.

Az Országgyűlés 2000-ben született döntése értelmében 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása.

Bernovits Vilma keresztény hitoktató, embermentő, mártír és hős újonnan felavatott emlékműve a Gizella sétányon, a Petőfi híd pesti hídfőjénél a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, 2025. április 16-án. MTI/Lakatos Péter.