Becslések szerint legalább száz, kőkorszaki körülmények között élő törzs létezhet bolygónkon, amelyek még nem léptek kapcsolatba a külvilággal — olvasható a The Guardianen.
A legtöbb elszigetelt törzs Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában található, különösen az Amazonas őserdejében. Legalább 80 ilyen csoport él itt, míg Indonézia szigetein további néhány tucat.
Egy-egy ritka találkozás az őslakosokkal mindig szenzációszámba megy, mint például a Massaco őslakosok esete, akiket nemrég figyeltek meg Brazília és Bolívia határán.
Viszont fontos észben tartani, hogy ezek a törzsek aktívan kerülik a kapcsolatot: területüket csapdákkal védik, erősen jelezve, hogy nem kérnek a külvilágból.
Az elszigeteltség legtöbbször tudatos döntés.
A gyarmatosítók, misszionáriusok és fakitermelők okozta pusztítás mély bizalmatlanságot hagyott maga után a törzsekben. Az Andamán-szigeteken élő szentinelézek minden közeledést agresszíven visszautasítanak. A partjukra érkező kíváncsiskodókat nyílzápor fogadja, ahogyan történt 2018-ban is, amikor John Chau amerikai misszionárius próbálta őket megtéríteni, de végül életét vesztette.
Az indiai kormány katonai hajókkal őrzi a szigetet, hogy megvédje mind a törzset, mind a kívülállókat. Létszámukat 50 és 500 fő közé becsülik, nyelvükről és kultúrájukról szinte semmit sem tudni.
Sokan úgy vélik, hogy ezeknek a törzseknek a megmentése az integráció lenne, ám a szakértők szerint éppen a külvilág jelenti rájuk a legnagyobb veszélyt.
Az izoláció az egyetlen esélyük a túlélésre.
A kérdés pedig az, meddig maradhatnak biztonságban. Lehet, hogy néhány évtizeden belül az utolsó elszigetelt törzsek is eltűnnek – velük együtt pedig egy letűnt világ utolsó emlékei is.