Miközben csak

2011. március 23-án törölték a mindaddig Budapest díszpolgárainak névsorában szereplő, mozgalmi nevén Sztálinként ismert

Joszif Dzsugasvilit, a pesti trolibuszok sorszámozása a mai napig a 70-essel kezdődik. Az alábbiakból pedig kiderül, hogy mi köze a tízmilliók lemészárlásáért és rabtáborokba hurcolásáért felelős diktátornak a fővárosi trolikhoz.

„Tizenöt új trolibuszt állít üzembe a BKV Rt. a közeli napokban. Az Ikarus 412T típusú járművek a 20-25 éves ZIU9-es, szovjet gyártmányú trolik helyett közlekednek majd” – szóltak a híradások 2002 nyarán (Fotó: MTI/Tóth Gyula)

Éppen 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én ünnepeltették meg a Szovjetunióban és a szovjet befolyás alá kerül államokban, így hazánkban is Sztálin 70. születésnapját.

The first trolleybus in Budapest, Hungarian People’s Republic, 1949 pic.twitter.com/GBzNUstmVs

— Soviet Visuals (@sovietvisuals) June 21, 2019

A kommunista propaganda minden eszközét bevetette, hogy emlékezetessé tegye ezt a napot, ez okból éppen

Sztálin születésnapján indították el az új, úgymond legelső budapesti trolijáratot.

Budapesten, ahol egyébként a város földrajzi adottságaiból is következik, hogy trolibuszokat Budán érdemes működtetni,

1933. december 16-ától volt trolibusz-közlekedés Óbudán.

A városrészben található szintkülönbség miatt ezek a buszok a fékenergiát elektromos energiává alakítva viszatáplálták a hálózatba.

A műszaki feltételeket biztosító elektromos hálózat a járművekkel együtt a világháborús pusztítások alatt tönkrement. A háború utáni újjáépítés során viszont szóba sem jöhetett, hogy az „úri Magyarország” jelképének tekintett Budán indítsák be a szigorúan szovjet mintára felszerelt trolihálózatot.

Ótátrafüredi troli – 1904-ben

A fővárosi troli 1949-es újra indításakor tehát még emlegetni sem volt ajánlatos, hogy a budapesti trolinak már 16 esztendős múltja volt, s hogy hazánkban már 1904-ben, tehát az „új” troli üzembe helyezése előtt 45 esztendővel gurultak, országszerte a trolibuszok, így Poprád és Ótátrafüred között, később Nagyszebenben és Pozsonyban is.

„Említettük, hogy Rákospalota és Fót között sínpár nélkül közlekedő villamos kocsikat terveznek. Budapest környékén ez volna a legelső ilynemű kocsiközlekedés, míg

a Tátrában Poprád és Ótátrafüred közt már a múlt nyáron megindult a közlekedés sínpár nélküli villamos kocsikkal”

– írja a Pesti Hírlap 1905. március 23-i számában. A „sínpár nélkül közlekedő villamos kocsi” a trolibusz korabeli megnevezése.

A 70-es, s a többi 13 trolijárat számozása is azért viseli a 70-től 83-ig terjedő számsort, mert

az újabb járatokat a 70-es számtól kiindulva, növekvő sorrendben számozták meg.

Csakhogy Sztálin, avagy Joszif Dzsugasvili 70. születésnapja valójában nem 1949. december 21-ére esett. Ennek egyszerű ok az, hogy Sztálin a korabeli, hivatalosan ismertetett adatokkal szemben nem 1879. december 21-én született. Joszif Dzsugasvili ugyanis több mint egy évvel korábban, 1878. december 18-án (a Julián-naptár szerint december 6-án) látta meg a napvilágot. Tehát

1949. december 21-én nem 70, hanem 71 éves volt.

Budapest, 1952. április 2. Próbaútra indul az újabb, a kommunista propaganda által hamisan „elsőként” aposztrofált, magyar gyártmányú trolibusz a Damjanich utcai remízből. A valóságban első magyar gyártmányú trolibuszok 1933-ban készültek a GANZ és a MÁVAG Gyárakban, T470-es sorszámmal. (Fotó: MTI/Botta Ferenc)

A nagy bankrablás: Sztálin első mészárlása

Ez az ambiciózus, ám kíméletlen és kegyetlen, ugyanakkor jó eszű és törtető fiatalember tudatosan építette karrierjét, azt nem egyszer a legendák, mesék világához fűzhető elemekkel tűzdelve. Már az 1890-es évek vége felé, a tbiliszi ortodox papi szeminárium diákjaként kezdte átlátni, hogy az általa a Kaukázusba üldözött, száműzött marxisták jóvoltából megismert, szélsőbalos körök – melyeknek szervezett munkájába, marxista olvasókört szervezve, maga is bekapcsolódott – jóval komolyabb pályafutást ígérnek számára, mint az, hogy helyi papocskaként temetéseken és keresztelőkön tartsa a markát némi baksisért.

A pénzt egyébként sem vetette meg:

megtervezte a híres, Európa-szerte ismertté vált, 1907-es, Jereván-téri nagy bankrablást.

A Tbiliszi város népszerű terén végrehajtott gengsztertámadás valóságos vérfürdővel járt, s mivel Sztálin a szervezők, sőt a végrehajtók között volt, elmondható, hogy ez a

40 halálos áldozatot és 50 sebesültet követelő rablógyilkosság

lett a későbbi diktátor első mészárlása.

Tbiliszi, Jereván tér: Sztálin volt az évszázad egyik nagyszabású bankrablásának kiagyalója. Forrás: Wikipédia

A pénz – 3,6 millió amerikai dollárnak megfelelő összeg – egy részét Leninnek juttatták el. Éppen a pénzösszeg utáni nyomozás miatt menekülhetett Svájcba a később Németország által, mintegy ügynökként, egy puccs kirobbantásának feladatával visszajuttatott, magát Leninnek nevező Vlagyimir Iljics Ulajnov.

A „generalisszimusz”, mint gengszter, itt még a cári rendőrség adatlapján. Forrás: Wikipédia

Sztálin ebben az időben

Tbilisziben még „Koba”-ként volt ismert:

akkoriban megkreált imidzsét még Alekszandr Kazbegi grúz író regényhősére építette. Hiszen a Koba nevet is ő adta sajátmagának…

Budapest, 2012. szeptember 24. Egy régi ZIU 5-ös nosztalgiatroli jár ki a telepről utasokat szállítva a bemutatón 2012. szeptember 24-én. Trolibusznapot rendeztek Budapesten a Pongrácz úti trolibusztelepen, a Kőbányai Garázs 50 éves fönnállása alkalmából, melyen régi járműveket többek között egy eredeti AMG trolibusz-pótkocsit is bemutattak. A rendezvényre nosztalgiavillamos közlekedett a Mester utca és a Zách utca között. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A „Sztálin” nevet, mint már említettük, Lenint utánozva adta, szintén önmagának Dzsugasvili, amelyet 1913-ban hazsnált először. Később szintén önmaga találta ki, hogy

máról holnapra hadsereg-főparacsnok, „generalisszimusz” is.

Kiemelt kép: Budapest, 1949. december. Az első 70-es trolibuszjárat indítása Budapesten. A troli oldalán az “Éljen a Bolsevik Párt és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom lángeszű vezére: Sztálin!” szövegű felirat áll. (Fotó: MTI /Magyar Fotó/ Szécsényi József)