Egy Fehér Házban tartott állami vacsora sosem pusztán egy étkezés az elnök és a meghívott VIP-vendégek számára. Sokkal inkább a politika és a szórakoztatás legmagasabb szintű fóruma – írta Alex Prud’homme Vacsora az elnökkel: Ételek, politika és a Fehér Házban elköltött közös étkezések története című könyvében.

Az első nagy állami vacsorát 1874-ben rendezték, amikor Ulysses Grant elnök – aki akkor a legfiatalabb főparancsnok volt, mindössze 46 évesen – Kalakaua hawaii királyt látta vendégül egy 29 fogásos lakomán. Az ételek között szerepelt pisztráng, marhapofa és egy különleges zöldségelixír is, amely a korabeli leírások szerint „egy kicsit lágyabb volt, mint a pávaagy, de nem annyira különleges, mint a fülemüle nyelve”.

Míg egyes elnökök szívesen rendeztek pompás vacsorákat, mások inkább visszafogottabbak voltak ezen a téren. Donald Trump például, aki magánéletében a Big Maceket részesítette előnyben, mindössze két állami vacsorát adott első elnöksége alatt. Az üzletemberből lett politikus szerint a költségeket csökkenteni lehetett volna azzal, ha egyszerű hamburgereket szolgálnak fel a bonyolult fogások helyett.

Fotó: Getty Images

Gasztronómiai érdekességek az elnökök asztaláról

Az amerikai elnökök étkezési szokásai mindig is érdekes történetekkel szolgáltak. Abraham Lincoln például imádta az oposszumhúst, Dwight D. Eisenhower kedvence a mókushús volt, míg Franklin Delano Roosevelt előételként szívesen fogyasztott bivalynyelvet.

Prud’’homme szerint ezek a szokatlan ízlések nem csupán személyes preferenciák voltak: hatással voltak az amerikai élelmiszerpolitikára is. „Az elnöki politika befolyásolja az áruk és szolgáltatások áramlását nemcsak az amerikaiak milliói, hanem az egész világon élő emberek milliárdjai számára” – írja a szerző. Az étkezési szokások üzenete kiterjed a személyes ízléstől a globális táplálkozásig, politikát, gazdaságot, tudományt és olykor még háborúkat is érintve. Az amerikai elnökök étkezései mögött mindig egy darabka történelem rejlik.

Theodore Roosevelt

Teddy Roosevelt híres volt vadászszenvedélyéről. Büszkén mesélte, hogy egyszer elefántszívet pirított nyárson, és kifejezetten ízletesnek találta. Hivatali idejének végén – miután elítélte a vadmészárlást mint önkényes kegyetlenséget – egy afrikai szafari során több mint 500 vadállatot ejtett el.

Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Daniel Irungu)

Woodrow Wilson

Woodrow Wilsont válogatós volt, az egyszerűbb ételeket kedvelte, például az erőlevest, a csirkesalátát és az eperfagylaltot. A 28. elnök ritka lelkesedéssel beszélt Virginia állam hagyományos ételeiről: az érlelt sonkáról, a barackos kosárkáról, vajról és íróról, friss tojásról és a házi készítésű kekszről. Ezek az ételek szerénynek számítottak más elnökök lakomáihoz képest.

John F. Kennedy

John F. Kennedy és felesége, Jackie igazi ínyencek hírében álltak. A Fehér Házba egy francia séfet szerződtettek, aki olyan különlegességeket készített, mint a nyelvhal mousse, a montfermeili marhahátszín vagy a fácánmell galantin gyógynövényekkel és szalonnával töltve.

Richard Nixon

Richard Nixon és felesége, Pat egyszerűbb ízléssel bírtak: gyakran fogyasztottak túrót. Szöges ellentétben álltak elődeikkel, a barbecue-t, chilit és sört kedvelő Lyndon B. Johnsonnal és Lady Birddel. Nixon spórolt az állami vacsorákon: a vendégeknek hatdolláros bort kínált, míg magának harmincdolláros italt tartogatott. Kedvelte az amerikai–kínai vagy hawaii falatokat és a rumalapú Mai Tai koktélt, míg Pat a Jack Daniel’s whiskye-t részesítette előnyben.

George H. W. Bush

George H. W. Bush volt amerikai elnök és felesége, az egykori first lady, Barbara Bush 1989. november 30-án (Fotó: Getty Images)

Bush elnök híres kijelentése így szólt: „Nem szeretem a brokkolit. És mivel én vagyok az Egyesült Államok elnöke, nem fogok többé brokkolit enni!” A felháborodott brokkolitermesztők tiltakozásul teherautónyi brokkolit küldtek a Fehér Házba. Barbara Bush first lady humorral kezelte a helyzetet: „Brokkolilevest, brokkoli főételt, brokkolisalátát és brokkolifagylaltot fogunk enni.”

William Taft

William Taft, a legnehezebb amerikai elnök, 354 fontot (160 kg-ot) nyomott. A reggelije egy középkori lakomához hasonlított: fél kiló steak, két narancs, pirítós, kávé – vagy gofri, esetleg őzgerinc, vagy olykor mindegyik egyszerre. Kedvenc fogása a sült oposszum volt. Egyszer állítólag beszorult a számára készített hatalmas fürdőkádba, amelyben akár négy ember is kényelmesen elfért volna.