Hunyadi János fiatalkorában semmiképpen sem beszélhetett magyarul, hiszen apai és anyai ágon egyaránt román volt – legalábbis Matei Blanaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza szerint, aki ebbéli hiedelmét minap az Adevarul című napilapban osztotta meg. Megállapítását a Bán Mór által jegyzett Hunyadi-regényfolyam alapján a Holló felemelkedése (Rise of the Raven) címmel, nemzetközi alkotógárda bevonásával készített történelmi kalandfilm francia premierje kapcsán tette.

A román doktorandusz nehezményezte, hogy a mozi azt sugallja, hogy Hunyadi anyanyelve magyar. Szerinte mindez a „magyar soft power és Orbán Viktor álma, egyúttal pedig a kulturális kisajátítás vérlázító példája”. Matei Blanaru továbbá úgy véli, hogy a film megrövidíti a román történelmet és kultúrát, hiszen – legalábbis a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza szerint – köztudomású, hogy Hunyadi román volt.

Az eset kapcsán Köő Artúr a Nemzeti közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar tanársegédje, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa a hirado.hu-nak elmondta, hogy a cikket jegyző Matei Blanaru a román politikai élet aktív tagja, aki történelmi kérdésekben sohasem szakmai alapon nyilvánul meg. Mint fogalmazott,

Hunyadi valóban a mai Románia Havasalföld nevű tájegységén született, de ebből még nem következik, hogy román lenne, hiszen abban az időben azt a területet sok nép lakta.

A románság ugyanis a Balkán belsejéből származik és a mai Bulgária irányából kisebb-nagyobb hullámban kelt át a Dunán, hogy aztán az addig a főleg kunok és egyéb, keleti népek által lakott Havasalföldön telepedjen le. A románság északi irányba tartó vándorlásának következő hullámát jelentette, hogy idővel Erdélyben is megjelent.

„A dák–római folytonosság elmélete vagy a dákoromán kontinuitás elmélete a románok eredetére vonatkozó elmélet, amely szerint a mai román népesség az erdélyi dákok és római telepesek összeolvadásából alakult ki, miután 106-ban a rómaiak meghódították Daciát, és az őslakos népek romanizálódtak, vagyis átvették a latin kultúrát és nyelvet.

Ez az elmélet köszönőviszonyban sincs a valósággal”

– jelentette ki a történész.

Mint fogalmazott: a teória a 18. század végi, 19. század eleji nemzeti romantika idején fogant. Annak ellenére, hogy a tudományos világ már számtalanszor megcáfolta, mégis része a mai román közgondolkodásnak. A hirado.hu kérdésére, mely szerint miért erőltetik a románok ezt, a már idejétmúlt teóriát, Köő Artúr kifejtette: ha a román nemzet tényleg Traianus római császár idejében jött létre Erdélyben, akkor ott ők az őslakosok és nem a magyarok.

Hunyadi János kapcsán a történész hangoztatta, hogy feltételezhetően kun eredetű családból származik.

„Jelenleg zajlik egy minden részletre kiterjedő archeogenetikai kutatás, amely végérvényesen eldönti a család eredetét. Azt azonban az ismert történelmi tények alapján már most is ki lehet mondani, hogy

Hunyadi egész életében a magyar és a latin nyelvet használta és soha nem nevezte magát románnak. Fia, Hunyadi Mátyás, a család összes tagjával egyetemben magyarként határozta meg önmagát. Minden más tévedés”

– mondta a a történész. Hozzátette: Hunyadi János olyan jelentős személyiség, hogy a Magyar Királyságban élő népek közül nemcsak a románok, de a szerbek is magukénak vallják.

A nemzetfogalom fontos kelléke a történelmi múlt és a közös eredet tudata, még akkor is, ha az a tudományos tények helyett a mítoszok ködébe vész. „Nálunk, magyaroknál ilyen például a vérszerződés. A román azonban sokkal fiatalabb nemzet, mint a magyar. Nekik is szükségük van történelmi mítoszra, ha pedig az nincs, akkor kölcsönvesznek. Ez nem a magyar történelem teljesmértékű kisajátítása, hanem egyes epizódjainak átkonvertálása” – zárta gondolatait a hirado.hu-nak Köő Artúr.

Kiemelt kép: Hunyadi János XVII. századi ábrázolása (Forrás Wikipedia)