„Az erdő nehéz terep, a hagyományos bejárás sok esetben nem vezet eredményre, viszont számos olyan önkéntes fémkereső műszeres detektorista van jelenleg az országban, aki a múzeumok munkáját segíti. Az egyik ilyen nagyobb csapatot a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti referense, Bakos Gábor igazgatja, ők is részt vettek a kutatásunkban, ennek az együttműködésnek a gyümölcse ez a kard lelet”– magyarázta a hirado.hu érdeklődésére Fölföldi Boldizsár, a Herman Ottó Múzeum régésze, aki a lelőhelyről mindössze annyit árult el, hogy a Bükk hegység Kisgyőrhöz közel eső részén található.

Középkori kardot találtak a Bükkben (Fotó: Ináncsi Szabolcs)

„Kerüljük a nyilvánosság előtt történő pontosabb helyszínmeghatározást, mert

nem szeretnénk, hogy felforgassák a területet az illegális fémkeresők,

akik eladnák ezeket a kulturális javakat, amelyek sosem kerülnének a múzeumba” – hangsúlyozta a szakember, aki kiemelte, hogy a kard kontextus nélkül került elő.

„A feltárás során egyéb lelet nem került elő, kivéve a mellette lévő két vasrögöt, amelyekről még nem tudjuk, hogy szándékosan tették-e a kard mellé vagy sem” – számolt be Fölföldi Boldizsár, aki szerint ez egy rendkívüli lelet, ugyanis ritkán kerül elő ilyen jó állapotban lévő régészeti korú kard.

„A vas általában könnyen elkorrodálódik a talajban, ebben az esetben viszont a földnek olyan lehetett a kémiai összetétele, ami kedvező kondíciót alakított ki a kard számára és konzerválta azt” – magyarázta Fölföldi Boldizsár.

Fölföldi Boldizsár, a Herman Ottó Múzeum régésze az értékes lelettel (Fotó: Ináncsi Szabolcs)

A régész kifejtette, hogy a formai jegyek alapján úgy vélik,

egykezes, több mint százhúsz centiméteres, a 15. századból fennmaradó vaskardot találtak,

amelynek a pengéje, a koptatója és a hüvelyének a vége is fennmaradt a kardgombbal és a keresztvassal együtt. Egyelőre nem tudni, kié volt ez a sok száz éves harci eszköz, de ebben a korban fegyverviselési tilalom vonatkozott az olyan alacsonyabb sorban élő emberekre, mint például a jobbágyok,

a kardhasználat pedig a katonák, zsoldosok és az arisztokraták privilégiuma volt,

hiszen a magyar nemesség is aktívan részt vett akkoriban az ország hadi életében.

A Herman Ottó Múzeum munkatársa szerint elképzelhető, hogy a huszita mozgalomhoz köthető a lelet, hiszen a cseh lázadók miután kiverték őket a saját országukból, a Bükkben is megvetették a lábukat és elfoglalták például az Ódorvárat is.

Jelenleg a kard restaurálása folyik, ezt követően a 15. századból származó fegyver bekerül a múzeumi raktárba, majd kiállítják.

„Mindenképpen szeretnénk minél hamarabb kiállítani, mert

ez egy fantasztikus lelet, amit nem szeretnénk a közönségtől elzárva tartani ”

– mondta a Herman Ottó Múzeum régésze.

A kutatásban részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Intézetének és a Herman Ottó Múzeum önkéntesei is (Fotó: Ináncsi Szabolcs)

„Arra számítunk, hogy a kardnak a kontextusát is jobban körül tudjuk írni, ha a lelőhelyet jobban megismertük” – tette hozzá Fölföldi Boldizsár, aki szerint

a Bükk hegység számos régészeti szempontból értékes területet rejt.

„Ez a rész annyira új, hogy eddig csak egy fehér folt volt a térképen. Számos felfedezetlen és ismert lelőhely is található a Bükkben. Ezek között akadnak látványosak és látogathatók, mint például a középkori váraknak a helyei, amelyekhez általában turistautak is vezetnek. Nagy részük az alapokig le van romolva, és csak a sáncai maradtak meg, vagy az azokat övező árkok, de

akadnak látványos földvárak is a bükki erdőkben”

–  magyarázta Fölföldi Boldizsár, aki azt is elárulta, hogy a területen folytatott kutatások során sok más izgalmas leletet találtak, melyek értelmezése tovább árnyalja a Bükk hegységben élt emberek történetét.

Kiemelt kép: Monyók Kristóf középkori kardot talált a Bükkben (Fotó: Ináncsi Szabolcs)