A Vörös Hadsereg árnyékában kullogva mihelyst hazánk területére léptek a Rákosi Mátyás vezette moszkvai kommunisták, rögvest nekitámadtak az egyházaknak. A nyitány akár még szimbolikusnak is nevezhető, hiszen 1945. április 4-én utasították ki Magyarországról azt az Angelo Rotta apostoli nunciust, aki hazánkban a német megszállás alatt a Nemzetközi Vöröskereszttel karöltve végezte embermentő tevékenységét. A nuncius 1944 áprilisában a deportálások előkészítése miatt határozott hangon tiltakozott a magyar külügyminisztériumnál, majd 19 ezer menlevelet osztott ki a deportálandók között. A front elvonulta után a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (a második világháború után a győztes hatalmak által a fegyverszünet betartására és a kormányok működésének ellenőrzésére megalakított testület) a szovjet hatóságok nyomására mégis kiutasította Magyarországról. Ezzel hazánk és az Apostoli Szentszék között megszakadt a diplomáciai kapcsolat. Mindszenty József hercegprímás eredménytelen tiltakozás után a Vatikánba utazott és tájékoztatta XII. Piusz pápát arról, hogy az egyház komoly támadásoknak van kitéve.
Angelo Rotta (Forrás: Wikipédia)A Rákosi Mátyás vezette magyarországi kommunisták a moszkvai elvtársak hathatós támogatását élvezve 1945-től kezdve szisztematikus alapossággal küzdöttek az egyeduralomért. Mivel a nácikhoz hasonlóan a kommunisták is totális hatalomra törtek és még a lelkeket is uralni akarták, rögvest szembekerültek az egyházakkal, amiket meg akartak semmisíteni.
- 1945-ben államosították az egyházi birtokokat,
- 1946-ban a később kivégzett Rajk László belügyminiszter betiltatta a katolikus világi szerzetesrendeket, és sor került az egyház megfélemlítésére kreált Pócspetri-perre. A Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályán létrejött az egyházpolitikai osztály,
- 1948-ban államosították az egyházi intézményeket, többek között az összes egyházi iskolát. Több mint ezer egyházi tulajdonban lévő iskola elvételéről beszélünk!
A hajlíthatatlan szilárdságú Mindszenty József vezetésével a katolikus egyház 1948-ban minderre mintegy válaszképpen megtartotta a Boldogasszony-évet, a főpásztor körbejárta az országot és mintegy egymillió hívővel találkozott.
A hatalom szemében nem is maradt megtorlatlan ez a „klerikális bűn”: 1948. karácsony másnapján, ami egyúttal Szent Istvánnak, az első keresztény vértanúnak is az ünnepnapja, letartóztatták az esztergomi bíboros-érseket. Az időpontot személyesen Rákosi Mátyás jelölte ki. Az egyház ellenállásának megtörését szolgáló akcióban hangoztatott vád: hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló cselekmény és valutaüzérkedés. Az ÁVH az Andrássy úti központjában még aznap este megkezdte a bíboros kihallgatásnak álcázott kínzását.
Mindszenty József (Forrás: Wikipédia)Mindszenty Emlékirataim című memoárjában ezt írta: „Amikor a letartóztatási végzést kérem tőlük, nyeglén odavetik, hogy nekik ilyenre nincs szükségük. Amikor pedig a bíborosok különleges nemzetközi jogállására utaltam, Décsi alezredes fölényesen veti oda, hogy hazaárulókat, kémeket és valutaüzéreket az éber demokratikus rendőrség akkor is kézre kerít, ha valaki bíborosi talárban van (…) Décsi alezredes legyűr vízszintesen, s elkezd ütlegelni. Talpamon kezdi és megy mindig feljebb. A gumibot suhogásaira a szomszéd szobából és a folyosó felől hallom a kórusszerű diadalmas kacajt. Nők és férfiak vegyesen (…) az őrnagy továbbra is egymás után méri rám az ütéseket; bár kimerülten liheg, de nem hagyja abba kínzásomat. (…) Összeszorítom a fogaimat, de a hangot nem sikerül mindig visszatartanom. Nyöszörgök fájdalmamban. Elég a testnek a magáé, de mintha a lélek még jobban égne. (…) Arra ébredek, hogy fellocsolnak.”
Az ÁVH válogatott kínzásokkal próbálta megtörni. Még a szovjet tanácsadóktól kapott pszichotróp szereket is bevetették. Kádár János belügyminiszterként nyilatkozatot adott ki, mely szerint a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény miatt vették őrizetbe Mindszenty Józsefet. Amikor pedig a hercegprímás lefogatását követően találkozott a püspöki karral, Kádár kijelentette, hogy mindegyik főpap dossziéjában gyűlnek a terhelő adatok. A korra jellemző, hogy erről a megfélemlítés légkörében zajló tárgyalásról az MTI így számolt be: „A püspöki kar és a kormány képviselői megkezdték az Egyház és az Állam viszonyának rendezésére irányuló tárgyalást, amely a mindkét oldalról meglévő nehézségek ellenére a megértés szellemében folyt.” XII. Piusz pápát azonban nem lehetett félrevezetni. 1949. január 2-án kelt levelében, melyet a magyar püspöki karhoz írt, azt kérte, hogy a főpapok imádkozzanak Szűz Máriához, hogy isteni segítséggel békésebb idők köszöntsenek Magyarországra.
XII. Pius pápa (Forrás: Wikipédia)A magyar katolikus egyház fejét az 1949. február 3. és 8. között megtartott koncepciós perben életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre ítélték. XII. Piusz pápa kiközösítette, pápai átok alá vonta mindazokat, akik részt vettek a bíboros meghurcolásában.
Mindszenty József az utolsó szó jogán békét kért az egyháznak, a magyar államnak és a saját lelkének. XII. Piusz pápa az Acerrimo Moerore kezdetű apostoli levelében kijelentette: „Az egész kultúrvilág által elutasított ítélet, amelyet ott a Duna partján hoztak a római Anyaszentegyház egy kimagasló bíbornoka ellen, itt a Tiberis partján az Örök Városhoz méltó tiltakozó kiáltást váltott ki.”
Mindszenty József katonák kíséretében, miután Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy 1956. október 31-én Budapestre hozta Tildy Zoltán államminiszter utasítására (Fotó: Nemzei Fotótár)A Magyar Dolgozók Pártjának hivatalos napilapja, a Szabad Nép címoldalán igazságos ítéletről írt. Ilyen előzmények után ülésezett 1950. június 1-jén a Magyar Dolgozók Pártjának központi vezetősége, és határozott a klerikális reakció elleni harcról. Eszerint „fokozni kell az egyházakkal szembeni fellépést”. Révai József, aki 1948 és 1953 között a magyar kulturális élet teljhatalmú irányítója volt, felszólalásában hangsúlyozta: „a klerikális reakció tömegagitációjának legfontosabb szervezetei a különféle férfi és női szerzetesrendek. Magyarországon 23 férfi szerzetesrend van 2582 taggal és 44 apácarend 8956 taggal, összesen tehát 67 rend 11 538 taggal. Ezek a szerzetesrendek a régi rendszerben hatalmas földbirtokokkal rendelkeztek, a feudális nagybirtokos osztályhoz tartoztak. Földbirtokaikat a népi demokrácia a dolgozó parasztság között osztotta fel, de rendházaikat, zárdáikat, kolostoraikat meghagyta… Felmerül a kérdés: fenntartható-e ez a helyzet a népi demokráciában?”
Költői volt a kérdés, hiszen a párt vezetői határozott nemmel válaszoltak Révainak.
Eldőlt: felszámolják a hazai szerzetesrendeket.
Első lépésként még ebben a hónapban 3500 szerzetest kényszerlakhelyre telepítettek. A rendőrség éjszakánként becsengetett a kiszemelt rendházakba, s az ott talált szerzeteseket arra kényszerítette, hogy ponyvás teherautókba üljenek, és fegyveres őrök felügyelete mellett az előre kijelölt kolostorokba térjenek. A kényszertartózkodási helyre rendelt szerzetes a kijelölt települést nem hagyhatta el. Ha mégis ezt tette volna, akkor internálják. A megüresedett kolostorokat az állam birtokba vette.
Révai József 1950-ben (Forrás: Wikipédia)Ilyen előzmények után kezdődött meg 1950. június 28-án az állam és a katolikus egyház közötti tárgyalássorozat, melyet Rákosi Mátyás vezetett. Közben természetesen tobzódott az állami terror: júliusban a kényszerlakhelyre telepítés újabb lendületet vett, augusztus elsején pedig a kommunisták nagy sajtókampány kíséretében bejelentették a békepapi szervezet megalapítását.
Augusztus 30-án az állam és az egyház között megszületett a megállapodásnak csúfolt paktum, melyet helyesebb lenne inkább diktátumként említeni. 74 évvel ezelőtt, 1950. szeptember 7-én jelent meg a szerzetesrendek működési jogát felfüggesztő 1950/34-es törvényerejű rendelet. Ez kimondta: „A Magyar Népköztársaság területén a szerzetesrendek működési engedélye ennek a törvényerejű rendeletnek hatályba lépésével megszűnik. Nem vonatkozik e rendelkezés a katolikus egyházi iskolákban a tanítás ellátásához szükséges megfelelő számú férfi és női tanító rend működési engedélyére.”
A megegyezésnek nevezett diktátum értelmében a bencések, a piaristák, a kapisztránus ferencesek és a Szegény Iskolanővérek rendje kivételével az összes magyarországi szerzetesrendet megszüntették. A meghagyott szerzetesrendek kezén maradt nyolc egyházi gimnázium sorsát rendező megállapodást 1950. szeptember 7-én írta alá Jóború Magda kulturális államtitkár és Sík Sándor piarista tartományfőnök.
Sík Sándor (Forrás: Wikipédia)Az egyezmény értelmében az egyház által fenntartott nyolc gimnáziumban évfolyamonként két párhuzamos osztály indulhatott, osztályonként legfeljebb negyven tanulóval. A négy szerzetesrendben pedig összesen 250 szerzetes maradhatott. A többi 11 ezer viszont földönfutó lett.
Kiemelt kép: Az 1950-es megegyezés révén csak néhány tucat apáca maradhatott Magyarországon (Forrás: Nemzeti Archívum)