A magyarországi rendszerváltás egyik fontos eseményeként 1989. május 2-án a magyar–osztrák határon megkezdődött a műszaki határzár, az úgynevezett vasfüggöny lebontása. Miután az NDK vezetése nem korlátozta a szocialista táborba történő utazásokat,

több száz nyugatra vágyó keletnémet állampolgár szökött át a zöldhatáron Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba.

Sokan az NSZK nagykövetségén kértek menedéket, de a viszonylag kis épület nem sokáig tudta befogadni a tömeget. A gyorsan többezresre duzzadt tömeget táborokban helyezték el, az első nagyobb csoportot annak a zugligeti, Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya, a néhány hónappal korábban megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője volt.

Indulásra váró NDK (Német Demokratikus Köztársaság) menekültek a zugligeti plébánia kapujánál. A magyar kormány döntése értelmében lehetővé vált, hogy szeptember 11-én kora délután elindulhasson az osztrák Vöröskereszt első négy – NDK-s áttelepülőket szállító – autóbusza a Máltai Lovagrend Szeretetszolgálata által a zugligeti plébánia udvarán ideglenesen felállított menekülttáborból a Német Szövetségi Köztársaság felé 1989-ben (Fotó: MTI)

A páneurópai piknik, egy osztrák–magyar határ menti baráti találkozó gondolatát a debreceni Mészáros Ferenc vetette fel 1989 júniusában a páneurópai unió elnöke, Habsburg Ottó előadását követő vacsorán. Az ötletet támogatta a Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyi elnöksége, s azt is javasolták, hogy abba vonják be a Martonvásáron szervezett „Sorsközösség tábor” résztvevőit, és felvették a kapcsolatot a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal is. A rendezvénysorozat védnökének Pozsgay Imre államminisztert és Habsburg Ottót kérték fel, a szögesdrótot átszakító fehér galambot ábrázoló emblémát Varga Ákos grafikus készítette.

A jelmondat a „Bontsd és vidd” volt, a résztvevők saját kezűleg vághattak le egy darabot a vasfüggönyből.

A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a magyar–osztrák közeledést és együttműködést szorgalmazó találkozó alkalmából augusztus 19-én három órára ideiglenesen megnyitottak egy kaput a Sopronpuszta és a burgenlandi Szentmargitbánya (Sankt Margarethen) között, hogy a piknik résztvevői ne a hivatalos határátkelőhelyen keljenek át. Az ünnepélyes megnyitó előtt már óriási tömeg várakozott a határ mindkét oldalán, közéjük vegyülve több száz NDK-állampolgár, akik szórólapokról szereztek tudomást az eseményről.

Egy magyar küldöttség átment a határ a másik oldalára, majd jelképesen kinyitották a kaput, hogy az osztrák résztvevőkkel együtt térjenek vissza. A keletnémetek azonban nekirontottak a kapunak és áttörték azt, elsodorva a magyar és az osztrák határőröket, vámőröket.

Az egykori kommunista Kelet-Németország (NDK) állampolgárai rohannak át magyar területről Ausztriába egy földúton, ahol a páneurópai piknik idejére megnyitották a határt Sopronpuszta mellett 1989. augusztus 19-én (Fotó: MTI/Lobenwein Tamás)

A magyar határőrök tanácstalanok voltak, mert a tiltott határátlépést csak fegyverhasználattal akadályozhatták volna meg.

Jóllehet elvileg érvényben volt a tűzparancs, a szolgálatban lévő parancsnok, Bella Árpád határőr alezredes a váratlan helyzetben nem kevés bátorsággal ezt megtiltotta, így a felszabadult ünneplés nem fordult tragédiába.

A határon átjutott mintegy kétszáz NDK-állampolgárt az osztrák oldalon egy határ menti településre, majd Bécsbe vitték tovább, innen a nyugatnémet hatóságok által küldött külön buszokkal és vonattal valamennyien az NSZK-ba utaztak. A piknik nyújtotta távozási alkalom csak egyszeri volt, mert a magyar hatóságok ezután megerősítették a határvédelmet, a következő hetekben csak kevés keletnémetnek sikerült átjutnia Ausztriába.

A nyugatra távozni akaró NDK-állampolgárok ügye egyre nagyobb problémát jelentett, ezért Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter augusztus 25-én a Köln melletti gymnichi kastélyban tárgyalt Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel, majd Horn Gyula augusztus 31-én Kelet-Berlinben folytatott megbeszéléseket az NDK vezetőivel. Miután a keletnémet vezetés az 1969-es magyar–NDK megállapodásra hivatkozva állampolgárainak hazaküldését sürgette, és álláspontjából nem volt hajlandó engedni, Budapesten úgy döntöttek, hogy akár egyoldalúan is felfüggesztik a megállapodás vonatkozó pontjainak hatályát.

Szeptember 10-én bejelentették, hogy a magyar kormány minden olyan államba kiengedi az NDK állampolgárait, amelyek engedélyezik be- vagy átutazásukat. A következő három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig összesen 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül.

A határnyitás újabb mérföldkő volt a kelet-európai rendszerváltás folyamatában.

A páneurópai piknik helyén ma emlékpark van, a huszadik évfordulón avatták fel Melocco Miklós Áttörés című alkotását. Fertőrákoson 1996-ban felállították Habsburg Gabriella tíz méter magas acélplasztikáját, az alkotás egy szögesdrótdarabot jelképez, amely távolról keresztalakot mutat. Sopron városa a páneurópai piknik harmincadik évfordulóján emlékpikniket is rendezett.

Angela Merkel német kancellárt Orbán Viktor kormányfő fogadta Sopronban 2019. augusztus 19-én a páneurópai piknik 30. évfordulója alkalmából (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Az évfordulót közösen ünnepelte Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök, s az évforduló alkalmából egy látogatóközpontot is átadtak a páneurópai piknik egykori helyszínén.