Időjárás

Szerdán másodfokú hőségriasztás lép életbe

Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő, akinek emlékét a mai napig őrzik és ünneplik Spanyolországban

| Szerző: Lipták Sándor

Jolán magyar királyi hercegnő az esztergomi királyi várban született 1219-ben. Szülei II. András magyar király és második felesége, Courtenay Jolán a konstantinápolyi latin császári hercegnő, akinek felmenői voltak a francia királyokat is adó Capetingek. (Európa egyik legősibb és egyik legkiterjedtebb uralkodócsaládja).

II. András első felesége, Gertrúd meráni hercegnő udvari összeesküvés áldozata lett (1213). II. András király uralkodásának legismertebb eseményei közé tartozik a szentföldi keresztes hadjárat (1217) és az Aranybulla megalkotása (1222).

Kapcsolódó tartalom

Jolán hercegnő nevéhez fűződik az első dokumentált magyar női sportverseny

Jolán hercegnő gyermekkorát a magyar királyi udvarban töltötte, ahol gyakori vendégek voltak a provence-i trubadúrok (költők) és vándor énekesek. Jolán hercegnő megtanulta tőlük a latin nyelvet, és közismerten jó sakkozó volt, ez volt az egyik legkedveltebb időtöltése.

A nevéhez fűződik az első dokumentált magyar női sportverseny, amikor egy közrendű lánnyal futott versenyt, és a lány nyert. Győzelméért drága selymet és más ajándékokat kapott. Édesanyja Jolán királyné, szolid és kedves természetű volt, egyáltalán nem foglalkozott politikával. Neki köszönhető a már közel száz éve épülő aradi templom építésének befejezése, amelyet ő szenteltetett fel.

Kapcsolódó tartalom

Küldöttek intézték az aragóniai király és a magyar királyi hercegnő eljegyzését 1234-ben, a jegyesek az esküvőig nem is találkoztak egymással

A keresztény hercegnők férjhezmenetelében mint gyám, IX. Gergely pápa döntött. A pápa I. Jakab aragóniai királyt választotta a magyar hercegnő jövendőbelijének, a legenda szerint azért, mert így létrejön a magyar–aragóniai szövetség. Jolán (Jolánta) hercegnő apja, II. András háromszor is Aragóniába küldte Bertalan pécsi püspököt, negyedszerre már Jolán hercegnővel, megbeszélni az aragóniai királlyal a házasságot.

A magyar királyi hercegnő eljegyzését az aragóniai királlyal is 1234-ben kötötték meg képviselők útján, és a jegyesek az esküvőig nem találkoztak egymással. Jolánta hercegnő az esztergomi udvarból több mint száz fővel érkezett az aragóniai udvar székhelyére, Barcelonába, ami negyvenhét napi járóföldre volt. 1235. december 15-én tartották az esküvőt a barcelonai katedrálisban. II. András magyar király egy drágakövekkel kirakott fejéket, tízezer ezüstöt és kétezer aranymárkát küldött nászajándékba.

Kapcsolódó tartalom

Árpád-házi Jolán Aragónia–Katalónia királynéja és Montpellier úrnője

Az aragóniai uralkodónak több nemes asszonnyal is viszonya volt, ennek ellenére a király és Jolánta hercegnő (spanyolul: Violante de Hungría) a korabeli leírások szerint nem volt boldogtalan. A házasságból tíz gyermeke született, és fiai közül többen királyok, egyikük gróf és egy másik Toledo érseke lett. Lányai közül Jolánt X. Alfonz kasztíliai és Izabellát III. Fülöp francia király vette feleségül.

Valencia városa 1238. szeptember 28-án keresztény kézre került, ami Jolantának is nagyban köszönhető

Jolánta immár Aragónia királynője, hamar megtalálta helyét az új otthonában, ahol kíséretéhez tartoztak kézművesek és magyar nemesek. A kézművesek hatása felismerhető az aragóniai kézművességen, a magyar nemesek pedig hősiesen harcoltak az arabok ellen, amiért bőséges adományokban részesültek.

Kapcsolódó tartalom

Brachfeld Olivér, a magyar királyné életrajzírója szerint: „Jolánta olyan volt: előkelő származású, okos, szép, jóságos.”

Tíz gyermeke közül többet katonai sátorban szült meg, mivel gyakran elkísérte férjét hódító háborúira. A király sokszor kikérte okos felesége véleményét, még háborús ügyekben is. Amikor hadjáratot viselt a mórok ellen, és Valenciát ostromolták seregei, ott volt a város feladásáról szóló tárgyaláson, amelyet egy eldugott vendégfogadóban tartottak.

Egy korabeli feljegyzés szerint a királynő áldott állapotban volt ekkor, a mórok vezetője az aragóniai uralkodóval, Jolanta királynővel és állandó segítőjükkel tárgyalták a megadás részleteit, amely dokumentumot a királynő is aláírta. Ez csaknem példa nélküli a korabeli európai történelemben. Így neki is köszönhető, hogy Valencia városa 1238. szeptember 28-án keresztény kézre került, és ez annyira titokban történt, hogy a nemesség csak a már aláírt dokumentum alapján tudta meg, hogy Valencia városát bevették.

Jolánta aragóniai királyné Huesca városában volt 1251. október elején, amikor súlyos beteg lett. Még volt annyi ereje, hogy magához hívatta férjét, és végrendeletét tollba mondta, mely szerint a Santa Maria de Vallbona ciszterci kolostorban temessék el, és ezután 1251. október 9-én elhunyt.

Kapcsolódó tartalom

Kérésére férje, I. Jakab király több mint ezer szegény embernek adott ruhát és harmincezernek osztott hetekre elég ennivalót, valamint a királyné személyes vagyonából juttatott adományokat kolostoroknak, zárdáknak. Az egykori aragon uralkodóház sírboltjába temették el Katalóniában, amely egész Spanyolországban fontos kegyhely (Vallbona de les Monges).

Az 1170-es években alapított spanyolországi ciszterci Poblet kolostorban nyugszik az aragon–katalán uralkodók hetven tagja. Érdekessége, hogy Mátyás királyunk második felesége, Aragóniai Beatrix is itt nyugszik.

Árpád-házi Jolanta kilenc napon át tartó ünnepére egész évben készül Castellón de la Plana

A legenda szerint végrendeletében azt is kérte, hogy a magyar nyelvű szöveget, amelyet egy bőrből készült tekercsre írtak fel, és még nászajándékként vitte magával Magyarországról, azt véssék bele síremlékébe is. A sírköves ennek ellenére úgy gondolhatta, mégse tesz közszemlére egy idegen szöveget, ezért azt a fedőlap hátoldalára véste.

Kapcsolódó tartalom

Később mellé temették betegápoló apácaként szolgáló leányát, Sancha aragóniai infánsnőt is. Halála után sok napig tartó búcsúkat tartottak a szeretett királynő tiszteletére. Egész Spanyolországban szobrok és a róla elnevezett közterek találhatók.

Jolanta emlékét őrzi közel harminc ballada és egy rege is

Castellónban, amikor eljött a Magdalena-ünnepség ideje, az egymással harcoló politikai ellenfelek közösen ünnepelték történelmüket, de fejet hajtottak a magyar történelem előtt is. Idegen ajkú és Habsburg-uralkodóik közül senkit sem ünnepeltek, csak Jolánta királynét. Castellón de la Plana egy olyan város Spanyolországban, amelyet ő alapított férjével, ezért a körmenet mellett minden évben többnapos ünnepséget is rendeznek Árpád-házi Jolanta (Violant d’Hongria) emlékére.

Királynőválasztást is tartanak a város alapításának tiszteletére. Az ünnepségek másik fénypontja: Jakab király és felesége szobrának megkoszorúzása. Az idegenek közül kizárólag Jolantát ünneplik így, de közel harminc ballada és egy rege is róla szól.

Aragónia fővárosában, Zaragozában az egyetem jogi karának részén, ahol az egyetemi klub bejárata van, utcát is elneveztek róla.

Ajánljuk még