Az eseményen L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója méltatta a szablya rekonstrukciójának jelentőségét. Mint fogalmazott: igazi ünnep a magyar muzeológia életében, hogy egy honfoglalás kori szablyarekonstrukciót tudnak bemutatni a múzeumban.

Az aranyszerelékes szablya 1927-ben került elő a Nyíritag nevű urasági major közelében egy honfoglalás kori leletegyüttes legszebb darabjaként. Azonban a szablya pengéje és a szablyát díszítő aranylemezveretek csak töredékekben maradtak meg – idézte fel Németh Péter régész, a nyíregyházi Jósa András Múzeum címzetes igazgatója, aki kiemelte a szablya rekonstrukciójának történelmi fontosságát is. Az igazgató köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az elkészítéséhez.

„Az Aranyszablya Társaság egyik nagy álma vált valóra azzal, hogy sikerült elkészíttetni a honfoglalás kori, X. századi arany veretekkel díszített szablya rekonstrukcióját” – hangsúlyozta Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság elnöke, aki felidézte azt is, hogy a társaság 2015-ben jött létre az aranyszablya emlékének ápolására.

Elmondta, hogy alapos előkészítő munka előzte meg a fegyver kovácsolását, amelynek során szükség volt a régészek tudására és tapasztalatára, hogy minél hitelesebb legyen a rekonstrukció.

A régészek leírása alapján a civil szervezet Szabó István hagyományőrző fegyverkovácsot, népi iparművészt kérte fel a szablya pengéjének elkészítésére, Strohmayer Ádám ötvösművészt pedig a díszítésére.

Mint Rácz János rámutatott, ahhoz, hogy ez az aranyszablya elkészüljön, sok cég, intézmény és magánember támogatására volt szükség, akiknek köszönetet mondott a hozzájárulásukért.

Az eseményen bemutatták A Geszterédi Aranyszablya rekonstrukciója 2019-2023 című kötet is, amelyben Révész László és Németh Péter régész számol be a munkálatokról. A szablya rekonstrukciójának munkafolyamatait a kötetben Szabó István fegyverkovács és Strohmayer Ádám ötvös mutatják be.