Szimbolikus dátum: 1945-ben pont azon a napon, április 4-én utasították ki Magyarországról Angelo Rotta apostoli nunciust, amelyet később, évtizedeken keresztül hazánk felszabadulásának napjaként ünnepelt a magát „létező szocializmusként” éltető kommunista rendszer.
Mindszenty József bíboros-prímás, Magyarország utolsó hercegprímása (Forrás: Wikipédia)A Magyar Királyság területén Angelo Rotta a német megszállás alatt a Nemzetközi Vöröskereszttel karöltve végezte embermentő tevékenységét, amire amúgy XII. Piusz pápa fel is szólította. A nuncius 19 000 vatikáni menlevelet osztott ki a deportálandók között. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság a szovjet hatóságok nyomására mégis kiutasította Magyarországról. Ezzel hazánk és az Apostoli Szentszék között megszakadt a diplomáciai kapcsolat.
Angelo Rotta apostoli nunciust 1945. április 4-én utasították ki hazánkból (Forrás: Wikipédia)Mindszenty József hercegprímás eredménytelen tiltakozás után a Vatikánba utazott és tájékoztatta XII. Piusz pápát arról, hogy az egyház komoly támadásoknak van kitéve.
Igazat mondott: 1945-ben államosították az egyházi birtokokat, 1946-ban a később kivégzett Rajk László belügyminiszter betiltatta a katolikus világi szerzetesrendeket, és sor került az egyház megfélemlítésére kreált Pócspetri-perre. A Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályán létrejött az egyházpolitikai osztály, 1948. június 16-án pedig államosították az egyházi intézményeket, többek között az iskolákat is. A dátum nem volt véletlen, a tanév végén ugyanis nehezebben lehetett mozgósítani a tantestületet és a diákságot. Összesen 6505 iskola került állami tulajdonba, az ország iskoláinak a kétharmada, ahol 18 000 pedagógus tanított. Az államosított egyházi iskolák nagy része a katolikus felekezethez tartozott.
A hajlíthatatlan szilárdságú Mindszenty József vezetésével a katolikus egyház 1948-ban minderre mintegy válaszképpen megtartotta a Boldogasszony Évet, amely során a főpásztor körbejárta az országot, és mintegy egymillió hívővel találkozott. A világháború és az 1989-es rendszerváltás közti időszaknak ez volt a legnagyobb egyházi megmozdulása.
Ilyen előzmények után tartóztatták le Magyarország hercegprímását, az esztergomi bíboros-érseket 1948 karácsonyán, december 26-án. Az időpontot személyesen Rákosi Mátyás jelölte ki. A vád hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló cselekmény és valutaüzérkedés volt. Az ÁVH az Andrássy úti központjában még aznap este megkezdte a kihallgatásnak álcázott kínzását.
Kádár János belügyminiszterként másnap nyilatkozatot adott ki, mely szerint a „köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény” miatt vették őrizetbe a katolikus egyház magyarországi fejét, Mindszenty Józsefet. Amikor pedig Kádár a hercegprímás lefogatását követően találkozott a püspöki karral, a főpapoknak kijelentette, hogy mindegyikük dossziéjában gyűlnek a terhelő adatok. A korra jellemző, hogy a megfélemlítés és a nyílt zsarolás légkörében zajló tárgyalásról az MTI így számolt be: „a püspöki kar és a kormány képviselői megkezdték az Egyház és az Állam viszonyának rendezésére irányuló tárgyalást, amely a mindkét oldalról meglévő nehézségek ellenére a megértés szellemében folyt”.
Budapest, 1946. augusztus 20. Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek a Szent István-napi körmeneten (Fotó: MTI, Reprodukció)A Szentatyát, XII. Piusz pápát nem lehetett félrevezetni. 1949. január 2-án kelt Acerrimo Moerore kezdetű levelében, melyet a magyar püspöki karhoz írt, azt kérte a főpapoktól: imádkozzanak Szűz Máriához, hogy isteni segítséggel békésebb idők köszöntsenek Magyarországra.
A magyar katolikus egyház fejét az 1949. február 3. és 8. között megtartott koncepciós perben életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre ítélte a Budapesti Népbíróság. A Magyar Dolgozók Pártjának hivatalos napilapja, a Szabad Nép címoldalán mindezt igazságos ítéletként hozta, XII. Piusz pápa pedig kiközösítette és pápai átok alá vonta mindazokat, akik részt vettek a bíboros meghurcolásában. Február 12-én a pápa a kelet-európai katolikus egyházak megvédése érdekében a nyugati hatalmak segítségét kérte. Tegyük hozzá: eredménytelenül.
Budpaet, 1949. február 8. Mindszenty József hercegprímás (b1) tárgyalása. A római katolikus vezetőt egy koncepciós per során hazaárulás és valutaüzérkedés vádjában találta bűnösnek és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a kommunista népbíróság (Fotó: MTI, Reprodukció)Mindszenty József azonban legyőzetve is győzött, hiszen szilárdan kitartott hite, egyháza és magyar népe mellett. Nem törte meg a börtön. Életével bizonyította az ókori római költő, Juvenalis tanítását, mely szerint „Vitam impendere vero”, vagyis: az életet az igazságnak kell szentelni.