logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Egy magyar uralkodó, akitől még rettegett Iván cár is félt

| Szerző: Jezsó Ákos
Két nemzet is sajátjának érzi, a lengyelek ráadásul az egyik legnagyobb királyukként tisztelik Erdély nagyságos fejedelmét, aki a Hunyadi Mátyás utáni idők legsikeresebb magyar politikusa volt. Báthory István 489 évvel ezelőtt született.

 

Báthory István a család somlyai ágából származó főnemesként 1533. szeptember 27-én látta meg a napvilágot. Merthogy a családnak három ága is volt: az ecsedi, a szaniszlófi és az utóbbiból önálló ággá váló somlyai. Közös ősként azonban mindannyian a Gutkeled nemzetség majádi ágából származó Berecket tisztelik, aki a hű szolgálataiért egy évszám nélkül ránk maradt oklevél szerint IV. (Kun) László királytól (1262-1290) adományként kapta Bátur falut. Innen a család neve.

Báthory István erdélyi fejedelem, Lengyelország királya (Fotó: MTI)

Csupán csak néhány hónapos volt, amikor is az ugyancsak Báthory István nevet viselő apja elhunyt. Nevelését Várdai Pál esztergomi érsek vállalta magára. Ifjonti évei legjelesebb napja volt, midőn az utolsó nemzeti királyunk, Szapolyai János 1539-ben feleségül vette a lengyel király lányát, Jagelló Izabellát.

Bethlen Farkas így ír erről: „Pannónia előkelő tanácsurai sürgették, hogy adja föl nőtlenségét, s lépjen házasságra, hogy a nemes házasságból származó szeretetreméltó utóddal, a vér eme legértékesebb drágakövével Pannónia királyságát új ékességgel gyarapítva, és a gyermektelenség miatt már-már kihaló Szapolyai házat, mivel testvérbátyja is örökös nélkül halt meg a mohácsi vészben, annak ősi nevét felvirágoztassa.

Samuel Maciejowski lengyel királyi alkancellár pedig ezt írta: „szentséges királyi felsége meg van győződve arról, hogy ez a barátsághoz járuló új kapocs nemcsak mindkét királyi családot, hanem a szomszédos országokat, Magyarországot és Lengyelországot sokkal erősebb szálakkal és csaknem acélkemény kötelékkel fogja összekötni.”

Nem tartott sokáig a frigy: János király 1540-ben elhunyt. Halála után azonban egy kicsiny idővel megszületett a fia, Szapolyai János Zsigmond, s ez alaposan megkavarta az amúgy sem egyszerű politikai helyzetet, lévén, hogy a váradi püspök, Fráter György, megesküdött: királlyá teszi a gyermeket.

Szapolyai János, az utolsó magyar nemzeti király (forrás: Wikipédia)

Ez lépéskényszerbe hozta a törököt. A következő évben I. Szulejmán szultán elfoglalta Budát, a királynét és a csecsemőt Erdélybe küldte, az ország pedig három részre szakadt. A váradi püspök addigra már politikát váltott: 1549-ben szövetkezett a Habsburg-házi I. Ferdinánd királlyal és lemondatta Izabellát a trónról, a keleti Magyar Királyságot pedig szép lassan kezdte átjátszani Bécsnek.

Így került Erdély először Habsburg-uralom alá.

Amikor viszont a Habsburg-seregek megtörtek a török hadak csapásai alatt és szép lassan kiszorultak Erdélyből, újabb csavart vett a sors amúgy sem egyszerű fonala: Izabella királyné visszatért a gyulafehérvári fejedelmi palotájába. 1556-ot írt ekkor a kalendárium. Izabella királyné még három évet élt.

Báthory István ebben a meglehetősen zűrzavaros, háborús helyzetben érkezett Gyulafehérvárra, s mint Izabella királyné híve, megkapta Erdély legfontosabb katonai pozícióját, a váradi kapitányságot. Amikor pedig János Zsigmond is meghalt és a speyeri egyezmény értelmében Erdélynek Habsburg Miksa uralma alá kellett volna kerülnie, a rendek Gyulafehérvárra országgyűlést hívtak egybe és 1571. május 25-én fejedelemmé választották.

Ezt a török is és Habsburg Miksa is tudomásul vette.

Belpolitikájában Báthory István a fejedelmi hatalom megerősítésére törekedett: felülvizsgálta a korábbi birtokadományokat, számba vette az állami jövedelmeket, fejlesztette a kereskedelmet és a bányászatot. Az erdélyi vallási türelmet nem bolygatta, célja mégis a katolicizmus erősítése volt a többségében protestáns fejedelemségben. 1581-ben ezért alapított Kolozsvárott jezsuita kollégiumot, amely a mai Szegedi Tudományegyetem jogelődje.

Uralma idején volt az Erdélyi Fejedelemség első virágkora.

A Jagelló-ház férfiágának kihalása után a lengyel trónra hárman is aspiráltak: Habsburg Miksa császár és magyar király, Rettegett Iván, minden oroszok cárja és Báthory István, erdélyi fejedelem.

A krakkói Wawel-domb, bal oldalt a székesegyház, jobb oldalt a királyi palota (Fotó: Architextúra blog)

Az 1569-es lublini unióval közös hazába kapcsolódott lengyelek és litvánok egyaránt tartottak a német és orosz hegemóniától, így a köznemesség 1572. december 12-én Erdély fejedelme mellett döntött. Báthory azonnal mozdult: elfogadta a lengyel rendek feltételeit, és feleségül vette a nála tíz évvel idősebb Jagelló Annát, az utolsó Jagelló-házi lengyel király, II. Zsigmond Ágost húgát.

Báthoryt 1576. május 1-jén Krakkóban, a waweli székesegyházban koronázták királlyá.

Erdély trónjáról nem mondott le, a fontosabb ügyekben a Krakkóban székelő erdélyi kancellária útján maga intézkedett.

Lengyelországban is igyekezett erősíteni a központi hatalmat, rendbe tette a gazdaságot, a rendektől független zsoldoshadseregében pedig szívesen alkalmazott erdélyieket. Lovasságában harcolt például az Egert védő Bornemissza Gergelynek a János nevű fia, vagy Székely Mózes, aki később fejedelem is lett.

Báthory alapította 1579-ben a Vilniusi Egyetemet.

Rettegett Iván, minden oroszok cárja (Wikipédia)

A lengyel rendek azt kívánták tőle, hogy szerezze vissza azokat a területeket, amelyeket korábban, a Rettegett Iván cárral vívott vesztes háborúban elveszítettek. Mivel a vállalkozáshoz katonát sem a lengyel, sem a litván hűbéreseitől nem kapott, oda fordult, ahová tudott: Erdélyhez. Zsoldosserege javát magyar hajdúk és székely könnyűlovasok alkották.

1579 és 1581 között három hadjáratban legyőzte az oroszokat.

A siker jelentős volt, hiszen Lengyelország megszerezte az eredeti területéhez képest megnagyobbodott Livóniát és a Litvániához tartozó belorusz területeket. Báthory a cár 1584-es halála után foglalkozott Oroszország teljes meghódításának tervével is, de a lengyel rendek továbbra sem voltak hajlandóak vállalni egy ilyen nagyszabású vállalkozás terheit.

A másik nagy politikai tervét sem tudta megvalósítani, amely szerint Magyarországot Erdélyből kiindulva kell egyesíteni, mégpedig Lengyelország, Magyarország és Erdély államszövetségén keresztül.

A litvániai Grodnóban 1586. december 12-én váratlanul meghalt.

Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király szarkofágja a waweli székesegyház Báthory-kriptájában (Fotó: MTI/EPA/Jacek Bednarczyk)

A krakkói waweli székesegyház kriptájában temették el. A lengyelek egyik legnagyobb királyukat tisztelik benne, annak ellenére, hogy élete végéig megmaradt magyarnak, és velük csak latinul érintkezett.

Kiemelt kép: Báthory Pszkov előtt – Jan Matejko festménye (Forrás: wikipedia.org).

Ajánljuk még