logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Amikor elszabadult a pokol az olimpián: ötven éve palesztin terroristák megölték az izraeli sportolókat

| Szerző: Jezsó Ákos
Ötven éve elszabadult a pokol és golyók osztották a halált. Az 1972-es müncheni olimpián palesztin terroristák megcsúfolták a glóbusz legkülönb sportrendezvényét: túszul ejtették az izraeli sportküldöttség tagjait. A balul sikerült rendőrségi akció végén aztán az összes sportoló, valamint a terroristák többsége is az életét veszítette. A terror eszméje lábbal tiporta a béke jegyében megtartott játékok jelmondatát: Citius, altius, fortius!, azaz Gyorsabban, magasabbra, erősebben!

Nem más, mint maga Zeusz inspirálta egykoron a görögöket arra, hogy Olümpiában összegyűljenek és megemlékezzenek arról, hogy a főisten a mennyei trónért a város határában birkózott apjával, Kronosszal. Az akhájok persze ezt is másként mondták, de ezt tudjuk be Odüsszeusz utódai csavaros eszének, mert szerintük a Peloponnészoszi-félsziget névadó, mitikus királya, Pelopsz tartotta itt az első viadalt azzal, hogy kocsiversenyben legyőzte Oinomaoszt, Pisza királyát. Így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. Bármelyik történetnek is adunk hitelt, egy biztos: a játékokat Hellasz lakói isteni eredetűnek tartották. Nem véletlenül írta a görög–perzsa háborúk korában élt Pindarosz Olümpiai óda című versében: „Ünnepi játék sincs, ami méltóbb dalra”.

Volt egy nagyon fontos szabály, amit még a ravaszságáról híres Odüsszeusz utódai is betartottak: a versenyek idejére mindennemű háborúskodást és erőszakot fel kell függeszteni. A monda szerint az éliszi Iphitosz, a spártai Lükurgosz és a piszai Kleoszthenész kötötte meg az olimpiai békeszerződést, amely így szólt: „Olümpia szent hely. Istentagadó, aki arra vetemedik, hogy fegyveresen e szent helyre lép”. A háború istenét, Arészt kizárták a versenyekből, a győztes fejére pedig olajfaágból font koszorút tettek, hiszen az olajág szerte Hellaszban a remény és a béke jelképe volt.

Az ókori nemes eszméket a sportolók újkori követői is átvették, mégsem sikerült minden esetben a béke és a remény hírnökeivé válniuk.

Az izraeli áldozatok kétnyelvű emléktáblája a müncheni olimpiai faluban (Wikimedia)

Az 1972-es müncheni olimpiát például egy súlyos támadás árnyékolta be, amelyet palesztin terroristák követtek el az izraeli sportolók ellen.

A XX. nyári olimpiai játékokat 1972. augusztus 26-a és szeptember 11-e között tartották.

Két sportoló rögtön a túszejtés kezdetén halálosan megsebesült, de a német hatóságok kudarcba fulladt szabadító akciója során a többi túsz is életét vesztette. A tűzharcban meghalt öt terrorista, valamint egy német rendőr is életét vesztette. Az izraeli titkosszolgálat később hajtóvadászatot indított az életben maradt támadók felkutatására. Közülük kettőt megtalált és titkos akció keretében kivégzett, egyedül Jamal Al-Gashey maradt életben, aki azóta is bujkál.

A Fekete Szeptember elnevezésű palesztin terrorszervezet nyolc tagja a versenyek félidejében, szeptember 5-én, hajnali 4 óra 10 perckor a 25/A kapu közelében átmászott az olimpiai falu kerítésén. Behatoltak az izraeli csapat szállására. Könnyű dolguk volt a gépfegyveres túszejtőknek, hiszen a sportolók még az ajtót sem zárták be.

Amikor a támadók berontottak a szállásra, Moshe Weinberg birkózóedző és Yossef Romano súlyemelő ellenállt. Két terroristát megsebesítettek, de a támadók lelőtték őket, még a helyszínen meghaltak. A támadók velük együtt tizenegy túszt ejtettek.

A német biztonsági erők nem voltak felkészítve az ilyen helyzetre. Bruno Merk akkori bajor belügyminiszter utólag elismerte: ha a német politikusok engedélyezték volna, akkor a náluk sokkal jobban kiképzett izraeli terrorelhárítók még aznap akcióba lépnek.

A terroristák azt követően, hogy legyűrték a sportolók ellenállását, közölték a követelésüket: reggel 9 óráig 232 izraeli börtönben lévő palesztin foglyot, a japán Kozo Okamotot, valamint a német Andreas Baadert és Ulrike Meinhofot bocsássák szabadon.

E két utóbbi terrorista a hírhedt Vörös Hadsereg Frakció, vagy ahogyan gyakorta emlegették, a Baader–Meinhof-csoport vezetője volt, Ulrike Meinhofot egyenesen a szervezet ideológusaként emlegették. A ’68-as diáklázadás eszméjéből kinőtt, és a Német Demokratikus Köztársaság, azon keresztül pedig a Szovjetunió titkosszolgálatának támogatását élvező antikapitalista, marxista szervezet ideológiai harcot vívott a nyugati társdadalommal, különösen annak vezető hatalmával, az Amerikai Egyesült Államokkal, amely abban az időben javában vívta a vietnami háborút.

Tagjai abban bíztak, hogy az erőszakos akcióikra adott, szintén erőszakos rendőri fellépés majd Nyugat-Európában is kirobbantja a szocializmus győzelmét elhozó forradalmat. A Vörös Hadsereg Frakció működésének három évtizede alatt 32 embert gyilkolt meg.

Ulrike Meinhoff és Andreas Baader, a Vörös Hadsereg Frakció terrorista szervezet két vezetője, akiknek a szabadonbocsátása is szerepelt a palesztin terroristák követelései között (Fotó: MTI)

A palesztin terroristák jelezték: túszaikkal együtt Kairóba akarnak repülni. Két helikopter vitte ki őket és az izraeli sportolókat a közeli fürstenfeldbrucki katonai repülőtérre, ahol a Lufthansa egyik Boeing 727-ese várt rájuk.

A németek a repülőtéren kívántak lecsapni, csakhogy hiba csúszott az akcióba.

A helyszínen az érkezőket mindössze öt mesterlövész és néhány rendőr várta. A páncélozott járművek csak a lövöldözés végére érkeztek meg, mert elakadtak a müncheni dugóban.

A lövöldözés amúgy akkor kezdődött, amikor két terrorista, akik magukat Issának és Tonynak nevezték, már átvizsgálta a menekülésükhöz kapott repülőt és éppen a helikopterük felé tartottak. A rendőrség ekkor erős fényszórókkal világította be a kifutópályát. A terroristák erre kilőtték a reflektorokat. Az első sortűz ekkor terítette le Tonyt, a támadás irányítóját, de Issa be tudott menekülni a helikopterbe.

Ezt követően szabályos tűzharc bontakozott ki a terroristák és a rendőrség között. Amikor megérkeztek a Münchenből hívott páncélozott járművek, a terroristák kézigránátot dobtak az egyik helikopterben rekedt túszokra, a másikban pedig géppisztolysorozattal végezték ki az izraeli sportolókat.

Az összecsapásban a túszokon kívül öt terrorista és egy rendőr is életét vesztette.

Az olimpiai játékokat egy napra felfüggesztették, majd szeptember 6-án a magyar-német labdarúgó mérkőzés előtt emlékeztek meg a tragédiáról.

Ajánljuk még