logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Legyőzte az ismeretlent és felfedezett egy új világot: Kolumbusz Kristóf 530 éve indult el Amerikába

| Szerző: Jezsó Ákos
Több mint fél évezreddel ezelőtt, 1492. augusztus 3-án indult el Kolombusz Kristóf első útjára a nagy vízen, Heraklész oszlopain túlra, hogy megtalálja az Indiákba vezető tengeri utat. Haláláig nem tudta, hogy nem a mesés keletre vezető hajózható útvonalat fedezte fel, hanem egy új kontinenst talált. Ma az egyik legnagyobb dél-amerikai ország, Kolumbia viseli a nagy spanyol felfedező nevét.

Úgy tartották az ókori görögök, hogy az Atlanti-óceánra nyíló tengerszoros már a világ végének kapuja, azon túl a végtelen Ókeanosz található, ahova halandó ember nem juthat be. Heraklész, a mitikus hős tizedik feladataként azért állította a Gibraltári-szoros két szemközti pontjára az oszlopait, hogy ezzel egy csöppet összébb húzza a partokat, és Ókeanosz szörnyei többé már ne tudjanak felúszni a Földközi tengerbe. Ókeanosz pedig évezredekre megőrizte titkait, megmaradt a mérhetetlen messzeség és az elérhetetlenség szimbólumának.

Ennek ellenére a mesés kelet ugyancsak mérhetetlenül messzi tájairól évezreden keresztül zavartalanul áramlott Európába India és Kína ezernyi kincse, leginkább a selyem és a különböző fűszerek.

A kereskedelmet azonban az 1400-as évek vége felé megakasztotta a török. Kellett nekik a pénz, például arra, hogy legyőzzék Hunyadi Mátyást, a magyarok királyát.

A szultán emberei tovább engedték ugyan a karavánokat, de cserébe olyan magas adót szedtek be, hogy kelet mesés kincsei méregdrágák lettek. A kereskedők ugyanis a kirótt adót áthárították az európai vásárlókra. Ezért gondolta azt az ifjú Kolumbusz Kristóf, hogy keletre akár nyugati irányból is el lehet jutni, s akkor a töröknek nem kell kifizetni a baksist.

Nem kell mást tenni, csak neki kell vágni az ismeretlennek, és ki kell hajózni a Heraklész oszlopain túli vizekre. Miután II. János portugál királynál nem járt sikerrel, hosszas unszolás után a spanyol királyi párt, Kasztíliai Izabellát és Aragóniai Ferdinándot mégis sikerült erről meggyőznie: 1492. április 17-én kelt oklevelükben Kolumbuszt kinevezték admirálisnak és alkirálynak, s adtak még e mellé kétmillió aranyat is. Ebből a pénzből három hajót állított ki: a kora csúcstechnikájának is nevezhető zászlóshajót, a Santa Maríját, valamint két kisebb hajót, a Niñát és a Pintát.

A maréknyi flotta 1492. augusztus 3-án, vagyis éppen 530 évvel ezelőtt szedte fel az Odiel és a Tinto folyó összefolyásánál lévő Saltés-zátonynál leeresztett horgonyt, hogy nekivágjon a nagy útnak. Ezzel megkezdődött a spanyol conquistadorok (hódítók) kora.

Hat nap alatt érték el a Kanári szigeteket, ahol közel három hétig vesztegelni kényszerültek, mert a Pintának eltörött a kormánya, a hajótesten pedig rés keletkezett. Szeptember 9-én indultak tovább, 16-án pedig elérték a Sargasso-tengert. A hónap végére azonban a legénység már zúgolódni kezdett, hogy itt nincsen semmi, Ókeanosz legyőzhetetlen és a végtelen víz hátán a flotta egyenesen a semmibe hajózik. A matrózok mind erőteljesebben követelték, hogy forduljanak vissza.

A legénység már-már a zendülés határára jutott, amikor is október 12-én a Niñá egyik matróza megpillantotta a szárazföldet.

A Bahamákon kötöttek ki. Innen Kuba és Hispaniola szigetére hajóztak, ahonnan Kolumbusz visszaindult, hogy az uralkodóknak jelentést tegyen. Mivel csöppet sem volt meggyőződve arról, hogy haza is érnek, írt egy rövid beszámolót, amit egy lezárt palackba rejtett és Ókeanosz kegyére bízott.

Kolumbusz később még háromszor tért vissza az Antillákra. Haláláig azt hitte, hogy Kelet-Indiában jár.

Amerigo Vespucci jött rá arra, hogy Kolumbusz egy új kontinenst fedezett fel, ezért a földrészt az ő keresztnevéről nevezték el Amerikának. Kevesen tudják azonban, hogy ebben átvitt értelemben, de mi, magyarok is közreműködtünk. A középkorban ugyanis a szülők mindig egy szent nevét választották gyermeküknek. Azt tartották, hogy majd a kiválasztott szent égi segítséget nyújt gyermeküknek, annak földi léte során. Így tettek Vespucci szülei is akkor, amikor gyermeküknek a középkori Európa egyik legnépszerűbb szentjének, Árpádházi Szent Imrének, a mi államalapító Szent István királyunk fiának a nevét adták. Az Amerigo név ugyanis a magyar Imre név olasz megfelelője. Az Amerikának elkeresztelt új kontinens tehát Amerigo Vespuccin keresztül a mi Szent Imrénk nevét viseli.

Ajánljuk még