logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Egy óráig tartott az út Pestről Vácra: 176 éves a hazai vasúti közlekedés

| Szerző: hirado.hu
Ezen a napon 176 éve, 1846. július 15-én nyílt meg az első magyar vasútvonal Pest és Vác között. A Buda és Pest nevű mozdonyok nyolc kocsival szállították Vácra a meghívott 250 személyt, a valamivel több mint 33 kilométeres utat – egy Dunakeszin megtett 10 perces szünettel – 59 perc alatt tették meg.

A világ első kötött pályás személyszállító járata az 1803-ban Londonban indult lóvasút volt, majd 1825-ben ugyancsak Angliában megnyílt a világ első vasútvonala, amelyen a George Stephenson által tökéletesített gőzmozdony vontatta a kocsikat.

Magyarországon az elmaradott közlekedési viszonyok felszámolására az 1825–27 közötti reformországgyűlés különbizottság felállításáról határozott, amely 1831-re elkészült jelentésében a vasútról is említést tett. Ekkorra már az első magyarországi lóvasút is megépült, sőt meg is szűnt: 1827-ben nyitották meg a Pest és Kőbánya közti 7,6 kilométeres pályát, csakhogy a lóvontatású lebegővasút olcsó fából készült pályája nem bírta a terhelést. Emellett a forgalom sem volt nagy, ezért a vállalkozás csődbe ment.

Amikor 1830-ban a Liverpool–Manchester gőzüzemű vasútvonal gazdaságos üzemeltetéséről is befutottak a hírek, egyértelművé vált, hogy a gőzmozdony és a vaspálya együttes alkalmazásáé a jövő.

A magyar diéta 1836-ban törvényt hozott „az Ország köz-javát és kereskedését gyarapító magányos vállalatokról”, amely kedvezményeket biztosított a vasútépítő társaságok részére, és 12 plusz 1 fővonalat jelölt ki.

A Pest–Bécs vasút első, Vácig tartó szakaszán az első kapavágást 1844. augusztus 2-án tették meg Pest város plébánosának a munkára áldást kívánó fohászával. A terveket a német Karl Friedrich Zimpel készítette, a kivitelezést honfitársa, August Wilhelm Beyse hadmérnök irányította, a munkálatokat pedig Zichy Ferenc gróf felügyelte. Az építkezés nem volt mentes a visszaélésektől, ezért a szélmalomharcba belefáradt Beyse egy év múlva visszalépett, helyét Lacher Károly vette át.

Az első magyarországi vasútvonal ünnepélyes megnyitója (Fotó: Wikipedia.org)

A Pest–Rákospalota közötti szakasz próbamenetét 1845. november 10-én tartották, majd 1846. július 15-én József nádor és családja részvételével ünnepélyesen megnyitották a Pest és Vác közti teljes pályát.

A Buda és Pest nevű mozdonyok délután háromkor szállították Vácra a meghívott 250 személyt, a 33 és fél kilométeres utat – a Dunakeszin megejtett 10 perces várakozással együtt – 59 perc alatt tették meg.

A kor műszaki színvonalának megfelelő gőzmozdonyokat Belgiumból, a Cockerill cégtől szerezték be, azok szétszerelve, hajón érkeztek Pestre. Teljesítményük 50–60 lóerő, tömegük közel 11 tonna, átlagsebességük 42 kilométer/óra volt, és ezekhez még abban az évben német és osztrák mozdonyokat is vásároltak. A négytengelyű, forgóvázas kocsik befogadóképessége 30–60 fő, tömegük 10–12 tonna, hosszuk 10,4 méter volt. Az üveg nélküli ablakokat leereszthető bőrfüggönyökkel látták el, a világítást mécses és olajlámpa, a fűtést meleg vizes palackok szolgáltatták. Az 1435 milliméter nyomtávú pálya 5,5 méter hosszú kovácsoltvas sínjeit tölgyfa talpfákra fektették.

A közbenső településeken mindenütt nagy ovációval fogadták a szerelvényt, de Vácra hatalmas tűzvész látványára érkeztek: égett a város, és a nagy riadalom elrontotta az ünneplést.

A vonal felavatásával Magyarország Európában tizenegyedikként lépett be a gőzüzemű vasúttal rendelkező országok sorába.

Ajánljuk még