logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Olimpiát is álmodtak ide, de a sziget történetét nem kerülték el a különös bűncselekmények sem  

| Szerző: Lipták Sándor
A Népsziget elnevezéséről először a 17. század utolsó éveiből vannak adataink. Ekkoriban a helyrajzi dokumentumokba Saban-sziget néven jegyezték.

 

A népszigeti ötkarikás terv álom maradt 

A Népsziget elnevezéséről először a 17. század utolsó éveiből vannak adataink. Ekkoriban a helyrajzi dokumentumokba Saban-sziget néven jegyezték. A korabeli térképekből már több fennmaradt a szigetről: ezeken hol Pesti-sziget, hol Újpesti-sziget néven szerepelt, miközben a városi köznyelvben leginkább Szúnyog-szigetként hívják máig is, de említették Csigás-szigetként is. 1830-körül egy vékony földnyelvvel Újpesthez kapcsolták, így lett félsziget. A leválasztott Újpesti-öbölben létrehoztak egy téli kikötőt, és itt építették meg a Pesti és Fiumei Hajógyár telepét. A régi öregek  még tudták, milyen mozgalmas közösségi élet volt régen a Népszigeten, ahol a strand, az üdülők vonzották ide az embereket.

A szigetet egy 1929-es térképen említik először Népszigetként

A két világháború között a Római-parthoz hasonló sportélet és vízi világ jött létre itt is. A szigetet egy 1929-es térképen említik először Népszigetként. A „Duna-térképek” egy József nádornak ajándékozott kivonata 1832-ből megmaradt. Ezen Újpest település még nem létezik, de felépült a legelső ház a Károlyi-féle szőlőhegyen. 1861-ben a lassan körvonalazódó Újpest település mellett újból a Pesti-sziget elnevezés került a II. katonai felmérés szelvényére. A szigeten ekkor még egyetlen épület sem állt. A térkép déli része irányából Pest városa terjeszkedik rohamléptekben a Népsziget irányába, és látható az épülő Angyalföld neve németül.

A Népszigetre olimpiát is álmodtak

Kevesen tudják, de annak idején Magyarország nyerte el a 1920-as nyári olimpiai játékok rendezési jogát, amelyet az első világháború győztes hatalmai 1919-ben elvettek Magyarországtól. A hazai olimpia fő helyszíne a tervek szerint a Népsziget volt, amely teljesen megváltoztatta volna a terület arculatát.

Már 1896-ban, az első olimpia helyszíneként is szóba került Athén helyett Budapest, mert a katasztrofális görög pénzügyi helyzet miatt az athéni rendezés bizonytalan volt.

Pierre de Coubertin báró ekkor felajánlotta a rendezés lehetőségét Magyarországnak, de egy kereskedő, Georgesz Averoff adományából mégis megindulhattak Athénban az építkezések. Az 1928-as nyári olimpiai játékokra tervezett budapesti pályázat alapján a Népsziget fontos központi helye lehetett volna az olimpiának.

Több, akkor közismert sportoló is a Népszigetre álmodta meg az olimpiai helyszínt

Magyarország hét alkalommal pályázott a nyári olimpiai játékok megrendezésére. Egyszer meg is kapta a jogot, de elmaradtak a játékok 1916-ban a világháború miatt. Később aztán már kész tény volt, hogy az 1920-as olimpiát Budapest rendezi, de a világháború elsodorta a terveket, és a rendezést is elvette tőlünk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A vesztes hatalmak részt sem vehettek az antwerpeni olimpián.

Az újabb remények 1924-ben adódtak, elkészültek a tervek is. Az 1928-as olimpia rendezésére benyújtott pályázatban a Népsziget szerepelt fő helyszínként, ide épült volna meg az olimpiai stadion, a Duna pedig ideális környezetet biztosított volna a vízi versenyekhez. Végül az olimpia tervekből ismét nem lett semmi.

A Szózat című újság 1925. március 7-i számában olvashatjuk:

A Szúnyog-sziget szinte ideális. Villamoson, vasúton s főképpen hajón könnyen megközelíthető, népegészségügy szempontból pedig egyenesen szükséges, hogy az újpesti lakosságnak is legyen Margitszigete. A szigeten a versenyek könnyen lebonyolíthatók volnának.”

Kiemelt kép: Nemzeti Fotótár

A Sport-Világ, 1903. május 31-i számában találjuk:

„1903. május hó 24-én, az Újpesti Torna Egyesület ünnepiesen meg nyitotta új sporttelepét, mely az újpesti Népszigeten van, közel az újpesti villamos- és hajóállomáshoz. Az új sporttelep szabályszerű futball-, futó- és tenisz-pályákból áll.”

A Hivatalos Közlöny már 1914 júniusában arról írt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság „foglalkozik a Budapesten rendezendő olympiai játékok előkészítésével és a Magyar Nemzeti Stadion létesítésének ügyével”. A törvénycikk kiegészítő javaslatának parlamenti tárgyalása alatt ismét felvetődött a nemzeti stadion felépítésének kérdése. Helyszínnek felmerült a Vérmező, a régi Lóversenytér a Thököly út és Verseny utca között.

A Szózat 1925. március 7-én megjelent 54. száma azt írta:

„Mi már egy esztendővel ezelőtt megjelöltük azt a helyet, amely egyedül alkalmas Stadion céljaira, ez az újpesti Szúnyogszíget.” Az első világháború miatt az 1916-os Berlinnek ítélt olimpia elmaradt, az 1920-ast pedig Antwerpen rendezhette meg. Magyarország, Ausztria, Bulgária, Németország és Törökország sportolói háborús vesztesként nem is indulhattak a versenyeken.

A Népszigeten 1910 és 1938 között létezett egy a Dunából leválasztott uszoda

Hajós Alfréd egy cikkében merül fel először lehetséges helyszínként a Népsziget. A Népszigeten épült volna stadion futópályával, fedett csarnok tornászok, vívók, birkózók számára. De lett volna hokipálya, futóknak, focistáknak edzőpályák és motorversenypálya, krikett-, rögbi- és lóversenypálya. A tervek soha nem valósulhattak meg, pedig a Népsziget más arcát mutatná, mint napjainkban.

A Kossuth gőzhajó a Duna-korzó előtti kikötőben 1986-ban. Fotó: Nemzeti Fotótár

 

Az összes sportág számára terveztek volna egy hatalmas sportparkot a Népszigetre

A következő években és évtizedekben is voltak még különböző tervek a budapesti olimpiára, így rögtön egy évvel az 1920-as olimpia után, 1921-ben született egy grandiózus terv Langer Károly és Manno Leonidas elképzelései alapján, akik az összes sportág számára terveztek volna egy hatalmas sportparkot az újpesti Népszigetre. A tervek végül itt is meghiúsultak, de érdekességük, hogy az olimpiai csónakházak felépültek, így ezek az egyetlen ma is látható tanúi az 1920-as évek olimpiai lázának.

A sziget történetét nem kerülték el a különös bűncselekmények sem  

Az 1920-as években a rendőrség egy földbe ásott hamis pénzgyárra bukkant különböző, a hamisítványokhoz szükséges eszközökkel együtt. A 30-as években a Népsziget egy rejtélyes eseménye volt egy különös kettős öngyilkosság is. Az első világháborút követően a hazai közhangulatot a lehangoltság jellemezte. Az öngyilkosságok száma ebben az időszakban megemelkedett, amelyek helyszínei sok esetben hidak is voltak. Az 1930-as évek végén rövid időn belül négy fiatal nő holttestét találták meg a Duna-parton. Két lány véget vetett az életének, éppen a Népszigeten: egymáshoz kötötték magukat, majd így ugrottak a mélybe.

A 19. század közepén a Népszigeten épült meg a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár

Az egykori hajógyár alapító-tulajdonosa, Hartmann József 1863-ban a Lánchíd mellett alapított egy hajójavító üzemet, amelyet 1868-ban a Népszigetre telepített. Hartmann először az óbudai hajógyár gyakornoka volt, majd Bécsben, Zürichben és Amerikában tanult.

A téli kikötő, a 19. század közepén vált a magyar hajógyártás egyik legfontosabb központjává. 1878-ban, tíz év alatt 10 személyszállító gőzöst (ebből hatot Romániának), 250 vasuszályt és tengerjáró hajót épített. A 19. század közepén, a Népszigeten épült meg a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár, óriási csarnoképülete még ma is ott áll romosan a Népszigeten. 1913-ban itt épült a jelenleg már múzeumhajóként szolgáló, az eredetileg Ferenc Ferdinánd Főherceg névre keresztelt Kossuth gőzös. A hajógyárban 1994-ig készültek új hajók és úszódaruk. Európa legnagyobb úszódaruja, a 200 tonnás Clark Adam is itt épült 1964-ben. De itt létesült a Mahart hajójavító üzeme is, ami máig működik. Érdekesség, hogy az Újpesti vasúti hídon átsétálva a Népsziget olyan látványt nyújt, mintha egy tengerparti városka kikötőjében sétálnánk.

Az elhagyatott Népsziget lassanként vadregényességgé vált, és egyre többen fedezik fel kirándulóhelyként

A Népsziget történetének fontos állomása az 1960-70-es évek, amikor a vízi sportok művelői vették birtokukba a területet, kajak-kenu szakosztályok csónakházai épültek meg a parton, a hajózást elősegítendő pedig kőtornyokat emeltek a Duna szélén. A Népszigeten, a Szőrfy Sándor parancsnok vezette Mahart telelőparancsnokságon, hajósok (matrózok) kiképzése is folyt. Ők a vizsgák után választhattak, hogy vontatóhajón, uszályon vagy szárnyashajón akarnak-e szolgálni.

A Népszigeten az 1990-es évek után működő üzemek legtöbbje bezárt

Ezután a Népsziget egyre nagyobb területei váltak elhanyagolttá. Az utóbbi néhány évben ez az elhanyagoltság egyre inkább vadregényességgé vált, így egyre több kirándulni vágyó fővárosi fedezi fel. A Népsziget Budapest egyik bájosan elhanyagolt pihenőövezete. Régimódi csónakházak, vízi telepek, vállalati üdülők, gyerektáborok, huszadik századi hangulatot árasztó büfék sorakoznak a dús lombok alatt, de itt vannak az egykor virágzó Ganz-hajógyár romjai is.

 A Népsziget megmaradt annak, ami volt: Budapest egy különös hangulatú, zöld szigetének

Az egykor teljesen érintetlen, a Római-part konkurenciájának szánt szigeten csak a 2010-es évek végén kezdtek megépülni a vízparti, modern szórakozóhelyek, ezek közül is elsőként a Kabin. A lélegzetelállító kilátással rendelkező vendéglátóhely nagyon népszerű lett a nyugalomra, illetve a víz közelségére vágyó budapestiek körében.

 

 

Ajánljuk még