Film készült Szűcs Sándor és Kovács Erzsi szerelméről Vitézy László rendezésében, melyet péntek este, 20:45-től láthatnak a Dunán. Ennek apropóján elevenítjük fel a tragikus sorsú játékos történetét.
Az Újpest későbbi kiváló középhátvédje 1938-ban Szolnokon, a MÁV-ban kezdte pályafutását. Három évvel később már beválogatták a nemzeti csapatba. Akkortájt ritkaságszámba ment, hogy egy vidéki csapatból valaki a legjobbak közé kerüljön; 1944-ben leigazolta az Újpest FC, amely aztán Budapesti Dózsa néven 1950-től a Belügyminisztérium csapata lett. A lila-fehérek színeiben három bajnoki aranyat nyert rövid pályafutása során.
Kapcsolódó tartalom
Disszidálni akart, kivégezték a magyar futballistát – film készül a tragikus történetről
A magyar csatár, aki több gólt lőtt, mint Messi vagy Ronaldo – 100 éve született Deák „Bamba” Ferenc
Hévízen egy edzőtáborozás során ismerkedett meg 1948-ban Kovács Erzsi énekessel, akit férje, Boros László zongorista mutatott be neki.
A fiatalok azonnal szerelembe estek, de kapcsolatukat titkolniuk kellett, mivel mindketten házasok voltak, sőt Szűcsnek akkor már két gyermeke volt.
Kovács Erzsi abban az időben már külön élt a férjétől, de a két házas ember románca a kor erkölcseibe nemigen fért bele.
Miután kitudódott az ügy, a Belügyminisztérium alá tartozó Dózsa nagy hatalmú elnöke, Csáki Sándor azt követelte tőlük, hogy szakítsanak. A belügyesek más eszközöktől sem riadtak vissza: éjszakánként zaklatták, igazoltatták őket, és bebörtönzéssel, internálással fenyegették meg a fiatalokat. A népszerű táncdalénekes egy 1993-as interjúban így vallott a vészterhes időkről:
„Amikor tudomására jutott a kapcsolatunk, akkor Csáki Sándor követelte tőle, hogy szakítson velem. A tervezett szökés előtti napokban újra hívatta, és megfenyegette, ha továbbra is jár velem, engem internálnak, Szűcs pedig egy olyan táborba kerül, ahonnan soha többé nem teszi ki a lábát.”
Az ország elhagyása melletti érvként szolgálhatott, hogy a remek középhátvédnek tartott Szűcs iránt több olasz klub is érdeklődött, köztük az AC Milan. A kommunista diktatúra megszilárdulásának évében természetesen szóba sem jöhetett egy külföldi igazolás.
Katona Csaba történész a hirado.hu-nak elmondta: Szűcs az akkor Olaszországban élő Zsengellér Gyula kapcsolataira is számított. Az 1938-ban vb-ezüstérmet szerzett válogatott középcsatár még a kommunista hatalomátvétel előtt, 1947-ben igazolt az AS Romához.
A jóképű fiatal sportoló és három évvel idősebb párja ezután döntött a disszidálás mellett, ami nem volt veszélytelen vállalkozás, mivel az 1950-es években bűncselekménynek számított.
Korábban már többen is megpróbálkoztak illegális határátlépéssel. Lóránt Gyula, az Aranycsapat későbbi legendás középhátvédje 1949-ben több játékostársával – köztük Grosics Gyulával és Czibor Zoltánnal – bukott le a határon. Lórántot, mint főszervezőt letartóztatták, és néhány hónapra börtönbe zárták. Játékostársaira többéves eltiltás várt a válogatottban, de klubcsapataikban játszhattak.
Talán ezek a példák is ott lebegtek szemük előtt, amikor a végzetes döntést meghozták, arra gondolván, hogy nagyobb baj nem lehet, ha nem sikerül az akció.
Az embercsempész, akivel felvették a kapcsolatot, egy Kovács József nevű ÁVH-s ügynök volt, így az egész akció a hatóságok szeme előtt zajlott. Sorsuk ekkor már megpecsételődött, de tudtuk nélkül egy piszkos játék részévé váltak.
A hatóságok megtehették volna, hogy már ekkor lekapcsolják őket, de inkább kivártak.
Szűcs 1951. március 5-én elbúcsúzott csapattársaitól, és szavai már a másnapi állambiztonsági jelentésekben visszaköszöntek. Arra a kérdésre, hogy ki lehetett a csapaton belül a besúgó, Kovács Erzsi a Kurírnak adott 1993-as interjúban nem válaszolt.
Kovács Erzsi és Szűcs Sándor egy fiatal párral együtt indult útnak azon a balszerencsés márciusi napon az ÁVH ügynökével együtt. Egyes források – tévesen – az akkor már szintén újpesti, de korábban a Szentlőrincben és a Ferencvárosban játszó kiválóság, Deák Ferenc „Bamba” nevét is megemlítik a csoport tagjaként, de ő nem vett részt a szökési kísérletben.
A Vas megyei Nagytilajon fogták el őket, amiről azt hitették el velük, hogy Ausztriával határos zsákfalu, pedig valójában alig 20 kilométerre van Zalaegerszegtől.
A Dózsa labdarúgójaként rendőri állományban, főhadnagyi rangban szolgáló Szűcs Sándor végzetéhez hozzájárult, hogy saját szolgálati fegyverét is magával vitte.
Kovács József ügynök jelentésében az szerepel, hogy ezt azért vitte magával, hogy lebukás esetén használja. Kovács Erzsi visszaemlékezése szerint viszont az ÁVH-ügynök vette rá a sportolót erre.
Ez később súlyosbító körülménynek számított a per során, mégpedig egy szigorúan titkos minősítésű törvényerejű rendelet alapján. Az 1950. évi 26. sz. titkos törvényerejű rendeletet értelmében a fegyveres testületek tagjait a fegyveres disszidálásért életfogytiglani börtönnel, kiemelt esetben halálbüntetéssel sújthatók.
Ez ismét arra utal, hogy egy jól megtervezett forgatókönyv szerint zajlottak az események, és a hatalom már eleve halálbüntetésre készült.
A Katonai Főtörvényszék a három másik vádlottat tiltott határátlépés kíséretének bűntette miatt ítélte el 1951. május 19-én. A Szűcsékkel szőkő másik pár két év letöltendőt kapott, míg Kovács Erzsébetet négy évre ítélték, amiből hármat kellett letöltenie.
A labdarúgó nem hitte, hogy valóban kivégzik, a siralomházban döbbent rá sorsára. Labdarúgótársai megpróbálták bevetni kapcsolatukat a felső vezetésnél. Szusza Ferenc vagy a két honvédos, Puskás Ferenc és Bozsik József is igyekezett latba venni tekintélyüket Farkas Mihály honvédelmi miniszternél, hogy társukat megmentsék, de sikertelenül.
A halálbüntetést 1951. június 4-én hajtották végre.
Katona Csaba történész szerint bár nincsenek hivatalos dokumentumok erre vonatkozólag, nehezen elképzelhető, hogy a legfelsőbb vezetés tudta nélkül végrehajthatták volna a Szűcs Sándor elleni eljárást, amely pontosan és előre jól megtervezetten zajlott. Úgy véli, a kommunista rendszer így próbált példát statuálni a rendszer egyik kirakatcsapatában szereplő, népszerű válogatott játékos ellen.
Szűcs kivégzése elrettentő hatással volt a labdarúgó társadalmon belül. Az 1956-os forradalomig már nem is próbálkoztak illegális határátlépésekkel.
Szűcs Sándor futballista és Kovács Erzsi táncdalénekesnő tragikus történetének állít emléket Vitézy László új játékfilmje.
Az énekesnő – országos tévépremierben pénteken, 20:45-től a Dunán!