logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Óriási felfedezést tettek a régészek a fáraó halotti templomában

| Szerző: hirado.hu
Úgy alakítják a helyszínt, hogy a leleteket a lehető legjobban megőrizhessék az utókor számára.

Két óriási szfinxet találtak Egyiptomban, III. Amenhotep halotti templomában. A szobrok mellett domborműveket is feltártak, melyek a szed ünnepségeket ábrázolták – írta a Live Science.

Régészek fedezték fel III. Amenhotep fáraó két mészkőszobrát, melyeket szfinxként formáltak meg – közölte az egyiptomi régiségügyi minisztérium.

A szobrokat az ókori fővárosban, Thébában, III. Amenhotep király halotti templomában az egyiptomi–német régészeti csapat fedezte fel.

A szobrok eredetileg 8 méter hosszúak voltak és III. Amenhotep fáraó számára készültek, aki a 18. dinasztia idején uralkodott, unokája pedig a híres Tutanhamon király volt.

A szobrok egyikén a fáraó egy mongúz alakú fejdíszt, királyi szakállat és széles nyakláncot visel – mondta Mustafa Waziri, a régiségek legfelsőbb tanácsának főtitkára. A restaurálás során az egyik szobor mellkasán találtak egy szöveget, amely az „Amun-Re kedvese” feliratot tartalmazza, ami a fáraóra utal.

„Ez a templom számos szobornak és díszítésnek adott otthont, mielőtt időszámításunk előtt 1200-ban pusztító földrengés nem érte” – mondta Hourig Sourouzian, a régészeti kutatás vezetője.

A halotti templomban olyan oszlopok és falak romjait is felfedezték, amelyeket az ókori egyiptomiak szertartási és különböző rituális jelekkel díszítettek, továbbá feltártak három meglehetősen jó állapotban levő szobrot Sakhmet istennőről. Az alkotásokat egy nyitott belső udvar homlokzatán találták.

A szedünnepet vagy heb szedet általában a fáraó 30. uralkodási évében tartották meg először, utána pedig háromévente megismételték az eseményt, mellyel a fáraót szimbolikusan megfiatalították.

„Az ünnepi ábrázolásokon a király általában a trónon ül, körülötte pedig a boldog és izgatott tömeg várja a beszédét. Ebből az alkalomból a király áldozatokat is bemutatott az isteneknek” – mondta Rahim Rihan a Dél-Sínai-félsziget kutatási, régészeti tanulmányainak és tudományos publikációinak igazgatója.

A régészeti kutatás vezetője elmondta, hogy a konzerválási projekt általában négy részből áll. A helyszín felmérése után a csoport megvizsgálja a romokat, majd megtervezi, hogy az újonnan dokumentált leleteket pontosan hogyan helyezzék vissza eredeti helyükre. Végül úgy alakítják a helyszínt, hogy a leleteket a lehető legjobban megőrizhessék az utókor számára.

Ajánljuk még