logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Mátyás király tizennégy évesen lépett trónra, Európa egyik legnagyobb uralkodója lett

| Szerző: Jezsó Ákos
Ma 564 éve, 1458. január 24-én választották királlyá Hunyadi Mátyást, aki a legigazságosabb magyar uralkodóként, népmesei hősként vonult be a történelmükbe. Nemcsak a törökök ellen viselt sikeres háborúkat, de Bécset is elfoglalta. Uralkodása volt az utolsó időszak, amikor a középkori Magyar Királyság nagyhatalomként funkcionált. Ma a népmesék mellett főleg az ezer forintosról lehet ismerős.

 

A Hunyadi család felemelkedését és országos tekintélyét a törökverő hős, Hunyadi János alapozta meg. A világra szóló 1456-os nándorfehérvári diadalt követő pestisjárvány azonban elragadta a hős hadvezér életét.

A Hunyadi-ház új feje János vajda idősebbik fia, László lett, aki ifjonti hévtől vezérelve torolta meg azt a sértést, ami az ország másik vezető családjának fejétől, Cillei Ulriktól érte.

Hunyadi János, Magyarország kormányzója latin és német nyelven kommentált rézmetszetének másolata egy könyvben. (MTI Fotó: Reprodukció)

Amikor ugyanis a király és Cillei nem sokkal a győztes várvívás után, 1456. november 8-án Nándorfehérvárra érkezett, hogy birtokba vegyék az ország déli kapujaként is emlegetett erősséget, Hunyadi László csak a király és a nagyúr előtt nyittatta meg a kapukat, fegyveres kíséretüket már nem engedte be. Cillei másnap mindezt számon kérte Hunyadi Lászlón, s a köztük kirobbant szópárbalyból pillanatok alatt valódi, kardpárbaly lett.

Hunyadi győzött, leszúrta Cilleit, a királytól pedig saját maga számára kicsikarta az országos főkapitányi címet.

V. László megaláztatásai itt azonban még nem értek véget, mert a Buda felé vezető úton Temesvárt is érintette, ahol Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet választás elé kényszerítette: vagy adja az esküvel megerősített ígértét arra, hogy Cillei halálát nem torolja meg, a két Hunyadi fiút, Lászlót és Mátyást ráadásképpen pedig még testvérévé is fogadja – vagy nem megy tovább. Szilágyi Erzsébet nagyon meggyőző érvet tudott a szavai mögé állítani: az ország legerősebb hadseregét. Nem is gondolkozott sokat V. László, meggyőzték az érvek.

Hunyadi Lászlót ábrázoló festmény, ismeretlen festő alkotása. (MTI Fotó: Földi Imre)

A biztonságos Budára hazatérvén azonban bosszút fogadott és cselt vetett. Levélben magához szólította újdonsült testvéreit.

Hiába mondta még az életében Hunyadi János számtalanszor a két fiának, hogy egyszerre egy helyre sose menjenek együtt, mert baj esetén így nem tudnak egymásnak segítséget nyújtani, Hunyadi László és az akkor még csak 14 éves Hunyadi Mátyás 1457. március 14-én mégis együtt érkezett Budára.

A király rögvest le is fogatta őket, két nappal később pedig a család fejét, Lászlót, kivégeztette. A Hunyadi-család erre Kelet-Magyarországon felkelést robbantott ki, ami elől a király előbb Bécsbe, utóbb Prágába menekült. Óvatosságból azonban túszként magával hurcolta a Hunyadi-ház legújabb fejét, az ifjú Mátyást. Az év végére patthelyzet alakult ki: a Hunyadi-ház szilárdan uralta az ország déli és keleti részét, V. László azonban biztonságban volt birodalma nyugati felén. Már nem foglalkozott a magyarhoni polgárháborúval: nősülni készült. Követei útján ugyanis jegyességet kötött VII. Károly francia király Magdolna nevű leányával. A frigy mégsem jött létre, mert 1457. november 23-án váratlanul elhunyt. Halálának híre végig nyargalt Európában, még François Villont is költeményre sarkallta (Ballada a tűnt idők lovagjairól).

Hunyadi Mátyás uralkodói címei: Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, Ausztria uralkodó főhercege. A Mátyást követő magyar királyok, egészen IV Károlyig, a Csehország királya és az Ausztria főhercege címek kivételével az összes többi uralkodói címet megtartották, használták.

A király halálának hírére a hunyadiakkal addig szemeben álló Garai László Szegeden felkereste Szilágyi Mihályt. Alkut ajánlott a Hunyadi-ház új urának: ha elfelejti, hogy ki mit tett Hunyadi László kivégzése érdekében, akkor a főurak teljes mellszéleséggel Mátyást fogják támogatni a következő királyválasztás alkalmából.

A titkos alku pedig megköttetett. Azért a királyválasztó országgyűlésre Szilágyi Mihály magával vitte a teljes Hunyadi sereget.

Adjuk át innen a szót a kortársnak, Antonio Bonfininak, aki Mátyás király udvari életrajzírójaként így írta le a királyválasztó országgyűlésen történteket:

„Másnap azután titkos tanácsban egy értelemmel mindnyájan Mátyást kiáltották ki királynak. De a néptömeg és a pesti gyerekek már napokkal előbb kiáltozták ezt az utcán, tereken. Hallották ezt ellenségei is, és úgy döntöttek, nem szabad ellenszegülni Isten és a nép szavának. Elnémítani pedig nem tudták a gyermekeket és a népet. Nagy csoda számba ment az is, hogy gyűlésükön a főpapok, főurak, nemesek és követek még ki sem kiáltották Mátyást királlyá, a pesti főegyházban, bizonyára isteni intésre, a papi testület nagy örvendezéssel és buzgó énekléssel adott érte hálát a legjobb és legnagyobb Jézusnak, szentséges szülőanyjának és mind a hazai szenteknek. Midőn aztán nyilvánosan kihirdették, egész Magyarország örvendezésre, ünneplőre fordult. Falvakban és városokban, fiatalok és öregek nyíltan adták jelét örömüknek; királyaikat soha még így nem ünnepelték. Trombitával, dobbal, síppal, tánccal és énekszóval vigadoztak s napokon át kiáltozták örvendezve: Éljen Mátyás király! Éljen Corvinus János ivadéka! Ő szabadít meg minket az idegenek kegyetlen uralmától!”

Giovanni Christoforo Romano Mátyás királyt ábrázoló fehérmárvány domborműve. (MTI Fotó: Kozák Albert)

Mátyás – aki még ezidőtájt sem töltötte be tizenöt esztendőt – mindeközben továbbra is a távoli Prága városában raboskodott. V. László halála után Csehország addigi helytartója, Podjebrád György rögvest kikiáltotta magát az ország új uralkodójának, és jelezte,  hogy tetemes váltságdíj ellenében hajlandó kiadni a magyarok újdonsült királyát. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy Szilágyi Mihály a követén, Vitéz Jánoson keresztül megüzente Podjebrádnak: ha nem adja ki Mátyást, akkor az ország teljes katonai erejét a csehek ellen küldi. Podjebrád pedig nem szerette volna kipróbálni Szilágyi szavainak hitelét.

Ajánljuk még