Temetkezési sugárutakat fedeztek fel a régészek Szaúd-Arábia északnyugati részén. Az úthálózat körülbelül 4500 éves, a leghosszabb útvonal 170 kilométeres. A régészek az ösvények mentén több ezer függő alakú kősírt is felfedeztek – olvasható a Live Science oldalán.

Vast 4,500-year-old network of ‘funerary avenues’ discovered in Saudi Arabia https://t.co/UWJAbHMGoO

— Live Science (@LiveScience) January 17, 2022

A leleteket azért nevezik temetkezési sugárutaknak, mert az ösvények mentén végig sírok találhatók. Egyes feltételezések szerint az utakon temetési körmenetek tarthattak. A kutatók szerint az utak összekötötték az egyes oázisokat egymással, egyfajta úthálózatot alkotva.

Néhány sugárutat vörös sziklákkal jelöltek, a legtöbb azonban egyszerűen csak kialakult az akkori emberek és állatok léptei nyomán – magyarázta Mat Dalton, a Nyugat-ausztráliai Egyetem munkatársa.

Hozzátette, hogy az útvonalhálózat nagyban megkönnyítette a hosszú távú utazást. Az hálózat segítségével az emberek legalább 530 kilométer távolságot is megtehettek északról délre.

Arról nincs sok információ, hogy pontosan milyen rituálékat végeztek a temetkezési sugárutakon vagy a síroknál. A megtalált emberi maradványok rossz állapotban vannak, egyes sírokat kiraboltak. Feltehetően a sírok mellett gyakran megemlékeztek az emberek szeretteikről, hiszen valószínűleg gyakran sétáltak el a sírhelyek mellett mindennapi életük során – fogalmazott Mat Dalton.

A sírok körülbelül egyidősek az egyiptomi piramisokkal, például a gízai piramisokkal. Ebben az időszakban virágzott számos civilizáció Mezopotámiában, ahol az úgynevezett zikkuratokat építették.

Mat Dalton elmondta, hogy ezek ellenére szerinte nem ezek a fejlődések inspirálták a temetkezési sugárutak építését, hanem a jelenség valószínűleg őshonos fejlődés volt. A szaúd-arábiai emberek már évezredekkel az egyiptomi piramisok létrejötte előtt is nagy kőépületeket építettek. Ilyenek voltak például a mustatilnak nevezett kapu alakú építmények, melyeket 7000 évvel ezelőtt építettek Arábiában.