logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Szigorú biztosítás közepette tért haza a Szent Korona

| Szerző: Jezsó Ákos
Már besötétedett, amikor Ferihegyen 44 évvel ezelőtt landolt az Amerikai Egyesült Államok különgépe, fedélzetén a Szent Koronával. Szent István királyunk koronája 33 évnyi távollét után hazatért. 1978. január 6-án adta vissza „az amerikai nép képviseletében” Cyrus Vance külügyminiszter az Országházban a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a magyar népnek.

A Szent Korona legrégibb, hiteles ábrázolása. A kódex az 1570-es évek elején készült és a Fugger család könyvtárából került a müncheni bajor hercegi, majd később a Bajor Állami Könyvtárba:

 Fotó: Wikipedia

A Szent Korona évezredes történelme bővelkedik kalandos fordulatokban, de mind közül talán a legizgalmasabbat a második világháború végóráiban élte át. Nemzeti ereklyénket ugyanis a Koronaőrség az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől a nyilasok parancsára Budapestről előbb a veszprémi bombabiztos sziklabarlangba, majd az ország nyugati szegletében lévő Kőszegre vitte, hogy aztán az alakulat a határszéli Velem nevű falucskát érintve 1945. március 27-én elhagyja Magyarországot. Először az ausztriai Mariazellbe, majd mégtovább, a Salzburg melletti Mattseebe vitték a Szent Koronát, a palástot és a Szent Jobbot tartalmazó ládákat.

Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrök parancsnoka. 1945. 08. 03., Heidelberg (Fotó: Wikipédia)

Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrök parancsnoka, április 27-én felnyitotta a nemzeti kincseink őrzésére rendelt ládát. A Szent Koronát, a jogart és az országalmát egy félbevágott benzineshordóba rejtette, amit aztán a község melletti mocsaras területen egy kőszikla lábánál elásott. A palástot és a Szent Jobbot és a korona ládáját, melyben „csupán” a kard maradt, a falu plébánosának gondjaira bízta. Éppen az utolsó pillanatban tudta mindezt megtenni, mert a környékre nem sokkal később megérkeztek az amerikai katonák, akik előtt Pajtás ezredes a Koronaőrség megmaradt tagjaival együtt letette a fegyvert. A fogságba került alakulat küldetése felkeltette az amerikaiak érdeklődését. A plébánosnál hamar megtalálták a palástot, a Szent Jobbot, no meg a kardot és a korona amúgy üres ládáját, de Pajtás ezredes sokáig nem árulta el, hogy hová rejtette Szent István koronáját. Addig-addig őrizte titkát, hogy mire elárulta a rejtekhelyet, a nedves talaj miatt már teljesen elrothadt a korona belsejének bélése. A béléssel IV. Károly koronázása alkalmával tömték ki az abroncsot – az utolsó magyar király fején mégis megbillent Szent István király koronája.

Budapest, 1916. december 30.: IV. Károly, az utolsó magyar király, felesége: Zita királyné, valamint fiuk, Habsburg Ottó a koronázás után a királyi palotában. A reprodukció készítésének pontos dátuma ismeretlen (Fotó: MTI)

Az amerikaiak sokáig Európában hagyták a magyar nemzet kincseit. 1951-ben azonban úgy döntöttek, hogy titkos akció keretében, egy hadihajó rakterében átszállítják az óceán túlpartjára. Fort Knoxban, az amerikai aranytartalék társaságában őrizték, a hivatalos megfogalmazás szerint letétként. A Szent Jobbot azonban visszaadták, rögvest a háború után, s így Mindszenty bíboros 1945. augusztus 20-án megtarthatta a hagyományos körmenetet.

Budapest, 1945. augusztus 20.: Az első Szent István-napi körmenet az ostrom után. Az Ausztriából hazaérkezett Szent Jobbot papok viszik a vállukon a körmeneten a Ferenciek terén (1951 és 1991 között Felszabadulás tér), a lövedéknyomokkal teli romos templom előtt (Fotó/MAFIRT: Bojár Sándor)

Szent István koronájának hazatérését nem csak a hidegháborús szembenállás, hanem az amerikai magyar emigráció is nehezítette, hiszen azt szerették volna, hogy nemzeti kincsünk egy szabad Magyarországba érkezzen vissza. Noha az 1978-as esztendőben ez még nem következett be, az amerikaiak jóvoltából Szent István koronája mégis hazatért. Persze voltak feltételek: az egyik például az, hogy Kádár János nem vehetett részt az átadó ünnepségen.

A Ferihegyi repülőtéren átrakják a repülőgépből a koronát és a koronázási ékszereket tartalmazó ládát a szállító gépkocsiba (Fotó: MTI/Tóth István)

Biztonsági okok miatt titkosan kezelték a koronát hazahozó gép érkezésének pontos időpontját. Nem csak a hivatalból kivezényelt, gondosan kiválogatott kétszáz fős spontán ünneplő tömeg, de még a pártküldöttség sem tudta az időpontott. A gép csak késő este, néhány perccel tíz óra után landolt. Azonnal amerikai és magyar őrség vette körbe. Szinte észrevétlenül két egyforma Robur kisteherautó farolt a repülő rakodórészéhez. Egyik az egyik oldalt, a másik pedig túlnan. De csak az egyikbe tették be a korona és palást veretes ládáját. Mindezt az őrség teljes takarással védte. Államtitok volt, melyik teherautóban vannak a kincsek. Más útvonalon haladva, de másodpercnyi pontossággal egyszerre gurultak a Parlament előtti Kossuth térre. Természetesen mindkét autót fegyveres biztosítók kísérték. Útközben tízméterenként rendőrök álltak, akiket már kora reggel kiküldtek az út mellé, amelyen előzőleg még a csatornák fedelét is behegesztették. Az akcióhoz a fél ország rendőri állományát Budapestre vezényelték.

Az átvétel előtt magyar és amerikai szakértők is megvizsgálták a koronát (Fotó: MTI/Fényes Tamás)

Nemzeti kincseinket a Parlament folyosóin katonák kísérték az emeleti Vadászterembe, ahol magyar szakemberek megvizsgálták, hogy milyen állapotban vannak. Ezt követően Cyrus Vance amerikai külügyminiszter az Országház kupolatermében hivatalos formában is átadta Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének a Szent Koronát, a koronázási palástot, az országalmát és a jogart.

Éjfél is elmúlt, amikor aláírták az átadás-átvételi jegyzőkönyvet. A Parlamentben szovjet félszáraz pezsgővel koccintottak 1978. január 6-án a Szent Korona megérkezésére.

Ajánljuk még