logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A Szent Korona végleg hazatért – 1978. január 5-én

| Szerző: Lipták Sándor
1978. január 5-én éjszaka Budapesten leszállt az Amerikai Egyesült Államok elnöki repülőgépe. A több mint három évtized távollét után, a Szent Korona végleg hazatért. A Nemzeti Fotótár ritkán látható képei bepillantást engednek a Szent Korona történetébe.

Felségjelvényből a magyar államiság jelképe

A hatalmas politikai jelentősége miatt az évszázadok során hányatott sorsa volt a Szent Koronának. Tizenegyszer került külföldre, de mindannyiszor hazatért.

.A legenda szerint I. István király a halála előtti napon, 1038. augusztus 14-én a fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának a Szent Korona által. Itt kezdődött el az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből szakrális tárgy lett a magyar államiság jelképévé vált. A Szent Korona történetéről eddig nem jelent meg egyetlen olyan kiadvány sem, amelyben mind a tizenegy hazatérést megismerhettük volna.

Révay rajza a koronáról (felül) és az 1790-es hivatalos vizsgálat alapján készített ábrázolás (alul) (Fotó: Wikipedia)

Első alkalommal Konstancia királyné, Imre király özvegye vitte magával Ausztriába 1205. április (17 – 22) amikor a gyermek III. László királlyal menekült. Innen azonban egy hónapon belül hazatért András herceg királlyá koronázásához.

Második alkalommal IV Béla menekítette a tatárok elől Dalmáciába. Harmadszor 1304-1440 között számos helyen tartózkodott az ereklye Prága, Brünn, Ausztria. 1463 nyarán Hunyadi Mátyást az új magyar uralkodót bár 1458-ban királlyá koronázták, de uralkodása torvényesen csak a Szent Korona által történhetett. Vitéz János püspök vezetett, tárgyalások után nyolcvanezer arany váltságdíj megfizetése fejében a Szent Korona visszakerült Magyarországra. Mátyás ezután a korona őrzését is újra szabályoztatta, miután 1464 márciusában Fehérváron megkoronázták.

„A Szent Korona szinte berobbant a magyar rendek politikai gondolkodásába”

A pozsonyi országgyűlés törvényt hozott 1608 végén a Szent Korona külföldre vitelének tilalmáról.  Szabályozták, hogy a koronát őrző ládát mindig az uralkodó és képviselői, valamint a magyar rendek vezetőinek pecsétjeivel kell ellátni és azt is, hogy a felségjelvényeket hogyan kell őrizni a pozsonyi vár Koronatornyában, amely mind a mai napig megmaradt. 1613-ban első önálló nyomtatott ábrázolása is megjelent. Koronánk 1608. és 1790. évi hazatérése az újkori magyar történelem két mérföldköve. A kalapos király II. József halálának másnapján (1790.február 21.) érkezett meg a Szent Korona Budára, melyet szinte mindenütt az „Éljen a magyar szabadság!”felkiáltással fogadtak”.

Ez a hazahozatal a korona tudományos kutatásában is új korszakot nyitott: ismét sokan vizsgálták meg, majd ismerték fel végleg, hogy zománclemezei görög és latin részekre oszthatók. Az 1664. decemberi, Bécsből való visszatérése szinte teljesen kimaradt a koronakutatásból, és még a 2018 tavaszán megjelent új koronatörténet sem említi. Koronánk 1608. és 1790. évi hazatérése viszont joggal tartható a kora újkori magyar történelem két mérföldkövének.

Máig nem tudni, hogy a Szálasi kormánynak hogyan jutott tudomására Szent Korona rejtekhelye

1944. március 19-i német megszállást követően, Perényi Zsigmond és Radvánszky  Albert bárók, koronaőrök, a vár páncéltermében őrzött koronázási ékszereket biztonságos helyre vitték. Szálasi Ferenc november 4-én, a Parlament épületében a Szent Korona előtt tette le a „nemzetvezetői” esküt. A Vörös Hadsereg csapatai ekkor már Budapest határában voltak, Szálasi 1944. november 6-án Veszprémbe, a Nemzeti Bank ottani trezorjába szállíttatta a koronát.

Kőszegtől a  Kentucky állambeli Fort Knoxig

1945 elején, Veszprém sem bizonyult a Szent Korona számára biztonságos helyszínnek. Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek és Mindszenty József veszprémi püspök azt kérte a kormánytól, hogy a koronázási ékszereket a pannonhalmi bencés apátságban helyezzék el. Az apátság a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alatt állt. Szálasi elutasította a főpapok kérelmét, és a Szent Koronát Kőszegre, a nyilas kormány utolsó magyarországi székhelyére vitette.

“1945. március 27-én a nyilasok elhagyták Kőszeget, és a koronázási jelvényeket: a Szent Korona, a koronázási palást, a királyi jogar, az országalma, és a koronázási kard először Mariazellbe, majd onnan Mattsee-be vitték. Végül itt esett az amerikaiak fogságába Szálasi és kormányának néhány tagja.

A koronaőrség parancsnoka még arra is ügyelt, hogy az ásási nyomokat gondosan eltüntessék

Ezt megelőzően, április 27-re virradó éjjel Pajtás Ernő ezredes titokban kiemelte a Szent Koronát, és az ékszerekkel együtt becsomagolva, egy félbevágott benzineshordóban elásták egy sziklafal előtt. Az eredeti ládában csak a koronázási kard maradt. Amikor Pajtás Ernő ezredes, a Koronaőrség utolsó parancsnoka amerikai fogságba esett, nyomra vezette az amerikaiakat és átadta nekik a Szent Koronát. Július 25-én az amerikai hadsereg katonái Ausztriából Augsburg, Heidelberg, Wiesbaden, Frankfurt, München, Bonn és Bremerhaven érintésével, hajón az Egyesült Államokba szállították, ahol 1953-tól a Kentucky állambeli Fort Knox-i katonai támaszponton tárolták, ahol az Egyesült Államok aranytartalékait is őrizték.


A Szent Koronáról az amerikai katonai hatóságok által készített felvétel, közvetlenül azt követően, hogy 1945. április végén megtalálták (Fotó: Wikipedia)

A koronát a magyar népnek, és nem az államhatalom képviselőinek szolgáltatták vissza

Az 1978. évi visszaszolgáltatás egyszerre jelezte a hidegháború enyhülését. Az eseményre Jimmy Carter elnöksége alatt került sor, és az amerikai fél csak igen komoly feltételek árán volt hajlandó átadni a koronázási jelvényeket.

A koronát a magyar népnek és nem a hatalom képviselőinek szolgáltatták vissza. Kádár János nem is lehetett jelen az átadási ünnepségen.

Cyrus Vance, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere beszédet mond a magyar korona és koronázási ékszerek átadási ünnepségén az Országház kupolacsarnokában (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A Parlamentben Cyrus Vance, az USA külügyminisztere adta át a koronát az Országgyűlés elnökének. Az amerikai lépés így is tiltakozást váltott ki a külföldre menekült magyarokban, mert ők is tudták: „ahol a Korona, ott az ország” és a kommunista diktatúra törvényesítését vélték látni benne. Az 1978-as ceremóniát kétórás késleltetéssel sugározta az akkori Magyar Televízió, mert a kommunista pártvezetők nem merték az amerikai külügyminiszter beszédét egyenes adásban leadatni.

Ajánljuk még