A Hawaii szigeteken lévő Pearl Harbor támaszponton akkor a Csendes-óceáni amerikai hadiflotta jelentős része: 8 sorhajó, 28 torpedóromboló, 5 tengeralattjáró és 20 egyéb kisebb haditengerészeti egység horgonyzott.

A hadikikötő környékén dolgozó japán halászok jelentéseiből a japán vezérkar a kikötő és az öböl minden négyzetméterét ismerte. A japán tengerészeti repülők a támadást megelőző hónapokban speciális stabilizátorokkal ellátott légitorpedókkal gyakorolták a torpedóvetést sekély vizeken.

A támadó japán légiegységek első hulláma Fushida korvettkapitány vezetésével 100 db Mitsubishi 93-as bombázóból és Nakajima 99-es zuhanóbombázóból, 40 db Nakajima 97-es torpedóvetőgépből és 43 db Mitsubishi Zero vadászgépből állt. Egy órával később jött a második hullám Shimazaki korvettkapitány parancsnoksága alatt, 54 kétmotoros bombázó és 81 db zuhanóbombázó, 36 vadász kísérete mellett.

A két légitámadás során elsüllyedt 5 amerikai csatahajó, súlyosan megrongálódott 3 további, ezen kívül 14 kisebb osztályú hadihajót vesztett még az amerikai haditengerészet, megsemmisült több mint 350 repülőgép, nem számítva a földön elpusztított 74 db harci gépet. Az amerikai halottak száma 2403 fő, a sebesülteké 1178 fő volt. Az amerikaiak a zűrzavarban öt saját repülőgépüket is lelőtték. A japánok 29 harcigépet, 5 zsebtengeralattjárót, egy tengeralattjárót és 64 embert vesztettek.

Lángokban egy amerikai csatahajó – fotó: Flickr

Az amerikai Csendes-óceáni Flotta Enterprise és a Lexington nevű repülőgép-hordozója nem tartózkodott a kikötőben, és ez a japán hadisiker fényét erősen csorbította, sőt a későbbi háború kimenetelét is nagymértékben befolyásolta.

„Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy területeink és érdekeink komoly veszélyben vannak. Katonáinkba vetett bizalmunkkal – és népünk határtalan akaratával – elkerülhetetlenül győzelmet aratunk majd, amihez Isten segítségét kérjük. Kérem a kongresszust, hogy nyilvánítsa ki a hadiállapotot a Japán Birodalom és az Egyesült Államok között a december 7-i, vasárnapi, ki nem provokált és gyáva japán támadás miatt” – mondta az akkori amerikai elnök, Franklin Delano Roosevelt.

Az Egyesült Államok 1941. december 8-án hadüzenetet küldött Japánnak, ezután Japán szövetségesei, a tengely-hatalmak, Németország és Olaszország bejelentették a háborút az Egyesült Államok ellen. Így az Európában folyó katonai összecsapások világháborúvá váltak.

Újabban előkerült iratok szerint Hirohito japán császár tudott a támadásról és jóvá is hagyta azt Todzso Hideki miniszterelnökkel órákkal a légicsapás előtt tartott találkozóján. A császárt így akár háborús bűnösnek is minősíthették volna a háború után, de mivel a japán nép élő istennek tekintette, a megszálló amerikai hatóságoktól mentességet kapott és az új, demokratikus Japán jelképének tették meg. Todzsót viszont háborús bűnösként halálra ítélték és kivégezték.

Egyesek szerint az 1945 augusztusában ledobott két atombomba Hiroshima és Nagasaki felett, akár az USA bosszújának is tekinthető Pearl Harbor-i támadás miatt.

Japán gépek támadják Pearl Harbor-t – fotó: Wikipedia