logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Magyar vízilabdázó festette vörösre az uszoda vizét: 65 éve történt a „melbourne-i vérfürdő”

| Szerző: hirado.hu
A vízilabda történetének egyik leghírhedtebb összecsapása a magyar és a szovjet válogatott között történt 1956. december 6-án, a melbourne-i olimpián.

 

A melbourne-i olimpia egyik legeredményesebb versenyzője is a magyar tornász, Keleti Ágnes volt, majd Papp László ökölvívásban harmadik olimpiai bajnokságát nyerte meg itt, de a Fábián László-Urányi János kajakkettős mellett Gerevich Aladár vívó, a magyar olimpiák legeredményesebb bajnoka is csapatával itt is aranyérmet nyert.

A magyaroknak azonban, ami elsőre az eszébe jut erről az ötkarikás játékokról, az a vízilabda elődöntője, amely „melbourne-i vérfürdő” néven vált híressé.

Gyarmati Dezső csapatkapitány az egyik tévéműsorban emlékezett az eseményekre. Elmondta: a forradalom miatt még az is bizonytalan volt, hogy kiutazhatnak-e az olimpiára. Végül mégis utazhattak Csehszlovákián keresztül, mert a francia gépek nem szálltak le Budapesten. – A repülőn értesültünk arról, hogy a szovjet csapatok megindultak Magyarország felé. Világos volt, hogy ha nem kapunk segítséget, az ország elbukik – mondta Gyarmati Dezső.

A szabadságharc vérbefojtásának hírére a magyar csapat leeresztett zászlókkal tiltakozott, miközben több ország azt követelte, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság törölje a játékokat. A szervezet akkori amerikai elnöke, Avery Brundage a játékok folytatása mellett döntött, a szovjet elnyomás elleni tiltakozásul Spanyolország, Svájc és Hollandia pedig bojkottálta a világjátékokat.

Egy hónappal az 1956-os forradalom leverése után, a melbourne-i olimpia hatos döntőjében csapott össze Magyarország és a Szovjetunió vízilabda-válogatottja.

A magyar szabadságharc drasztikus leverése után a medencében immáron egyenlő feltételek mellett küzdhettek egymással a játékosok. A meccs a politikai események miatt egyáltalán nem volt barátságosnak mondható.

A hatezres nézőtérre nyolcezren zsúfolódtak be. A tömeg tüntetően a magyar csapatot biztatta, és a szovjetek minden labdaérintését hatalmas füttyszó kísérte. A közhangulattól is támogatott magyar játékosokkal szemben a szovjetek tehetetlenek voltak. Néhány perccel a mérkőzés vége előtt a magyarok 4–0-ra vezettek. Ekkor történt az az emlékezetes esemény, amelyről az elődöntő a „vérfürdő” nevet kapta. Valentyin Prokopov, a szovjetek centere elvesztette a fejét, és könyökkel teljes erővel arcon ütötte Zádor Ervint, akinek a bőre felrepedt a szeme alatt. Vére nemsokára vörösre festette a medence vizét.

A 21 éves Zádor Ervin a magyar forradalom hősévé vált, ahogy vértől vöröslő felsőtesttel a tribün előtt végigvonult. Százak vetették át magukat az uszoda korlátain, mások a szovjet játékosoknak akartak nekitámadni.

A találkozót nem lehetett befejezni, ezért a mérkőzést magyar győzelemmel lefújta a bíró. A szovjet játékosokat a rendőrök kimenekítették az uszodából, a tömeg pedig a magyarokat ünnepelte. Az esemény híre a véres testű Zádor fényképével bejárta a világsajtót.

Az elsőség kérdése nem itt, hanem a következő napon dőlt el. A magyar csapat a jugoszlávokat 2-1-re verte meg. Az aranyérem átvétele után Zádor, Gyarmati, Jeney és Kárpáti úgy döntött, hogy nem tér haza Magyarországra.

A melbourne-i magyar olimpiai vízilabda-válogatott összeállítása: Bolvári Antal, Boros Ottó, Gyarmati Dezső, Hevesi István, Jeney László, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Markovits Kálmán, Mayer Mihály, Szívós István és Zádor Ervin.

Goda Krisztina Szabadság, Szerelem című játékfilmjében a magyar nemzeti vizipóló-válogatottnak a szovjet csapat elleni, melbourne-i olimpiai mérkőzésével teszi érzékletessé a forradalom napjainak feszültségét.

Címlapfotón:

Ajánljuk még