– Miért hoztad létre az oldalt, és mik a céljaid vele?
– Kezdetben az oldal vicces, guggolós fotókkal indult, de fokozatosan, a rajongók kérésére elkezdtem a szláv kultúra más aspektusait is felölelni. Egy helyre akartam gyűjteni a szláv embereket és azokat, akik értékelik a szláv kultúrát, amely mindig is vonzott. 2015-ben még nem igazán volt ilyen típusú oldal, pedig minden nap, amikor kimegy az ember az utcára, lát valami szórakoztatót. Elsőként a Squatting Slavs in Tracksuits oldalt indítottam el, ezt követően létrehoztam több hasonló jellegű oldalt, a Scenic Depictions of Slavic Life-ot, majd a Babushkát és a Lada Life-ot, amelyek mind nagy sikert arattak. Később pedig ezeknek Instagram-oldalakat is készítettem.
– Te magad is szláv országból származol?
– Igen,
egy szláv országból származom, de nem akarom elárulni, hogy honnan, nehogy az amerikai kémek lehallgassanak és elvágják az internetkábelemet.
(Fordítás: Eközben Lengyelországban.)
– Jó okod is van a félelemre, ugyanis a Squatting Slavs in Tracksuitsnak jelenleg 1,3 millió követője van, számítottál ekkora sikerre?
– Az első naptól kezdve, hogy megalapítottam az oldalt, a célom az egymillió követő elérése volt, amelyet 2017 szeptemberében el is értünk.
– Azóta lelassult az új követők szerzése?
– Sajnos a Facebook folyamatosan korlátoz minket, mivel az emberek nem igazán értették meg, hogy ez a közösség kizárólag a humorért alakult.
Bárkin és bármikor nevetünk, de vannak, akik komolyan veszik a mémeket.
Az év elején 1,440 millió követőnk volt, és a másfél millió felé tartottunk, azonban kaptunk egy újabb korlátozást egy kép miatt. Feltöltöttünk egy autóról készült fotót, sajnos nem vettük észre, hogy egy náci jelképet ábrázoló matrica volt rajta, ezért korlátozták az elérésünket.
– Mely szláv országokban jártál?
– Sok szláv országban jártam, mert nagyon vonz engem a világnak ezen része. Jártam Bulgáriában, Szerbiában, Horvátországban és egyszer még Budapesten is.
– Szerinted Magyarország szláv ország?
– Magyarország nem szláv ország, de úgy gondolom, hogy úgymond örökölt szláv jellegzetességeket és szokásokat.
– Sok tartalom kerül ki az oldaladra Magyarországról. Van valamilyen kötődésed hazánkhoz?
– Az elmúlt három évben elképesztő mennyiségű magyar rajongója lett az oldalnak, főként Budapestről. Nem tudom, hogy találtak rá az oldalra, de naponta kapok képeket, ezzel is magyarázható, hogy megnőtt a magyar vonatkozású tartalom száma. De egyáltalán nincs semmiféle kötelékem Magyarországhoz.
– Gyakran látni politikai tartalmakat az oldalon. Vannak politikai céljai az oldaladnak, vagy inkább csak a politikából való kiábrándultság ihleti az ilyen típusú mémeket?
– Sajnos ez egy általános probléma az oldalaimon, annak ellenére, hogy számtalanszor kijelentettem, politikailag semleges vagyok, nem áll szándékomban senkit sem befolyásolni semmilyen módon. Egyesek úgy vélik, hogy bizonyos posztjaim mögött politikai szándék rejlik. De ahogy említettem, ez a közösség azért jött létre, hogy bármikor, bármin nevethessünk.
Ha az anyukám valami vicceset csinál, azt is lefotózom és mémet csinálok belőle. Senkinek nem kellene kiakadnia ezeken a bejegyzéseken, mert célunk kizárólag a szórakoztatás.
Ezenfelül tény, hogy a politikai viták a mindennapi életünk részét képezik, ez azt jelenti, hogy humoros módon bemutatom őket, anélkül, hogy állást foglalnék. Ha valaki felháborodik, az azt jelenti, nem értette meg ezeknek a mémeknek a lényegét.
– Sokszor kifigurázod a sajátos kelet-európai rongyrázást. Értek támadások a „big biznis here” képek miatt?
– Nem, a „big biznis here” sorozat az első naptól kezdve egy igazi siker volt. Kaptam egy képet egy Lamborghiniről, aminek a hátulján kenyér, szalámi és sajt volt, leírtam az első gondolatomat feliratként, „big biznis here.” A következő nap berobbant teljesen a mém, rengeteg hasonló képet küldtek a rajongók, és még három évvel később is nagyon szeretik ezeket a posztokat.
– Squatting Slavs In Tracksuits az oldal neve, a mémeket viszont a posztkommunista országok jellegzetességei kötik össze.
– Mi, mint szláv nép karöltve azokkal az országokkal, mint például Magyarország és Románia stb., amelyek a kommunizmus hatásának kitettek voltak, más nemzetekhez képest rendkívül fejlett humorérzékkel bírunk. Ez a tulajdonság generációkon keresztül öröklődött.
Közös sorsunk, történelmünk a rossz dolgokon is megtanított minket nevetni.
Talán ez is lehet az oka annak, hogy olyan gyorsan nőtt az oldal követőbázisa.
– Közelebb kerültek egymáshoz a szláv népek a posztjaidnak köszönhetően?
– Néhány évvel ezelőtt szerveztem egy rendezvényt, a nemzetközi szláv napot, amelynek a célja az volt, hogy összegyűjtsem a szlávokat a kelet-európai fővárosokba. Néhány barátommal személyesen is részt vettünk az eseményen, Szófiában, ezeken körülbelül százötven ember vett részt. A legnagyobb összejövetel Prágában volt, több mint háromszáz emberrel. Minden szláv fővárosban összejöttek az emberek, ez egy gyönyörű élmény volt. Sajnos jött a koronavírus-járvány, így nem tudtam többet szervezni, de szeretném, ha ez a találkozó évente megrendezésre kerülne.
– Mik a terveid a jövőre nézve?
– Nagyon nagy terveim vannak. Szeretnék videós tartalmakat gyártani, egyben ezért is nyitottam meg az új online boltomat, ahol szláv témájú termékeket lehet vásárolni. A befolyó pénzből szeretném finanszírozni a videós tartalmak gyártását.
Szeretném elérni, hogy az International Squat Dayt (nemzetközi tréningruhás nap) világszerte elismerjék,
valamint szerveznék szláv témájú bulikat az összes kelet-európai ország fővárosában, és azon túl.
– Üzennél esetleg valamit a magyar olvasóknak?
– Szeretnék köszönetet mondani minden magyarnak, aki követ és naponta küld nekem tartalmat, valamint szeretném megköszönni nekik az összes eddigi vásárlást az online webáruházamban, ugyanis Magyarország második helyen áll nemzetközileg a vásárlások terén. Üdvözlöm őket, és köszönöm szépen!
Kiemelt kép: Matei Tabacu, a Squatting Slavs In Tracksuits mémoldal alapítója