A túra számára az igazi népszerűséget 1979-ben a magyar ismeretterjesztőfilm történetének legismertebb és egyik legnépszerűbb sorozata, a Másfélmillió lépés Magyarországon jelentette. A sorozat végigkalauzolta a nézőket a festői útvonalon, kedvet csinálva ezáltal évente több száz embernek a kéktúrázáshoz. A lelkesedés azóta sem hagyott alább, sőt! A National Geographic 2020-ban a világ 25 leginkább ajánlott utazási célpontja közé sorolta az Országos Kéktúrát.

Az Országos Kéktúra 70. évfordulója alkalmából az egyesület meghirdette a 70 kilométer 70 óra alatt az Országos Kéktúra mentén elnevezésű kihívását. A túramozgalom célja, hogy az érdeklődő turisták, természetjárók az Országos Kéktúra 70 kilométeres szakaszának 70 óra alatt történő bejárásával emlékezzenek meg a Lokomotív TE által 1952-ben meghirdetett kéktúrára.

Az Országos Kéktúra – egyénileg kiválasztott – 70 kilométeres szakaszának egyirányú, folyamatos bejárásával

a túramozgalomban résztvevők megismerhetik hazánk legszebb tájait, természeti értékeit, történelmi és kulturális emlékeit.

A kihívás résztvevőinek a Vas megyei Írott-kőtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza között 1170 kilométer hosszúságban vezetett országos kék jelzés teljes útvonalának tetszőleges, szabadon kiválasztott 70 kilométeres szakaszát kell bejárniuk 70 órát nem meghaladó idő alatt. A 70 kilométer teljesítését és a 70 órás időtartam betartását egyaránt igazolni kell – olvasható a Lokomotív TE honlapján.

A túra igazolófüzete a Lokomotív Turista Egyesület honlapjáról letölthető vagy személyesen igényelhető. Nevezési díj nincs, csak a teljesítés után járó egyedileg készített jelvény árát (2000 Ft/jelvény) és a felmerülő postaköltséget kell kiegyenlíteni.

A résztvevők az útvonal végigjárását a túramozgalom igazolófüzetében az érintett Országos Kéktúra bélyegzési pontokon bélyegzéssel igazolhatják. A túra megkezdési és befejezési időpontjait – napi keltezést és időpontot tartalmazó – digitális fényképpel, postai vagy vasúti bélyegzővel, esetleg más egyéb azonosítható módon egyaránt igazolhatják. Az igazolófüzetben minden esetben be kell írni a teljesítés megkezdésének és befejezésének időpontját.

A túra befejezése után az igazolófüzetet postán, ajánlott levélben kell a Lokomotív Turista Egyesület címére elküldeni. Az útvonal bejárását hitelt érdemlő módon igazolók megkapják a 70 éves az Országos Kéktúra feliratú emlékjelvényt.

A kéktúra története 1930-ban kezdődött, ekkor már egységesített turistajelzések vezettek a terepen és a folyamatos turistaút-hálózat bővítése kapcsán született meg egy tájegységeket összekötő, az egész országon átívelő főútvonal gondolata. Az eredeti ötlet szerint az út piros jelzésű lett volna, de végül a Magyar Turista Egyesület a kék szín mellett döntött, mert a kijelölt útvonal már több helyen is ezzel a színnel volt felfestve. A teljes útvonal elkészültéig 1938-ig kellett várni, mint ahogy a névadásra is.

A kék útvonal avatására 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján került sor. Az esemény Szent István Vándorlás néven vonult be a történelembe,

amely az akkor Sümegtől a Nagy-Milicig tartó 910 kilométer hosszú útvonal teljes bejárását jelentette. A jubileumi túrán 43 egyesület 853 turistával képviseltette magát – olvasható a Turistamagazin cikkében.

A világháborút követő időkben a természetjárás egyre népszerűbb lett. 1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya saját tagjai számára jelvényszerző kéktúrákat kezdett szervezni. A kibontakozó túramozgalom első teljesítője Horváth József volt, aki 1953-ban vehette át az azóta ikonikussá vált zománcjelvényt.

Kapcsolódó tartalom

Idővel az ország többi vasutas turistájára is kiterjesztették a kéktúramozgalmat, az önálló szakmai természetbarát egyesületek megalakulásával pedig 1960-tól már más szakmák természetjárói is megszerezhették az Országos Kéktúra „vasutas” jelvényét.

Napjainkban a kéktúrát bárki egyesülettől függetlenül is teljesítheti

Az egyre népszerűbb kéktúrát 1961-től a Magyar Természetbarát Szövetség (ma Magyar Természetjáró Szövetség) szervezi és tartja karban. Az Országos Kéktúra jelenlegi hossza 1169 kilométer, ami az osztrák–magyar határon álló Írottkő-kilátótól a szlovák határhoz közeli Hollóházáig tart, végigvezetve északi tájaink legszebb részein. Az évtizedek alatt az útvonal sok változáson ment keresztül, de a kék jelzés még ma is sok helyen az eredeti nyomvonalon halad, illetve érinti a Nagy-Milicet is, ami sokáig a keleti országhatáron álló végpontnak számított.

Minden eddigi kéktúrás rekord megdőlt tavaly

A Magyar Természetjáró Szövetség adatai szerint 2021-ben 25 százalékkal nőtt a kéktúrázni indulók száma, ami azt jelenti, hogy 31 460-an vágtak neki a kék sávval jelzett útvonalnak. Ebből 24 180-an az Országos Kéktúra teljesítését tűzték ki célul, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát 4337-en kezdték el, míg az Alföldi Kéktúrán 2943-an indultak útnak – derül ki a Turistamagazin cikkéből. 

A 2021-es évben a távokat teljesítők száma is minden eddigi rekordot megdöntött, a három kéktúrán 992-en gyalogoltak végig, összesen két és fél millió kilométert gyalogolva. A mintegy 1170 kilométer hosszú Országos Kéktúrát 584-en, 50 százalékkal többen teljesítették, mint 2020-ban.

Leggyorsabban 31 nap alatt járta be egy túrázó az utat, míg volt, aki 43 éve bélyegezte az első lenyomatot az igazolófüzetébe.

Volt olyan csúcsteljesítményt nyújtó is, aki egy év alatt mindhárom kéktúrát teljesítette, 2580 kilométert gyalogolt, és ezzel kiérdemelte az Országos Kékkör jelvényét.

A teljesítők rekordszáma mellett egy másik rekord is megdőlt tavaly: soha annyian nem túráztak egyszerre az Országos Kékkörön, mint október 9-én a kéktúrázás napján.