A hagyományok sok esetben generációkon keresztül öröklődnek, majd a közösség és a nemzeti kultúra részévé válnak. Az évszázadok óta ismert húsvéti tradíciókat napjainkban már eltérő arányban ünneplik az emberek. A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es felmérése alapján, a magyar háztartások 41 százaléka tartja a locsolkodást, 38 százalék festett tojásokat, és csupán 30 százalékuk ment templomba.
Az ünnepi hagyományok fontosságáról Máté-Tóth András vallástudóst, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítóját kérdeztük. A teológus szerint a keresztény egyházak számára a húsvét a legnagyobb ünnep, míg a köztudatban a karácsony örvend nagyobb népszerűségnek. Ennek oka, hogy a vallási tartalom egy társadalmi tartalommá alakult át, ahol a gyermekek megajándékozása központi szerepet tölt be.
Mint mondta, a húsvéthoz valóban számos népszokás köthető, de az ünnep lényege mégis a valláshoz kapcsolódik. „A kereszténység úgy tanítja, hogy Jézus Krisztus kiszabadította az emberiséget a bűn rabságából. Ez a kiszabadítás a húsvét tanításának a lényege” – tette hozzá a vallástudós.

Máté-Tóth András úgy látja, hogy a keresztény egyházak követőinek létszáma szinte az egész világon csökken, ami a vallási alapú ünnepek iránti érdeklődést is befolyásolja. „Hozzá kell tenni, hogy a KSH adatai alapján még mindig magasnak számít, ha a magyar háztartások 30 százaléka húsvéti templomlátogató. Ez azt jelenti, hogy Magyarország közel egyharmada még mindig évente megemlékezik a kereszténység legnagyobb ünnepéről, a kereszténység legfontosabb központi tanításáról, hogy Jézus Krisztus, Isten fia megváltó.”
A vallástudós szerint a húsvét üzenete a megváltás, amely a szkeptikus társadalomnak is hitet és reményt adhat. Megerősíti, hogy bármilyen káoszba, bűnbe, kétségbeesésbe torkollik az ember élete, mindig van fölállási és továbblépési lehetősége.
„A húsvét üzenetének hangsúlyozásával az emberi reményt és az emberi élet minőségét tudjuk megerősíteni, ami mindannyiunknak érdeke, hittől és felekezettől függetlenül” – ismertette Máté-Tóth András.
A hagyományok az összetartozás érzését erősítik
A teológus nem ért egyet azzal, hogy egyre kevesebb ember érdeklődne a vallás iránt. Véleménye szerint egy izgalmas átalakulás zajlik, amely a magyarországi kereszténységen is sokat változtatott. Mint mondta, a vallásgyakorló emberek egy döntést hoznak, amely a saját életvezetésükhöz és gondolkodásukhoz kapcsolódik. Emellett fontosnak tartja a szocializációs vonalat, ugyanis a nevelés által a gyermekek felnőttként is meg tudják őrizni a korábbi, vallásról szerzett tapasztalataikat. Hozzátette, hogy a családon kívül minden intézménynek szerepe van abban, hogyan tartjuk meg a hagyományokat, és hogy azok miként alakulnak át.
Máté-Tóth András egyetért azzal, hogy a hagyományok ápolása fontos szerepet játszik a nemzeti identitás, és a közösséghez tartozás érzésének erősítésében.
A vallástudós szerint a rendszerességgel gyakorolt szokások jókedvet és örömet adnak, stabilizálják a közösségi identitást, ami szükséges ahhoz, hogy biztonságban érezhessük magunkat.

Hozzátette, hogy az emberek egyre inkább a saját elképzeléseik szerint töltik a szabadidejüket, amivel alapvetően nincs probléma. „A tragédia ott kezdődik, hogyha ezeket az összetartozást erősítő rítusokat nem váltja ki valami más rítus, akár a sportban, akár a jótékonysági szervezetekben. Ha nincs, ami erősítse az összetartozást, akkor az ember valahogy menthetetlenül magára marad, és egyre kevésbé lesz képes megküzdeni azokkal a problémákkal, amelyekkel egyedül nem lehet” – összegezte Máté-Tóth András.
Kiemelt kép: Hagyományőrző húsvéti fesztivál Hollókő ófalujában 2019. április 12-én. (Fotó: Getty Images)