Korda György Artisjus-, eMeRTon- és Fonogram-díjas előadóművész a háborúról és a forradalomról – mint mondja, szerencsére – csak annyi emléket őriz, hogy bezárt az iskola. Munkáscsalád gyermekeként a kemény munkáról sokkal élénkebb élményei vannak: fiatalon a Kábel- és Sodronykötélgyárban vállalt munkát, ahol hamar kiderült, hogy nem ezen a területen képzeli el jövőjét.
„Nem akartam vegyészmérnök lenni, ahogyan a szüleim elképzelték, ezért elmentem gyári segédmunkásnak. A fizikai munkát nem bírtam, ezért beosztottak udvari takarítónak. Porfellegben úszott minden, annyira dolgoztam, és közben dúdolgattam. A munkások megjegyezték, nagyobb koszt csinálok, mint ami előtte volt, úgyhogy inkább csak énekeljek nekik, ők majd felsöpörnek.
(Forrás: MTVA)Akkor eldöntöttem, hogy énekes leszek” – mondta az M5-ön a szombat kora délutánonként jelentkező, Húrokon írt történelem című új műsorban Korda György. Az ifjú tehetség magánénektanárhoz is beiratkozott, és akkor rájött, ez a munka sem olyan könnyű, ha sikeres akar lenni.
„Mindig is lámpalázas voltam, sokszor kiszáradt a torkom. 1959-ben, amikor az első rádiófelvételem volt, az vágatlanul, élőben ment ki. Felkészületlenül nem lehetett odaállni. Az első lemezfelvételemen 80 tagú zenekar zenélt, és egy négysávos magnó rögzített mindent. Ha bárki is hibázott, újra kellett kezdeni. Az a valaki általában én voltam, és akkor olyan tekinteteket kaptam, hogy kénytelen voltam hibátlanul teljesíteni” – idézte fel a Csináljuk a fesztivált! zsűritagjaként is ismert előadóművész.
(Forrás: MTVA)Korda György hozzátette, bár komolytalan, szórakozott fiatal volt, a pályán eltöltött évek szakmai alázatra nevelték. Mint mondja, olyan ember még nem született, akit mindenki szeret, de zenei sikerei mellett arra a legbüszkébb, hogy sűrűn kap visszajelzést másoktól, hogy mennyire jó vele együtt dolgozni.
A teljes beszélgetés, amelyben más zenei kulisszatitkokról is mesél az énekes, újranézhető a Médiaklikken.
Húrokon írt történelem – szombatonként 13 órakor az M5-ön.
A kiemelt kép illusztráció.