Visszaállt a jogdíjak reálértéke a pandémia előtti szintre – derül ki az Artisjus szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből. Az Artisjus 2024-ben összesen 13,538 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Ez a 2023-ban szétosztott 11,969 milliárd forintnál 13 százalékkal több. Ezzel a jogdíjak mértéke inflációval korrigálva is elérte a pandémia előttit, vagyis 1,5 százalék híján egyenlő a 2020-ban szétosztott 9,37 milliárd forint jogdíj reálértékével.

A jogdíj minden korábbinál nagyobb arányban magyar szerzőknek jutott.

A teljes összeg minden korábbinál magasabb hányada, 57,5 százaléka jutott a magyar zenékre, és 42,5 százaléka a külföldi dalokra. A korábbi nagyjából 50-50 százalékos megoszlás az utóbbi két évben tolódott el a hazai szerzők javára, nagyrészt annak köszönhetően, hogy az Artisjus 2022-ben és 2023-ban jelentősen növelni tudta a nemzetközi digitális szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music stb.) jogdíjainak kifizetését. Ezek esetén a külföldi jogosultak számára jellemzően a nagy nemzetközi jogkezelők egyike szedi be a jogdíjakat a magyarországi lejátszások után is.

A magyar-külföldi arány eltolódásához a rádiós játszások is hozzájárulnak. 2024-ben az előző évhez képest 7 százalékkal többször hangzott el magyar zenemű a rádiókban. Ez volt az első teljes olyan év, amikor az MR2 Petőfi Rádió csak magyar dalokat játszott. A 2024-es rádiós játszások a 2025-ben felosztott jogdíjakban éreztetik majd hatásukat.

Tovább bővült a jogdíjban részesülők száma, de ez leginkább a jogdíjpiramis alján látszik.

A jogdíjban részesülő szerzők száma folyamatosan nő, 2024-ben először haladta meg a 20 ezret: 20 735-en kaptak jogdíjat. Ez másfélszerese annak, ahányan öt évvel korábban, 2019-ben jogdíjban részesültek.

A jogdíjbevétel a szerzők bérének is tekinthető, ezért a jogdíjak alakulását az átlagbérekhez viszonyítva is érdemes megvizsgálni. Kimagasló jogdíjakat olyan szerzők kapnak, akik mögött már komoly életmű áll, sok, gyakran elhangzó dallal. Ezért nem meglepő, hogy a szerzők számának bővülése leginkább a jogdíjpiramis alján látszik: az éves átlagbér kevesebb mint 2 százalékát jogdíjként megkereső szerzők száma 11 százalékkal nőtt.

Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 878-an kapták meg jogdíjként 2024-ben, ami még mindig kicsit kevesebb, mint 2020-ban (913 fő). Nagyjából ennyire tehetjük tehát azok számát, akik zenészként megkeresik az éves átlagbért.

A szerzői középosztály – vagyis azok, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5 százalékát – nagysága lényegében nem változott: 2063 szerzőt sorolhatunk ide. 2024-ben 64 szerző kapott az átlagbér kétszeresét meghaladó jogdíjat.

Rekordszámú új mű született, a negyedük popdal.

2024-ben 1501 új zeneszerző, dalszövegíró regisztrált az Artisjushoz, ami növekedés a korábbiakhoz képest, és ezen belül még gyorsabban emelkedik a fiatalok száma: az új szerzők 13 százaléka 20 év alatti. A legtöbben még mindig 20 és 30 éves koruk között regisztrálnak. A nők aránya stabilan 20 százalék körül mozog.

26 284-re nőtt az Artisjushoz bejelentett új művek száma. A pandémia alatt az új művek száma jelentősen megugrott, majd a következő években visszaesett, de még mindig a covid előtti szint fölött maradt. Ez a több mint 26 ezer dal viszont nemcsak a 2023-as mértéket haladja meg 27 százalékkal, hanem a 2020-ast is 14 százalékkal. Mindez illeszkedik abba a globális trendbe, hogy egyre több zene születik és kerül be a digitális zenei szolgáltatók katalógusába.

A műfajok között – a szerzők által megadott besorolás szerint – a pop vezet (25 százalék), a rock/metal (21 százalék), az electro / dance (14 százalék), az instrumentális / klasszikus (11százalék) és a hiphop (10 százalék) aránya jelentős még.

Egy-egy új dalra átlagban 1,72 szerző jutott, ami évtizedes távlatra visszatekintve állandó arány. A művek számának 27 százalékos növekedésénél is nagyobb mértékben, 37 százalékkal, vagyis 16 401-re emelkedett az egyszerzős művek száma, ezen belül is az egyszerzős szöveges dalok száma jobban nőtt (43 százalékkal), mint az instrumentális zenéké (33 százalékkal). Az egy dalra jutó szerzők átlagos száma úgy maradhatott állandó, hogy közben a sokszerzős művekből is jóval több lett, pl. több mint 1200 dal született, aminek legalább öt szerzője volt (+21 százalék 2023-hoz képest).

Az továbbra is igaz, hogy a sikeres dalok között jóval több a kollaboráció. A rádiókban legtöbbet játszott 30 dal közül egy-egyre átlagolva 2,8 szerző jutott. A korábbi évekhez hasonlóan az online sikerek még inkább több szerző munkái: a legtöbb digitális jogdíjat kereső dalokra átlagban 4-4 szerző jutott; a top 30-ban mindössze egy dalnak volt egyetlen szerzője.

A kiemelt kép illusztráció: A Dal 2025 televíziós show-műsor versenyzői, valamint Rókusfalvy Lili és Fodor Imre műsorvezetők a negyedik válogatón az MTVA óbudai stúdiójában 2025. március 8-án (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)