Sashalom község kavics- és homokbányája az 1920-as években merült ki. Később lőtér volt itt, majd 1935-től a rákosszentmihályi egyetemi és főiskolai hallgatók egyesületének tenisz- és jégpályája, amin Schulek Károly községi bíró kezdeményezésére építettek szerpentinutakat, sétányokat, és ültették tele a területet bokrokkal és fákkal. 1936-ban ezért róla nevezték el a ligetet. A háború után a városrész elhanyagolt volt, a 2000-es években már csak a taxisok használták állomásnak. A 2010-es években több hasznosítási lehetőség is felmerült, így lakóházakkal való beépítése, illetve egy közintézmény elhelyezésének gondolata is, ezeket azonban a képviselő-testület elutasította.

Ezt követően merül fel az az ötlet, hogy a téren egy szoborcsoportot állítsanak fel és környezetének kialakításával rendezzék a területet. A kerület országgyűlési képviselője, Szatmáry Kristóf kezdeményezte a szoborállítást a 2017-es Reformáció 500 emlékév (a hagyomány szerint 1517. október 31-én szögezte ki Luther Márton a keresztény hitélet megújítását célzó 95 pontos tételét a wittenbergi vártemplom kapujára) kapcsán.

A Reformátorok tere alapkőletételére 2017. július 4-én, átadására október 29-én került sor. Középpontjában Közép-Európa legnagyobb reformációs emlékműve áll, amelyről R. Törley Márta egy interjúban azt mondta: „Talán ez utóbbi az eddigi munkásságom koronája. (…) Középre terveztem a kutat, mint Isten jelképét, a forrást. Az ifjú Luthert, mint forradalmárt jelenítettem meg, aki feltartja kezében a 95 pontot rejtő tekercset.

Kálvint úgy ábrázoltam, mint Mózest, csak nem a kőtáblákat, hanem az óriási Bibliát tartja a kezében, csak az írás, az ige a fontos.

És ki legyen a harmadik ember? Természetesen Bocskai, ami magyar erdélyi fejedelmünk, a bölcs politikus, a hős hadvezér, kezében tartva a vallásbéke pergamenjét.”

Budapest, 2020. február 22. A 2017-ben állított Reformáció emlékmûvén Bocskai István, Luther Márton és Kálvin János szobra a XVI. kerületi Reformátorok terén (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)

A szobrok talapzatainak külső oldalain a reformátorok nevei, a belső részeken pedig olyan, a reformáció üzenetét hordozó idézetek olvashatók, amelyek azokhoz is szólnak, akik nem járnak templomba. „Tartsd meg a hitet, újítsd meg és erősítsd meg a hitet, és akkor ez a hit megtart téged” – olvasható középen. Luther a 95 tételt jelképező tekercset emeli az ég felé, a szobor lábánál Jézus szavai olvashatók János evangéliumából: „aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.” Kálvin a Bibliát tartja a kezében, a hozzá tartozó idézet egy zsoltárversből van: „Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!” Bocskai István szobra alatt Péter első leveléből származik a figyelmeztetés: „Minden gondotokat hagyjátok az Úrra, mert neki gondja van rátok.”

A tér leglátványosabb eleme a kilátó, amelyet a tér Gellértheggyel azonos tengerszint feletti kiemelkedése indokolja, s amelynek magassága (165 m a tengerszint felett) a Citadelláéval azonos, s

amely a Nemzeti Galéria előtti teraszról is látható.

Budapest, 2020. február 22. A 2017-ben állított Reformáció emlékművén Kálvin János, Luther Márton és Bocskai István szobra esti kivilágításban a XVI. kerületi Reformátorok terén. Mögöttük a 17 méter magas kilátótorony (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)

A tervezők az építési engedélyezési tervben azt írják: „…a kilátó és a pavilon színe utal Weöres Sándor A teljesség felé című versének „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:

Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra

soraira. A fehér színhatás szimbolizálja az eget, míg a sötétebb, barnás árnyalatok a földet. (…) acél szerkezete utalás Weöres Sándor írására a föld és ég között kapcsolatot teremtő emberről, absztrakt megidézése a földből gyökerező és a felfelé törő természetnek, az igenlő életerőnek, a megújulásnak. Félkörben az öt kerületrész egy-egy facsoportja keretezi a zöld teret, ahol áll.”

A park túlsó felén helyezték el a város és a hegyek felé néző 80 négyzetméteres kávézót, amely 30 négyzetméteres, konzolos terasszal és nagy ablakokkal csábítja a vendégeket. Az épület egyik különlegessége, hogy

a belső falak füvekből, növényi részekből álló úgynevezett zöld burkolatot kaptak.

A kávézó bauhausos és ívelt háromszögformát mutat, ahogyan a parkot is a hármas szám uralja. A három építménnyel bíró teret tagoló járdák lekerekített végű háromszögeket alkotnak, a kilátó szerkezetében is felfedezhető ez az alakzat, illetve a szobrokból is három van.

A tér alatt található a katlan formájú játszópark, ahol körbekerített, parkosított játszótér és csúszdapark épült. Ebben

három nagyobb 21–23 méter hosszú, egy kisebb nyitott csúszda

mellett mászó rézsű, illetve egy 11 és egy 14 méteres akadálypálya, mászóháló és két szabadtéri trambulin, rugós játékok, hinták, ivókutak, két kombinált funkciójú fitnesz eszköz, továbbá egy 52 négyzetméteres kiszolgáló épület, nyilvános mosdó és sporteszköz kölcsönző, kis pódium és a földrézsűbe illeszkedő szabadtéri görög nézőtér található.

Kiemelt kép: Budapest, 2020. február 22. A sashalmi játszótér és csúszdapark látképe a XVI. kerületi Reformátorok tere közelében, háttérben a 17 méter magas kilátótorony (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)