A billentyűs az MTI-nek korábban elmondta: a rockzene műfaja az Omegával együtt a hatvanas évek elején indult, ezért szerencsések.

„A Beatles, a Stones is 1962-ben kezdte, amit ők jelentettek a világnak, azt jelentettük mi a volt szocialista blokkban.”

Benkő László (b), Kóbor János (j), Mihály Tamás (b2), Molnár György (j3) és Debreczeni Ferenc (j2) előadóművészek, az Omega együttes tagjai négy hónapos nyugat-európai turné után, a Nem tudom a neved című nagylemezük megjelenésekor csoportképre állnak össze az MTI műtermében (Fotó: Nemzeti Archívum)

Szombathelyen született; tanulmányait már a fővárosban kezdte el. Hét évig tanult zongorázni, emellett fuvolázni, trombitálni és ütőhangszeren játszani. Középiskolás korában a Próféta együttesben játszott, ez később egyesült egy másik gimnáziumi zenekarral, amelyben Kóbor János énekelt, így lettek a későbbi Omega alapító tagjai.

Ezen a néven először 1962. szeptember 23-án lépett fel az együttes a Műegyetem várbeli kollégiumában, akkor már Benkő és Kóbor is műegyetemista volt. Később mindketten lediplomáztak, Benkő közlekedési mérnök lett.

Mihály Tamás és Benkő László, az Omega együttes tagjai kezükben tartják a lemezsikerükért járó aranylemezt, melyet Peter Hauke német producer nyújtott át nekik (Fotó: Nemzeti Archívum)

Kezdetben angolszász slágereket játszottak, első kislemezeiken is ezek jelentek meg 1966-ban – a dolog akkor fordult komolyra, amikor már az Egyetemi Színpadon is felléphettek. Benkő László ebben az időben gyakran énekelt is, a külföldi számok mellett például a Rózsafák című slágert.

Az Omega első „aranycsapata” 1967-68-ra alakult ki, Kóbor és Benkő mellett a gitáros Molnár György, a basszusgitáros Mihály Tamás és a dobos Laux József mellett legkésőbb Presser Gábor billentyűs csatlakozott, aki invenciózus szerzőnek bizonyult, ekkor születtek az első nagy slágerek: a Trombitás Frédi, a Régi csibészek. Presser belépése után Benkő szerepköre kissé változott: furulyán és trombitán játszott, időnként zongorázott.

Az Omega együttes tagjai. Hátul: Benkő László (b), Kóbor János (b2), Presser Gábor (j2), Laux József (j). Elöl: Mihály Tamás (b) és Molnár György (j) (Fotó: Nemzeti Archívum)

Az együttest 1968-ban meghívták Angliába, ahol az Omega Red Star (így hirdették őket) a koncertek mellett elkészítette első albumát. Ezt követően a hanglemezgyárban is felvehették az első önálló magyar könnyűzenei nagylemezt.

Az Omega nemzetközi pályafutása a hazai hivatalok akadékoskodásai miatt akkor nem indulhatott el, de itthon az Illéssel vetekedve már a legnépszerűbb beategyüttesnek számítottak. E korszak csúcspontja az 1969-ben megjelent 10000 lépés című album, olyan slágerekkel, mint a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány. Utóbbi a tokiói Yamaha-fesztiválon különdíjat kapott, és azóta számtalan külföldi feldolgozása készült.

Benkő László (k), Kóbor János (j2), Mihály Tamás (b), Molnár György (b2) és Debreczeni Ferenc (j) előadóművészek, az Omega együttes tagjai négy hónapos nyugat-európai turné után Nem tudom a neved című nagylemezük megjelenésekor 1975. február 3-án (Fotó: Nemzeti Archívum)

A harmadik, Éjszakai országút című nagylemez után, 1971 tavaszán Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozza az első magyar supergroupot, az LGT-t. A dobok mögé Debreczeni Ferenc ült, és az Omegának új alapokon, szívós munkával sikerült megújulnia, a veszteséget Hűtlen barátok címmel énekelték meg. Benkő László Presser távozása óta kizárólag billentyűs hangszereken játszott, beleértve a szintetizátort, amelyet 1973-ban az Omega használt először Magyarországon.

Az Omega együttes 1970-ben: Mihály Tamás, Benkő László, Molnár György, Debreczeni Ferenc (hátsó sor, b-j) és Kóbor János (elöl) (Forrás: Nemzeti Archívum)

1973-ban lemezszerződést kötöttek a nyugatnémet Bellaphon céggel, albumaik (Időrabló, Csillagok útján, Gammapolis) és a koncertek révén egész Európában, főleg a német nyelvterületen népszerűek lettek.

Benkő László 1982 óta szólólemezeket is készített (Lexikon I., II., Ikarosz, Űropera, Omegamix, Impressio, Másik világ), és tévésorozatok, játékfilmek, balettek, színpadi művek zenéjét írta, emellett 1992 és 1998 között a Hungaroton Gong Kft. lemezkiadó igazgatója volt.

2002-ben megalapította az instrumentális szintetizátorzenét játszó B-Project együttest, rendszeres fellépője volt a billentyűsök éjszakája című rendezvénynek, a szombathelyi színház zenei vezetője volt.

Az 1962-ben alakult Omega együttes tagjai: Benkő László, Laux József, Kovacsics András, Varsányi István és Kóbor János a Budapesti Műszaki Egyetem épülete előtt (Fotó: Nemzeti Archívum)

Az elmúlt rendszerben ő harcolta ki, hogy az Omegával turnézhasson a „megtűrt” kategóriába sorolt Hobo vagy Nagy Feró a Beatricével, 2013-ban létrehozták az Omega Alapítványt, amelynek egyik célja a következő zenészgeneráció segítése.

Benkő László 2012-ben Lions-díjat vehetett át jószolgálati munkájáért, 1987-ben Liszt Ferenc-díjat, 2011-ben Pro Urbe Budapest díjat, 2013-ban Kossuth-díjat kapott megosztva az Omega együttes tagjaival.

2017-ben májrákkal diagnosztizálták, kitartó küzdelem után felépült, de a koncertezést ez idő alatt se hagyta abba, mindössze egyetlen Omega-koncertet hagyott ki 2017-ben. Hosszan tartó, súlyos betegség után, 2020. november 18-án hunyt el.

Kiemelt kép: MTI Fotó: Bara István