Aktuális

Több lövést adtak le Izrael nagykövetségére Stockholmban

Magyar építész tervezte Ázsia legmagasabb épületét

Hudec, vagy születési nevén Hugyecz Lászlót a két világháború között jeles építészként tartották számon Kínában. A Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában a mester oldalági leszármazottja, Csejdy Virág médiadesigner családjuk történetét osztotta meg annak apropóján, hogy Hudec-kiállítás nyílt Sanghajban.

Október 1-jén Sanghaj központjában, a Bund elnevezésű védett történelmi negyedben nyílt meg az Inside Out című kiállítás, bemutatva Hudec László, a modern építészet kiemelkedő alakjának munkásságát. A Sanghaj és Magyarország közötti kulturális hidat egy különleges életút lenyomatával bemutató tárlat kapcsán az építész dédunokahúga – az örökségét gondozó alapítvány vezetője – a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában osztotta meg őse különleges életútját.

Csejdy Virág felidézte, Hudec építészet iránti szenvedélye Besztercebányán kezdődött, ahol édesapja, Hugyecz György is építési vállalkozóként dolgozott. A műegyetemen szerzett diplomát, ám az első világháború viharai kiszámíthatatlan irányba terelték életét. Oroszországban katonaként súlyosan megsérült, majd kalandos úton eljutott Kínába, ahol Sanghaj vált második otthonává. Egy idegen országban bontakozott ki építészeti zsenialitása: a város legismertebb modernista alkotásait tervezte meg. Olyan ikonikus épületek fűződnek nevéhez, mint a Park Hotel, amely évtizedeken át Ázsia legmagasabb épülete volt, valamint a Green Villa, amely zöld pompájával az egyik leghíresebb alkotása lett.

A kiállításon Hudec kevéssé ismert személyes levelezéséből is kaphatnak ízelítőt a látogatók. „Dédnagyanyámnak, Jolánnak köszönhetjük ezeket a tárgyi emlékeket. Sokakat bosszantott a családban, hogy gyűjtögetett, nem volt hajlandó semmitől megválni, de most már hálával gondolok arra, hogy ennyi mindent megtartott” – mondta Csejdy Virág. Hozzátette, a levelekből kiderül, hogy Hudec mélyen érzékeny ember volt, aki gyakran írt honvágyáról és a Kínában tapasztalt társadalmi különbségekről. „Édesapja halála után levelezése ritkábbá vált, ám korai írásaiból világosan látszik az a lelkesedés, amellyel építészeti projektjeit részletezte” – jegyezte meg a Hudec-életmű gondozója.

Noha a mester karrierje a japán megszállás idején megtorpant, műveinek többsége túlélte a kulturális forradalom viharait. Sanghaj ma is büszkén őrzi és újítja fel Hudec épületeit, amelyek a város építészeti örökségének szerves részei. A teljes beszélgetés újrahallgatható a Médiaklikken.

Kiemelt kép: Hudec László magyar építész egyik munkája, a sanghaji Hudec-villa (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Ajánljuk még