A Hezbollahot ért izraeli válaszcsapás után Irán lépéskényszerbe került, hiszen a Libanonban tevékenykedő síita szervezet a perzsa állam által támogatott proxyhálózat ékköve – válaszolta Sayfo Omar a hirado.hu azon kérdésére, hogy az iráni rakétatámadást követő harci cselekmények lángba borítják-e a térséget. A szakértő úgy véli:
Irán nem érdekelt a konfliktus magasabb szintre emelésében, hiszen gazdasági válság sújtja.
Szerinte a perzsa állam az Izraelre zúdított masszív rakétacsapással „letudta” a Haszan Naszrallah likvidálása utáni „kötelező reakciót”. Mint fogalmazott, a totális háború kirobbantása nem áll Irán érdekében. Ráadásul a térségben lévő azon arab országoknak, amelyek korábban már kiegyeztek Izraellel, szintén nem áll érdekében a válság eszkalálása. Sayfo Omar ide sorolta Egyiptomot és Jordániát, az Ábrahám-egyezményt aláíró országokat és Szaúd-Arábiát is, amely szintén szeretne békét kötni a zsidó állammal.
Izraeli harckocsik egy észak-izraeli gyülekezési ponton, közel a libanoni határhoz (Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi)Azok a térségbeli államok és nem állami szereplők pedig, amelyek szemben állnak Izraellel, túl gyengék ahhoz, hogy érdekeiket keresztülvigyék. Sayfo Omar példaként Szíriát említette, ahol elültek ugyan a polgárháborús harcok, de Bassár el-Aszad elnök még a saját országát sem tudja teljeskörűen ellenőrizni, az ország légterét védő oroszok pedig következetesen szemet hunynak az izraeli akciók felett. Az iraki kormány próbál hintapolitikát folytatni Irán és az Egyesült Államok között, és az ország területén számos, Iránhoz hű milícia tevékenykedik ugyan, ezeknek azonban nincs Izraelre veszélyes katonai erejük.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a harcok a Szentföldön elülnének,
hiszen Benjámin Netanjahu most „addig fogja ütni a vasat, amíg meleg”. Az izraeli miniszterelnök ugyanis Sayfo Omar szerint a tavaly október 7-e óta tartó helyzetet maximálisan ki akarja használni, és az új amerikai elnök januári hivatalba lépéséig a gázai és a libanoni fronton egyaránt olyan helyzet kialakítására törekszik, amely alapján már a zsidó állam érdekeinek megfelelő tűzszünetet diktálhat.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA pool/Abir Szultan)Arra a kérdésre, hogy mi történne akkor, ha az Egyesült Államok katonailag is belépne a konfliktusba, Sayfo Omar azt válaszolta: Izrael és az Egyesült Államok szövetsége sziklaszilárd, amely a diplomáciai támogatás mellett a fegyverek és a felderítési adatok átadásából áll. A közel-keleti szakértő az Izraelre kilőtt rakéták semlegesítésén túl konkrét amerikai katonai lépéseket nem tart reálisnak. Szerinte
az olaj világpiaci ára is azt mutatja, hogy a piac sem tart a komolyabb eszkalációtól.
Az izraeli sajtó a konfliktust úgy tálalta, hogy már ki is tört az Irán és Izrael közti háború. Sayfo Omar ezt túlzó kijelentésnek tartja. Mint fogalmazott,
„az izraeli vezetés következő lépésétől függ, hogy a két ország között kitör-e a háború”.
Hozzátette: a zsidó állam részéről legitim törekvés, hogy hosszú időre garantálni tudja polgárai biztonságát. Az izraeli hadigépezet éppen ezért most nem Irán felé, hanem Libanon felé fordul, hogy az ENSZ 1701-es határozatával összhangban északi határvidékét 30 kilométeres sávban megtisztítsa. A libanoni célok a legfontosabbak Izrael számára – mondta a szakértő. Hozzátette ugyanakkor, hogy Irán nemzetközi és gazdasági konszolidációjának a megakadályozásával Izrael biztosítani tudná, hogy a perzsa államnak a jelenleginél kevesebb forrása legyen proxihálózatának finanszírozására. A szakértő szerint még izraeli–iráni viszonylatban is izgalmas fejlemények várhatók.
Kiemelt kép: Tüzérségi lövedékek közt imádkozik egy izraeli katona imasállal a fején egy észak-izraeli álláson 2024. október 2-án, az izraeli haderő és a Hezbollah libanoni síita milícia harcai idején (Fotó: MTI/AP/Baz Ratner)