Seregi Zoltán igazgató az olvasópróbán elmondta, nem a díszletek, hanem a színészek lesznek „közösek”, három újszínházas vendégművésszel játsszák le ősszel a bérletes időszakot Békéscsabán; majd jövő januárban mutatják be Budapesten a darabot, ahol még „évekig futhat”. Ez egy remek lehetőség, hogy megmutathassák magukat a színészeink a fővárosban – húzta alá.

Pataki András Jászai Mari-díjas rendező – aki a darab díszleteit is tervezte – kifejtette, a mű egy családtörténeten keresztül három történelmi korszakban a 20. század keresztmetszetét adja. Alapja Szabó Magda Disznótor című regénye, amelynek alapmotívumát aztán az író maga dolgozta át színművé. A történet 1929-ben, 1943-ban és 1955-ben játszódik. Bár a politikai berendezkedés mindhárom korszakban – de egy emberöltőben – alapvetően más volt,

a közös mindenhol a válság, a pénzhiány, a megmaradásért folytatott küzdelem.

A korokat jól kell érzékeltetni a ruhákban és a kellékekben – húzta alá a rendező az olvasópróbán. „A megváltoztathatatlan sorstragédia kimenetelét szakrális síkra hozzák” egy 1955 karácsonya előtt titokban zajló betlehezemezéssel, a motívum egyúttal visszatér a jelenetváltásoknál is. Pataki András elárulta: az első és az utolsó jelenet ugyanaz lesz, így a nézők már ismerni fogják a történet végkimenetelét, de a miértek csak a két részben játszott darab végére válnak világossá. A rendező hangsúlyozta, az identitását feladó ember gyökértelenné válik és megsemmisül.

„A hazugságnak, az önazonos élet hiányának tragédia a vége”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt hiteles, mértéktartó színészi játékkal kell bemutatni, ami által a darab „igazi nagy színészi feladat lesz”. A főbb szerepeket Pásztor Edina, Oláh Tánia, Papp Attila, Beszterczey Attila, Katkó Ferenc, Liszi Melinda és Nánási-Veselényi Orsolya alakítja.

Kiemelt fotó: Dobi Attila