Aktuális

BKK: Pályakarbantartás miatt változik a 4-es és a 6-os villamosok közlekedése szombattól

Dankó Pista, a dalkirály

| Szerző: Lipták Sándor
Dankó Pista alig volt tizenöt éves, már egy cigányzenekart vezetett szülőfalujában. Első szerzeménye, az Egy cica, két cica kezdetű magyar népies dal volt, és maga írta hozzá a verset is.

166 éve, 1858. június 14-án született Szeged-Felsőtanyán (Szatymaz) Dankó Pista magyar cigánymuzsikus, nótaszerző. Kilencéves volt, amikor édesapját eltemették, ezután neki és három testvérének egyedüli támasza, édesanyja, Rozália maradt.

„Három elemit elvégeztem, egy reformátust, egy luteránust, meg egy római katolikust. Mindegyikben példás voltam” – mesélte később gyerekkoráról a híres muzsikus.

Édesapja hegedűje ott függött a falon, a zöld vászontokban elrejtett öröksége, az elődök hangszere. Pista ezzel vágott neki az életnek.

Pistát korábban apja tanította hegedülni a faluszéli árokparton. Mikor már súlyos tüdőbetegen, utolsó napjait élte, könyörögve kérte barátját, a híres nótaszerzőt és prímást, Erdélyi Nácit (ifj. Erdélyi Ignác), hogy tanítsa meg fiát zenélni.

„Nácikám, az Isten is megáld, ne feledkezz meg a fiamról. Tanítsd zenésznek, mint én voltam. Illő, hogy a fiú folytassa apja mesterségét” – kérlelte a halálos ágyán.

Erdélyi érdeme volt, hogy belesulykolta a Pista gyerek fejébe a kottaolvasás alapjait, bár egyes források szerint a kottaíráshoz Dankó Pista nem értett, és nótáit mások jegyezték le.

Dankó Pista alig volt tizenöt éves, már egy cigányzenekart vezetett szülőfalujában. Első szerzeménye, az Egy cica, két cica kezdetű magyar népies dal volt, és maga írta hozzá a verset is. Széles közönség előtt, két napon át tartó mulatozással és tánccal ünnepelték a nótát, a többiekkel együtt ünnepelt Pósa Lajos és Gárdonyi Géza is.

Dankó Pista zeneszerző, dal- és nótaszerző 1858. június 14-én született Szatymazon. Meghalt 1903. március 29-én Budapesten. A képen: Dankó-ünnepség a nótaköltő szegedi szobránál 1958. június 15-én (Fotó: MTI/Tóth Béla)

Műveit hallva gyakran kérdezték tőle: „Hogy csinálod, Pista?”

„Nem tudom, olyan volt, mintha a fülembe fütyülné valaki, aztán eljátszottam a hegedűn is” – válaszolta.

Zenéje igazi örömmuzsika volt, ötvözte a cigányzene a magyar népzene elemeit, amelyet ösztönösen, szabadon rögtönzött.

Egyik alkalommal, 1876 őszén a zenekar Joó Ferenc portréfestő tanyáján játszott, amikor az alig 18 éves Pista meglátta a házigazda lányát és beleszeretett. Az apa ellenezte a frigyet, de a lánya, Ilonka mindig egy szál rózsával várta a kapuban Pistát, ha arra járt.

A zenész végül néhány sikertelen leányszöktetés után végre oltárhoz kísérhette a lányt. Kisteleken 1880. július 13-án Kreminger Antal prépost adta össze őket. Két gyermekük született, de mindkettő még kisgyermekként meghalt.

Dankó Pista egész életére nagy hatással volt Pósa Lajos író, költő és dalszerző, akivel 1883 nyarán ismerkedett meg. A szegedi városi színházban gyakran írták együtt a zenét és a szöveget. A Blaha Lujza címszereplésével színpadra állított Rebeka hozta el az első hatalmas sikert, amivel Dankó Pista egy csapásra híres lett. Blaha Lujza előadásaival népszerű lett és körbeutazhatta Magyarországot. Budapestet 1890-ben látta először, de végigturnézta az Alföldet is.

A Felvidéket is elkápráztatta nótáival, és visszaszorította az ott divatos német daltársulatokat. Habár több száz dal szerzője volt, és sok díjjal is kitüntették – mivel a szerzői jogokat akkor még törvények nem védték – egész életét végigkísérte a szegénység.

Az Új Idők című folyóirat (Herczegh Ferenc lapja) pályázatán beérkező, több mint háromszáz szerzemény közül a Pósa Lajos–Dankó Pista szerzőpáros nyerte el a 300 aranykoronás első díjat, amelyet a Zúg a szélvész, háborog a Balaton című nótával nyertek el. Egy évvel később Pestre került, és mentora nem más lett, mint a már említett „nemzet csalogánya”, vagyis Blaha Lujza.

Dankó Pistát zenekarával Oroszországba is meghívták, ahol Moszkvában és Szentpéterváron is felléptek – óriási sikerrel. A későbbi (utolsó) cárt, Miklós herceget annyira lenyűgözte Dankó Pista játéka, hogy az ujjára húzta legszebb briliánsgyűrűjét, amit a többi vendég is látott, és többen is követték a cár elismerését.

A legenda szerint Pista ekkor így sóhajtott fel: „Drága jó Istenem! Miért adtál nekünk csak tíz ujjat?”

Élete utolsó éveiben betegsége egyre gyengítette, a kései segítség pedig már hiábavaló volt, tüdőbaja elhatalmasodott rajta. Gyógyítására gyűjtés indult, amelybe az egész ország bekapcsolódott. Így eljutott San Remo egyik szanatóriumába, ahol a hat hónapig tartó kezelések alatt is fáradhatatlanul küldte haza a szerzeményeit, de egyre gyengült, és a kegyetlen kór végül legyőzte.

Utolsó napjaiban Budán a Pauler utcai házban, felesége egyik testvére Joó Irén és férje, Wlossák Gyula mérnök adtak otthont Dankó Pistának és feleségének. 1903. március 29-én, 44 éves korában örökre lehunyta szemét. Halálos ágyánál mellette voltak Gárdonyi Géza és Pósa Lajos is. Utolsó útjára Szegeden ötszáz cigányzenész kísérte a Belvárosi temetőbe.

Alakját Ady Endre és Juhász Gyula versben örökítette meg, Móra Ferenc és még más írók regényeinek szereplője lett. Gárdonyi Géza és Dankó Pista barátságát sok levél és közel hatvan együtt szerzett nóta is őrzi.

Életéről színdarab és film is készült, a filmet Kalmár László rendezte (1940) Jávor Pál és Lukács Margit főszereplésével.

Dankó Pista hegedűjét a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzik. Sok utca, óvoda, iskola, sőt a Nyugati pályaudvar és Szeged között közlekedő InterCity-vonat is Dankó Pista nevét viseli.

2012. december 22-én indult el a Dankó Rádió, mely azóta is a közmédia egyik legnépszerűbb rádiója.

Ajánljuk még