A szentháromságtan szerint Jézus valóságos Isten és valóságos ember. János evangélista írásában amúgy ezt maga Jézus is kifejti. A Megváltó egy ízben ugyanis ezt mondta: „annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát. Hogyan mondhatod te: Mutasd meg nekünk az Atyát? Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? Azokat a beszédeket, amelyeket én mondok nektek, nem önmagamtól mondom; az Atya pedig bennem lakozva viszi végbe az ő cselekedeteit. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van” (János 14,9-11). Egy másik alkalommal pedig Jézus ezt mondta: „az Atya és én egyek vagyunk” (János 30,10).
Konstantin császár és anyja, Szent Ilona, kezükben a Szent Kereszt-ereklyét tartják (Forrás: Wikipédia)Az őskeresztények idejében mégis hatalmas vitát generált az a kérdés, hogy ki is Jézus? Addigra már életben volt az utókor által a „Nagy” jelzővel felruházott Konstantin nyugati, és uralkodótársa, Liciniusz keleti császár által közösen 313-ban kibocsájtott milánói ediktum. Eszerint „megadjuk a keresztényeknek és mindenkinek azt a szabad választást, hogy azt a vallást kövesse, amelyiket akar, úgyhogy bármelyik istenség vagy mennyei hatalom jóakarattal lehessen irántunk és mindenki iránt, aki hatalmunk alatt él”.
Kapcsolódó tartalom
Csakhogy ez a vallásbéke nem teremtett vallási békét, mert a feszültség azon nyomban felizzott Arius pap hívei és az ariánusok tanait tagadók között.
Arius alexandriai pap volt. Jézus személyét platonista filozófia alapján próbálta értelmezni. Eszerint, ha Isten az úgynevezett mozdulatlan mozgató, a végső ok és örök változhatatlanság, akkor rajta kívül minden másnak már a változó, teremtményi világ részének kell lenni. Arius arra jutott: a Fiú nem létezhet öröktől fogva, ennél fogva nem lehet egyenlő az Atyával, inkább úgy kell reá tekinteni, mint a legtökéletesebb teremtményre. Ráadásul tudjuk, hogy Jézus emberként élt a földön, éppen úgy, mint bárki más, ami Arius szemében szintén a teremtményi mivoltát erősítette.
Arius tagadta Krisztus istenségét: a teremtmény soha nem lehet egyenrangú a teremtőjével.
Arius (Forrás: Wikipédia)Ariust egyházi elöljárója, az alexandriai Alexandrosz pátriárka 320-ban felszólította, hogy vonja vissza tanait. Csakhogy addigra már Eusebios nikomédiai püspök a pártjára állt, úgyhogy Arius tételei miatt az akkori világ két tekintélyes egyházi vezetője került egymással éles hitvitába.
Konstantin császár a vallási viszálykodás megszüntetése érdekében I. Szilveszter pápával összhangban, 325-ben zsinatot hívott egybe. A niceai első, egyetemes zsinat fogalmazta meg az azóta is érvényes katolikus hitvallást, amely szerint Jézus az „Atyától született az idő kezdete előtt. Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született, de nem teremtmény: az Atyával egylényegű, és minden általa lett.”
A niceai zsinat kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a Szentháromság-tanával kapcsolatban csak Jézus isteni természetének kérdésével foglalkoztak a Róma felsége alá tartozó területekről összegyűlt, és a feljegyzések szerint 1800 körülire résztvevőre taksált zsinati atyák.
Arius követőit eretneknek nyilvánította a zsinat.
Nagy Konstantin az első niceai zsinaton az elfogadott hitvallás szövegével, egy ortodox ikonon (Forrás: Wikipédia)A Niceai hittétel fontos mérföldkő volt a kiforrott szentháromságtanig vezető úton. A következő mérföldkő a 381-ben megtartott első konstantinápolyi egyetemes zsinat, amely már a Szentlélek istenségét vette górcső alá. A niceai zsinat szövegét megerősítette, ám több ponton ki is egészítette, például ezzel a szövegrésszel: „hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik. Akit épp úgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút. Ő szólt a próféták szavával”.
A zsinat megállapította: az egy Istenben három személy van a teljes isteni természet birtokában, az Atya, Fiú és Szentlélek. Az Atya önmagától van, a Fiú az Atyától öröktől fogva született, a Szentlélek az Atyától és a Fiútól öröktől fogva származik. A Máté evangéliumában megőrződött jézusi tanítás is ezt erősíti: „Tanítsatok minden nemzeteket, megkeresztelvén őket az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében” (Máté 16:16).
Albrecht Dürer A Szentháromság imádása (Forrás: Wikipédia)Szentháromság ünnepét (Festum Trinitatis) a pünkösd utáni vasárnapon tartja az egyház, ezért népiesen kispünkösdnek is hívják. Noha a források szerint már a 10. század elején is megünnepelték, Róma kezdetben nem akarta a liturgikus rendbe illeszteni. A 12. század végén uralkodó III. Sándor pápa például azzal érvelt, hogy a Szentháromságot minden misében megünneplik, nem kell erre még egy külön ünnepnapot is adni. A kérdést végül XXII. János pápa döntötte el, aki 1334-ben meghozott rendeletével helyezte el a liturgikus rendben.
Ferenc pápa (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)Ferenc pápa tavaly az ünnep kapcsán Isten határtalan szeretetéről beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy az Atya elküldte Fiát a világba és Jézus által szívünkbe öntötte a Szentlelket.
„A kereszt jelével emlékezünk az Atya, a Fiú és a Szentlélek közösségére, Isten szeretetére, amely mindig teljesen körülölel bennünket” – tanította a szentatya a Szent Péter teret megtöltő mintegy húszezer hívőt.
Ferenc pápa szerint a Szentlélek feltárja előttünk az Atya szívét és Isten életének részesévé tesz bennünket. Mint fogalmazott: „Igen, a mi Istenünk szeretetközösség: Jézus így nyilatkoztatta ki Őt nekünk. És hogy hogyan emlékezhetünk rá? A legegyszerűbb gesztussal, amit gyerekkorunkban tanultunk: a kereszt jelével”.
Ez az érzés Babits Mihály szívét is átjárhatta akkor, amikor a Himnusz a Szentháromságról című versét írta:
„Míg örök szelleme szemét / magára szegzi az Atya, / fényének tükörére / kép vetődik: egy új-önmaga. / S amint a kép megszületett, / az Egy nincs többé egyedül: / a Születetlen és Szülött / egymásnak társasan örül. / S a Szentlélek ez az öröm, / mely összeköt Atyát s Fiút; / s a Három együvé ömöl, egy fő-fő Jóba összefut. / S annak, ki sohse született, / illőn, és aki született, / s a Léleknek, / oltárra-tett szívvel zengjünk dicséretet!”
Kiemelt kép: Luca Rossetti da Orta: Szentháromság (Forrás: Wikipédia)