A stockholmi metrórendszer – svédül a Tunnelbana – csaknem 110 kilométer hosszú. Itt a metróval való utazás olyan, mintha egy izgalmas történeten keresztül haladnánk, amely az 1950-es évek művészetének úttörőitől a mai modern művészeti kísérletekig terjed.
Kapcsolódó tartalom
A csaknem száz állomás peronjait egyedi díszítések teszik különlegessé, de az állomásokhoz vezető alagutak falai is figyelemreméltók. A művészek 1957 óta kulcsszerepet játszanak az állomások építésében.
Gyönyörű szobrokkal, falfestményekkel és installációkkal gazdagították a tereket.
A stockholmi metróban eltölteni egy napot olyan, mintha a világ leghosszabb művészeti kiállítását látogatnánk meg.
A hosszú és hideg telek hazájában a svéd mérnökök a kötöttpályás közlekedést a föld alá vitték, így tették függetlenné az időjárás viszontagságaitól.
Helyenként a felszín alatt futó metróállomásoknál alakították ki a belföldi vonatok megállóhelyeit is.
Kapcsolódó tartalom
Stockholm egyik leglenyűgözőbb metróállomása a Kungsträdgarden, azaz a király kertje elnevezést kapta, amely a belváros közepén található, és a kék színnel jelzett vonal végállomása. A metrórendszer központi megállója a T-Centralen. Az állomás 1957-ben nyitotta meg kapuit a forgalom előtt, és ez volt az első tömegközlekedési központ, amelyet műalkotásokkal díszítettek.
Nemcsak esztétikai értékeik alapján választották ki az itt használt kék árnyalatokat, hanem a kék szín pihentető hatása miatt is.
A felhasznált motívumok segíthetik, hogy az utasok egy pillanatra kikapcsoljanak.
Egy másik állomás falai színesek, mintásak, vidámak, egyediek, míg van olyan, ami egy modern tárlat jellegét ölti magára. A hét stockholmi metróvonal állomásainak művészi kivitele nemzetközileg is elismert, a város önkormányzata szerint a művészet hozzájárul a nyugodt és biztonságos környezet megteremtéséhez. Az utazás így sokkal több az egyszerű közlekedésnél.