Legfrissebb

A budai várban fogadták a kínai delegációt

Ma lenne 86 éves Tordy Géza, ritkán látott képekkel emlékezünk a nemzet színészére

| Szerző: hirado.hu
Tordy Géza Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja május 1-jén lenne 86 éves. A nemzet színésze alig néhány hete, március 30-án hunyt el.

Budapesten született 1938. május 1-jén. A középiskolában magasépítészetet tanult, de már 16 évesen tagja volt Versényi Ida műkedvelő színjátszó körének. 1956-ban felvették a főiskolára, de abban az évben nem indult színészképzés, azonban Zách János, a kaposvári színház igazgatója odavette segédszínésznek, és

1956. október 26-án a Petőfi-szobornál a Szózatot szavalta.

Somogyból Szegedre került két évre, majd 21 évesen a Magyar Néphadsereg Színháza (a Vígszínház) tagja lett. 1963 és 1967 között a Madách Színházhoz kötötte szerződése, aztán visszatért a Vígszínházhoz.

Tordy Géza színész, a Madách Színház társulatának tagja. Budapest, 1965. december 7. (Fotó: MTI/Keleti Éva)

Ekkor már rendezett is, darabjait a veszprémi Petőfi Színház mutatta be. 1992-től a Győri Nemzeti Színház prózai tagozatának művészeti vezetője, 1995-től a Budapesti Kamaraszínház főrendezője volt, és évtizedekig oktatott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

Mivel nem járt főiskolára, a gyakorlatban sajátított el mindent, amit a színpadon, filmen, televízióban, szinkronban meg lehetett tanulni. Egy interjúban azt mondta, hogy legalább tíz év telt el, mire igazán színésznek nevezhette magát.

Kapcsolódó tartalom

Játékát kitűnő jellemábrázoló készség, a romantikus és modern hősök megformálásában az érzelmi hitelesség, az indulatok vad, mégis kontrollált szenvedélye jellemzi.

A közönség egyik kedvenceként színházban, filmen és a televízióban is kiemelkedő alakításokat nyújtott. Színpadon játszotta Shakespeare hősei közül Edgart a Lear királyban, volt Orlando (Ahogy tetszik) és Puck (Szentivánéji álom).

Georg Büchner Danton halála című darabjában Camille Desmoulins, Goldoni Mirandolájában Ripafratta lovag, Gorkij Éjjeli menedékében Luka bőrébe bújt, Arthur Miller darabjában ő volt Willy Loman, az ügynök. Peter Shaffer Amadeusában Salierit alakította a darab magyarországi bemutatóján; 2010-ben a Miskolci Nemzeti Színházban ugyanezt a darabot rendezőként jegyezte.

Tordy Géza Laci, Németh Gyula fia és Tábori Nóra Szeleczky Ilonka szerepében Kodolányi János: Békák tava című színművének próbáján a Vígszínházban. Budapest, 1960. november 15. (Fotó: MTI/Bartal Ferenc)

Egy nyilatkozata szerint a rendezés több szabadságot adott számára, mint a színészet.

Több mint 60 darabot állított színre, a többi közt a Liliomot (Molnár Ferenc), a Cseresznyéskertet (Csehov), A vágy villamosát (Tennessee Williams), a III. Richárdot (Shakespeare), az Amerikai Elektrát (Eugene O’Neill), a Dosztojevszkij műve alapján készült Bűn és bűnhődést (Győrben és a Vígszínházban is), a Krúdy Gyula művein alapuló A vörös postakocsit, Veszprémben pedig Szakonyi Károly Adáshibáját.

Kamera elé először 1957-ben állt:

még tizenkilenc éves sem volt, amikor a Máriássy rendezőházaspár próbafelvételen választotta ki a Külvárosi legenda egyik szerepére, a filmben olyan partnerei voltak, mint Kiss Manyi, Törőcsik Mari és Sinkovits Imre.

22 évesen már főszerepet játszott a Fűre lépni szabad című, Makk Károly rendezte vígjátékban. Később a magyar filmek szinte elmaradhatatlan szereplője lett, 26 évesen Baradlay Jenőt alakította A kőszívű ember fiai legendás filmváltozatában.

Tordy Géza és Mécs Károly színészek felvétel közben, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című regényének filmváltozatát forgatják a Magyar Filmgyártó Vállalat Gyarmat utcai műtermében. Filmrendező Várkonyi Zoltán, operatőr Hildebrand István (Fotó: MTI/Bojár Sándor)

Ő volt a Tenkes kapitánya vándordiákja, az Egri csillagok Miklós deákja, játszott a Kárpáthy Zoltánban, a Fekete gyémántokban, a 80 huszárban, A vörös grófnőben.

Kaszás Attila, Tordy Géza és Hegedűs D. Géza Arthur Miller: Az ügynök halála című színműve próbáján. Budapest, 1987. február 16. (Fotó: MTI/Ilovszky Béla)

Nevéhez tévéjátékok egész sora fűződik, köztük az Édes Anna, a Malom a Séden, A császár, a Helyet az ifjúságnak és a Színház az egész, és feltűnt a közelmúltban bemutatott, Szikora János rendezte Hadik című történelmi filmben is.

Szívesen szinkronizált, többek között Gérard Philipe-nek, Robin Williamsnek, Robert De Nirónak, Jack Nicholsonnak és Anthony Hopkinsnak kölcsönözte a hangját,

több rádiójátékban is lehetett hallani, és ő mesél Hemingway Az öreg halász és a tenger című művének hangoskönyv-változatában.

Egy interjúban azt mondta, hogy élete legszebb és legtartalmasabb éveit az otthonának érzett Vígszínházban töltötte. Szerencsésnek tartja magát, hogy Várkonyi Zoltánnal dolgozhatott, aki az apafigura mellett meghatározó mestere volt a színházban és a filmben egyaránt.

Tordy Géza művészete elismeréseként 1970-ben és 1977-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, 1980-ban lett érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, a Kossuth-díjat 1991-ben vehette át.

Ruttkai Éva Berta és Tordy Géza Seres Laci szerepében Dunai Ferenc A nadrág című vígjátékának próbáján. Budapest, 1962. október 4. (Fotó: MTI/Keleti Éva)

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje, a Hegedűs Gyula-díjat, az Ajtay Andor-díjat, a Bilicsi Tivadar-díjat és a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt is megkapta, az utóbbit elsőként neki ítélték oda a művésznő születésének 60. évfordulóján, 1987 decemberében.

2005-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé is beválasztották. 2008-ban a nemzet színésze lett, 2011-ben Prima Primissima díjat kapott.

Kapcsolódó tartalom

2019-ben a Szinkronikum gálán a szinkronszakma elismerését, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület életműdíját vehette át.

Egy alkalommal a színjátszásról így nyilatkozott: „A színház olyan, mint az építészet. Van benne képzőművészet, költészet, dallam a formákban, minden. Csak a színház kicsit hitványabb, mert mulandóbb.”

Tordy Géza március 30-án, 85 éves korában hunyt el.

Tordy Géza Bob és Psota Irén Doreen szerepében játszik Peter Shaffer Ki után megy a nő? című egyfelvonásos darabjának próbáján. Budapest, 1963. október 1. (Fotó: MTI/Bartal Ferenc)

Ajánljuk még