Megrázó

Illegális aranybánya okozott higanymérgezést egy őslakos brazil törzsnél

Megmaradni hitben, tisztességgel, és szolgálni – Csikos Sándor, a nemzet színészének portréja

| Szerző: hirado.hu
Csikos Sándort választották a nemzet színészévé a január 9-én elhunyt Benedek Miklós helyére csütörtökön. Csikos Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész, aki életútjával és munkásságával méltán lehet a felnövekvő színészgeneráció példaképe.

Csikós Sándor 1941. október 8-án született Karcagon. 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 2009-ben a doktorival egyenértékű művészeti fokozatot szerzett a színház- és Filmművészeti Egyetemen. Játszott a Miskolci Nemzeti Színházban, az Irodalmi Színpadon, a debreceni Csokonai Színházban, a győri Kisfaludy Színházban, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban – amelynek igazgatója is volt –, majd visszatért Debrecenbe.

Vándor Éva Jelena Andrejevna, Csikos Sándor Mihail Asztrov, Kóti Árpád Ványa bácsi (a háttérben) szerepében, Csehov Ványa bácsi című színművének próbáján, a Debreceni Csokonai Színházbanú 1983-ban (Fotó: MTI/Ilovszky Béla)

Édesapja  1945–1949 között kisgazdapárti nemzetgyűlési, illetve parlamenti képviselő volt, bátyja pedig lelkész volt.

„Amikor apámat megkeresték, hogy mondjon le kisgazdapárti mandátumáról és lépjen be a kommunista pártba, azt felelte: őt nem erre választották! A bátyám útját és az enyémet is akadályozták, mindenhová utánunk nyúltak. Mégis diplomásak lettünk. Istennek terve volt velünk”emlékezett korábban a Református.hu-nak.

Kálvinista gyökerekkel rendelkező családjából hozta a nemzeti-konzervatív értékeket, melyet a mai napig őriz.

„A templomban megnyugszom, érzem, tagja vagyok egy közösségnek, szeretem hallgatni a bibliai példázatokat, énekelni zsoltárainkat”

– mondta erről.

2021-ben jelent meg könyv izgalmas és tartalmas életéről Kornya István tollából. A színész a szerzőnek vallott boldog, imádsággal, zsoltárénekléssel átitatott gyerekkoráról majd az 1956-os forradalomban való szerepvállalásáról. Utóbbit a református portálnak is felidézte.

„Október 23-án az egész iskola felbolydult. Osztályfőnökünk, Filep István a munkástanács tagja lett, a nagyszünetben a tornateremben gyűlést tartott, informált a helyzetről. A forradalom sodrában november 4-e után kis guminyomdával röplapokat készítettünk: »Nagy Imrét a kormány élére!«; »Előre a szabad, független Magyarországért!« Lebuktunk, engem mint osztályidegent, kulákfiút kicsaptak az iskolából. Sokszor azt éreztem, szakadék szélén állok, belezuhanok – és akkor átemelt rajta egy láthatatlan kéz. Ez volt maga az isteni kegyelem. Az egyik ilyen segítség a Debrecenbe kerülésem volt.”

Elmondása alapján ez a kicsapás vezette el Debrecenbe, a színészethez. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Úgy látszott, az a rendeltetésem, hogy vidéki színész leszek. De nem belekeseredni akartam a vidéki színész karakterébe! Sőt, felszabadító élmény volt ez a közeg: itt azt játszhattam, amiért erre a pályára jöttem. Főszerepek sorát kaptam. Igen, többen kérdezték: miért nem Pestet választottam? Mert itt jó helyen vagyok.”

Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész a Himnuszt szavalja a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepi ökumenikus istentiszteleten a szatmárcsekei református templomban (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Számos szerepben láthatta a közönség. Többek között játszott Shakespeare Macbeth, Hamlet, Csehov Sirály, A három nővér, Madách Imre Az ember tragédiája, valamint Molnár Ferenc Játék a kastélyban műveinek adaptációiban.

„A rendszerváltozás előtt az identitás megőrzése volt az én nagy feladatom: megmaradni hitben, tisztességgel. És szolgálni: jómagam e hivatást mindig szolgálatnak fogtam fel, a magyar kultúra szolgálatának. Teszem a dolgomat” – fogalmazta meg a színész hitvallását.

Érdekesség hogy a szintén kálvinista Szabó Magdával mély barátságot ápolt.

Csikos úgy vélte Szabó Magda akkor választotta művei témájául az előremutató történelmi példákat, amikor az önostorozás volt a divat, a trend. Ő ellenkezőleg, azt vallotta: volt nekünk reálpolitikus Géza fejedelmünk; a tatárjárás után országot építő IV. Bélánk… Példaembereket vonultatott fel műveiben.

„Magda megtisztelt azzal, hogy sokat beszélgettünk. Szemléletünkben, világlátásunkban több közös vonást lehet felfedezni: ilyen a »debreceniség«, a »reformátusság«, jóllehet, ezek sok tekintetben fedik egymást. Szerettem a figuráit. Írt is arról, hogy a műveiben játszott szerepek jól álltak nekem” – vallotta be.

Csikós ugyanúgy, mint Szabó Magda maga is tanított: a debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatán, újabban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

Kapcsolódó tartalom

„Nem keverem össze a tanítást és a színészetet. Nem hivatkozom az órákon színpadi szerepeimre, rendezéseimre” – hangoztatta.

„A legelső órám az Ady pódiumtermében volt. Már a folyosó közepe táján lehetett hallani egy dübörgő rock and roll zenét. Kinyitottam az ajtót, láttam, hogy az egész osztály táncol, beálltam közéjük – és a csata meg volt nyerve. A tizedik érettségi találkozójukon elmondták, hogy így teszteltek. A szigorúságban hiszek, de az erőszakban nem, már csak azért sem, mert nem olyan közegben nőttem fel. És a humorban! Ennek köszönhetően tudtam kialakítani a bensőséges kapcsolatot a tanítványaimmal” – idézte fel a Kultúra.hu-nak hogyan kezdte a tanári pályát.

Munkásságára és életútjára hivatkozva így összegezte a magyar színház- és filmművészet egyik nagy fénykorát: „Abban az időben, amikor főiskolára jártam – s még azután is, jó darabig – a magyar színház a fénykorát élte. Azért mentek Thália templomába az érdeklődők, hogy lássák Latinovits Zoltánt, Páger Antalt, Darvas Ivánt, Tolnay Klárit, Kiss Manyit és másokat. Akkor releváns kulturális tényező volt a színház. Ott tapasztalhattuk, mit lehet kimondani, meddig lehet elmenni a diktatúrában, a »három T« (tiltás, tűrés, támogatás) korában. Más volt a színész rangja akkoriban.”

Csikos Sándor (b) az Öreg és Téri Sándor (j) Valér szerepében Hubay Miklós Tüzet viszek című tragédiájának próbáján a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában 2016. április 27-én (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Csikos Sándor örömmel fogadta, hogy csütörtökön beválasztották a nemzet színészei közé.

„Nagyon meglepett az elismerés, a legnagyobb érdem, hogy a kollégák szavaztak. Nagyon régen szerződtem Debrecenbe, azóta játszottam, rendeztem, tanítottam, sokat dolgoztam. Örülök, hogy nem süllyedtem bele a vidékiségbe. Amikor Debrecenbe szerződtem, nem voltam hajlandó belekeseredni a gondolatba, hogy ez lesz az életem tendenciája, mert ahogy Várkonyi Zoltán mondta, nincs rosszabb a szomorú színésznél. Hála istennek, a sors úgy adta, hogy rengeteg darabban játszhattam, olyan írók műveiben is, akik lent ültek a nézőtéren. Megérte fogalmazott a Blikknek boldogan a 82 esztendős Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje címmel kitüntetett Csikós Sándor.

„Nagyon meglepett az elismerés, a legnagyobb érdem, hogy a kollégák szavaztak” (Fotó: MTI/Cseke Csilla)

Kiemelt kép: A Kossuth-díjjal kitüntetett Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, kiváló és érdemes művész debreceni otthonában 2022. április 5-én (Fotó: MTI/Cseke Csilla)

Ajánljuk még